Rezsi

Összeesküdött a világ a magyar autósok ellen – A húszforintos üzemanyagár-emelkedés csak a kezdet?

NRGreport | 2019.04.08. 13:22

Ismét megközelítették a hazai üzemanyagárak a 400 forintos szintet, miután a benzinárak tíz nap alatt több mint 20, a gázolajárak pedig több mint 10 forinttal emelkedtek. Az olajárak emelkedésével párhuzamosan zajló drágulás pedig folytatódhat, így hamarosan ismét 400 forint fölé kerülhetnek az árak. A várakozások szerint a második félévben fordulat jöhet az olajpiacon, és ismét lefelé vihetik az irányt az árfolyamok, ami az üzemanyagárakat is mérsékelheti, azonban ezt több bizonytalansági tényező is keresztülhúzhatja. 

Ha 2019 eddig eltelt részét nézzük, a benzin már 50 forintos emelkedésnél tart, míg a dízel körülbelül feleekkora mértékben drágult. A jelenség mögött három fő ok áll: az olajárak mozgása, a dollár/forint árfolyam változásai, valamint az üzemanyagok iránti kereslet és kínálat eltérő alakulása.

Forrás: pexels.com

Az elmúlt fél évben olyan hullámvasutazást mutattak be az olajárak, amire legutóbb egy évtizeddel korábban, a válság alatt volt példa. Miután tavaly októberig négyéves csúcsra emelkedtek, éles fordulattal zuhanásba kezdtek, és az év végéig közel 40 százalékkal gyengültek az árfolyamok, hogy aztán az év végi újabb fordulat óta napjainkig hasonló mértékű erősödést produkáljanak. Az olajárak elmúlt időszakbeli alakulásának iránya nem, mértéke azonban meglepte a piaci szereplőket. Azzal együtt is, hogy az árfolyamok 2018-ban a korábbiaknál jóval nagyobb kilengéseket mutattak, a volatilitás jelentősen megnőtt annak hatására, hogy a befektetőknek egyre több, potenciálisan jelentős árfolyamhatású, ám jókora bizonytalansági faktort tartalmazó hír alapján kell meghozniuk vételi/eladási döntéseiket. Ennek jele az is, hogy év elején számos bank példátlan mértékben módosította le 2019-es olajár-prognózisát, majd az első negyedben tíz éve nem látott mértékben drágult az olaj. 

Összeesküdött a világ a magyar autósok ellen - A húszforintos üzemanyagár-emelkedés csak a kezdet?

A jelenlegi olajáremelkedést elsősorban a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a vele együttműködő nem OPEC-tag országok idén januártól érvényes kitermeléscsökkentési intézkedése hajtja, ami a globális kínálatot összességében valamivel több mint 1 százalékkal, napi 1,2 millió hordóval fogta vissza. A tavaly decemberben, az árak akkori zuhanását látva hozott döntés célja éppen az árak megtámasztása volt, amit sikeresen teljesített is. A tervezett lépéshez azonban ismét egyéb, nem feltétlen kalkulált hatások is társultak, mint a venezuelai termelés további zsugorodása, az amerikai palaolaj-boom befékezése vagy a Washington által kilátásba helyezett újabb iráni szankciók. Az árakat felfelé hajtja a világgazdasággal, így a globális olajkereslettel kapcsolatos várakozások javulása is.

Mindennek hatására pedig az olaj drágulásának idei mértéke meghaladta a vártat. Bár az év második felében továbbra is a kereslet-kínálat kiegyensúlyozódására és az árak csökkenésére számít a piaci szereplők többsége, a várakozások szerint az előttünk álló hetekben a rali még folytatódhat, és a korábbiaknál érthetően jóval óvatosabb várakozások alapján könnyen elképzelhető, hogy a Brent a jelenlegi, 70 dollár körüli szintről előbb elérheti és meg is haladhatja a 80 dollárt, mielőtt újabb fordulat állna be.

Az olajpiacon emellette egy olyan jelenség is kialakult, amelynek eredményeképpen már az olajárakat is jelentős mértékben a finomított termékek iránti kereslet-kínálati viszonyok befolyásolják. Ez ugyancsak szorosan összefügg a venezuelai, iráni, illetve az OPEC-kitermelés változásaival, amelyek hatására a nehéz kőolaj piacán hiány alakult ki, míg a könnyű nyersolaj kínálata az amerikai palaolaj-termelés felfutásának is köszönhetően bőségessé vált. Ennek hatása a Brent és a WTI eltérő pályájában is megmutatkozik. 

Összeesküdött a világ a magyar autósok ellen - A húszforintos üzemanyagár-emelkedés csak a kezdet?

Részben a fenti, eltérő kínálati okok, részben a kereslet eltérő jellege miatt a finomítók benzin és a gázolaj árrései is jókora hullámzást mutatnak. A jellemzően könnyebb olajból előállított benzin árrése januárban még gyakorlatilag negatív volt a piacon kialakult többlet és a kereslettel kapcsolatos aggályok miatt, márciusra azonban masszívan a pozitív tartományba emelkedett. A finomítók egyazon folyamat eredményeként állítják elő a benzint és gázolajat, és miután a nehezebb kőolajból jobban előállítható dízel nyersanyagának piacán a fenti okokból 2018 második felében hiány alakult ki, a dízel árrések jelentősen emelkedtek tavaly, a finomítók pedig a termelés fokozásával igyekeztek reagálni, ami viszont a benzintermelés növekedését is maga után vonta.

Mindez abban is megmutatkozik, hogy tavaly a dízel kiskereskedelmi ára a benzinét jelentősen meghaladóan nőtt, az év végi fordulatot követően viszont idén ezzel éppen ellentétes trend látszik. Az üzemanyagok tőzsdei árában is nyomon követhető trendhez a benzin és a dízel eltérő keresleti viszonyai is hozzájárulnak: míg a benzinét jellemzően lakossági fogyasztás, addig a dízelét sokkal inkább a gazdaság aktuális állapota és az azzal kapcsolatos várakozások határozzák meg. Bár a globális személyautó-flotta lendületesen bővül, az alternatív meghajtás (lásd e-mobilitás) terjedése és az energiahatékonysági intézkedések a benzin keresletét várhatóan jóval hamarabb fogják érezhetően negatívan befolyásolni, mint a dízelét, amelynek helyettesítése a közúti, pláne a vízi szállításban ma még sokkal problémásabbnak tűnik. 

Összeesküdött a világ a magyar autósok ellen - A húszforintos üzemanyagár-emelkedés csak a kezdet?

Mindennek tetejébe 2020-tól egy olyan változás jön a tengeri hajózásban, ami már most jelentősen érezteti hatását az üzemanyag-, így az olajpiacon is. A jövőre életbe lépő úgynevezett IMO 2020 szabvány az eddiginél jóval szigorúbb előírásokat tartalmaz a hajók üzemanyagára, annak kéntartalmára vonatkozóan, ez pedig a szennyezőbb üzemanyagolaj felől a dízel felé tolhatja el az ágazat keresletét, ami értelemszerűen felfelé hat a dízelárakra. 

Ami a hazai üzemanyagárak, valamint azt ezt meghatározó tényezők várható alakulását illeti, az olajpiacon meglehetősen bizonytalanok a kilátások. Fundamentális alapon a második negyedben folytatódhat a rali, amit a fentiek mellett az is támogathat, hogy a meghatározó olajtermelő országok – az Egyesült Államok kivételével – inkább a magasabb árszintekben érdekeltek. Ennek megfelelően az OPEC júniusban várhatóan kiterjeszti a kitermeléscsökkentési intézkedését. Az irányadó északi-tengeri Brent olajfajta a 70 dolláros szinttel erős technikai ellenálláshoz is érkezett, amennyiben ezt átlépi, az szintén azt jelentheti, hogy megnyílhat az út a 80 dolláros árig. Az egyéb tényezőket változatlannak tételezve fel, a 10 dolláros további Brent olajár-emelkedés további 20-25 forinttos drágulást eredményezhet a magyarországi üzemanyagárakban. A kiskereskedelmi árak szerkezetére tekintettel egységnyi olajár változás önmagában körülbelül fél egységnyi módosulást indokol, vagyis a 10 dolláros, mintegy 14 százalékos erősödés a hazai benzinkúti árakat 7 százalékkal emelheti.

A hazai üzemanyagárak elmúlt hetekben tapasztalható emelkedéséhez a dollár/forint árfolyam alakulása is hozzájárult. A jegyzés március közepétől-végétől két hét alatt 275-ről 287 forintig emelkedett, a közel 5 százalékos gyengülés pedig a benzinkúti árakban önmagában több mint 2 százalékos, 7-9 forintos emelkedést idézhetett elő. A forint dollárral szembeni gyengülése a hét elején legalábbis megtorpant, így egyelőre ez a tényező nem indokol további üzemanyagár-emelkedést. A forint a dollárral szemben is egy fontos technikai szint közeléből fordult az erősödés irányába a minap (enyhén csökkenő trendvonal, illetve erős ellenállási zóna 288 körül), most 285 körül ingadozik az árfolyam. Amennyiben 288 fölé lendülne az USD/HUF, akkor nyílna meg a tér további forintesés előtt, lefelé viszont 274 felett egyelőre nincs egyértelmű támasz zóna. 

Összeesküdött a világ a magyar autósok ellen - A húszforintos üzemanyagár-emelkedés csak a kezdet?

Noha dízel benzinnel szembeni hazai kiskereskedelmi ártöbblete a tavaly novemberi több mint 50 forintról mostanra 10 forint alá olvadt, a két üzemanyagfajta árazását vélhetően a továbbiakban is eltérő tényezők alakíthatják. Így rövidebb távon ugyan a folytatódhat a benzin áremelkedése, tekintettel az autós szezon közeledésének szezonális hatására is, hosszabb távon viszont a dízel keresletének – és árupiaci jegyzésének – emelkedése meghaladhatja a benzinét a fenti okok miatt.

A fentieket összegezve, rövid távon tehát még folytatódhat a hazai üzemanyagár-emelkedés, így könnyen ismét 400 forint fölé kerülhetnek a benzinkúti árak. Hosszabb távon, az év második felében már ismét túlkínálatossá válhat az olajpiac, és várhatóan a finomítók is jobban alkalmazkodnak majd a helyzethez, ami várhatóan lefelé irányuló hatást gyakorol majd az olaj- és üzemanyagárakra. A jelentős bizonytalansági tényezők – esetleges újabb iráni szankciók, venezuelai helyzet, OPEC és USA kitermelési politika, világkereskedelmi tárgyalások, hajóüzemanyag-szabványok gyakorlati bevezetése, stb – miatt azonban óvatosságra intenek. Ma még bőven benne van a pakliban az is, hogy amennyiben például Venezuela termelése tovább zuhan – ami a márciusi áramszünetek hatására értesülések szerint már be is következett – , az Egyesült Államok palaolajipara pedig esetleg nem hozza a várt lendületes termelésbővülést (amire szintén utalnak jelek), újabb rali kezdődik majd az olajpiacon, amit vélhetően a magyar autósok is megéreznének.

  NRGreport
Címkék
#benzinár   #dízelár   #gázolajár   #olaj   #olajár   #üzemanyagár  
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.