A politikus a magyar delegáció tagjaként részt vett Kína és 16 kelet-közép-európai ország vezetőinek csúcstalálkozóján, és a tanácskozás alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott horvát partnerével, Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel.
Magyarországnak stratégiai érdeke, hogy a terminál megépüljön, illetve a tulajdonrészszerzés egy LNG-terminálban, és hogy versenyképes áron kínáljon gázbeszerzési forrást az országnak – fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint "ez utóbbit teljes bizonyossággal most még nem látjuk". Elmondása szerint a kormány ezért olyan ajánlatot tett a horvát kormánynak, hogy Magyarország – versenyképes ár esetén – kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni egy esetlegesen megépülő LNG-terminálban. A miniszter szerint a felek álláspontja világos, de tovább kell még tárgyalni.
Szijjártó szerint a magyar állami cégek nyilvánvalóan csak akkor kötnek le gázmennyiséget, ha az üzletileg is megéri, hiszen ha a jelenlegi gázbeszerzési forrásoknál drágábban vennének gázt, annak viselni kellene a terhét, és Magyarország versenyképességének egyik fontos alapja a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése. A tulajdonszerzésre vonatkozó "tervek már régóta készen vannak, a szándék is régóta megvan, előrelépés fizikai értelemben eddig nem sok történt" – erősítette meg a külügyminiszter a már tavaly napvilágra került értesüléseket.
A horvát szakminiszter múlt hét végén jelentette be a 25 százalékos magyar tulajdonszerzés szándékát. A témával kapcsolatban Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is megszólalt a Mol csütörtöki éves közgyűlést követően. Hernádi elmondta, a horvát LNG terminál teljes kapacitása csupán 2,6 milliárd köbméter, és az ott tárolt gáz molekulája is drágább, mint a vezetékes gázé, ugyanakkor az ott tárolt gáz a szabad piacról érkezik, vagyis amikor ellátási problémák alakulnak ki, akkor a terminál nagyon jó kiegészítő gázforrás. Hernádi szerint az LNG terminálra szükség van, de tudni kell azt, hogy nem véletlen, hogy az európai LNG terminálok kapacitáskihasználtsága átlagosan 30 százalékos, tehát jellemzően kiegészítő gázforrásként használják. A magyar állam a 25 százalékos tulajdonszerzéssel annak a stratégiai fontosságát ismeri el, hogy ellátásbiztonsági szempontból, mint kiegészítő gázforrás van jelentősége.