NRGreport
Menü

Nem nehéz kitalálni, mi a legtöbbet eldobott szemét az európai vizekben

Fenntarthatóság | NRGreport, Nagy Nikoletta | 2019-04-15 14:12

Egy friss kutatás szerint a műanyagpalackokat dobáljuk el a legtöbbet, ami nem is meglepő, tekintve, hogy minden egyes nap rengeteget használunk belőle. A baj csak azért igazán nagy, mert ezek a palackok évszázadok, sőt, évezredek alatt bomlanak csak le, így ha egyszer eldobjuk, és senki nem szedi össze őket, nagyon sokáig ott is maradnak.

Az Earthwatch Institute friss kutatása elég elkeserítő képet adott az európai vizek környezeti helyzetéről: megállapították, hogy mi a tíz leggyakoribb műanyagszennyezés a területeken, toronymagasan a műanyagpalack győzött. A lista egészen pontosan így néz ki:

1. műanyagpalackok,

2. ételcsomagolások,

3. cigicsikkek,

4. elviteles kajatárolók,

5. fülpiszkáló pálcikák,

6. műanyagpoharak,

7. női tisztasági termékek,

8. cigarettacsomagolás,

9. műanyag evőeszközök, szívószálak,

10. műanyagzacskók.

A lista néhány helye egészen meglepő: a cigarettacsikkeknek például feljebb kellett volna kúszniuk a korábbi számítások szerint, a műanyagzacskók is jócskán le vannak maradva a becsült helyükhöz képest.

Forrás: Pexels.com

Az, hogy a műanyag evőeszközök és szívószálak ennyire megfogyatkoztak az európai vizekben, valószínűleg annak köszönhető, hogy egyre több nagy étteremlánc, szállodalánc és márka tiltotta be a használatukat – úgy tűnik, hogy a módszer beválik, a szemét pedig egyre kevesebb lesz.

A kutatók az európai édesvizekre koncentráltak, de figyelmeztettek, hogy a hulladék nem marad ott: az óceáni szemét nyolcvan százaléka a folyókból érkezik a nyílt vízre, ahol aztán az állatok lenyelik, beleakadnak, vagy maga a szemét képez óriási szemétszigeteket. Az egyetlen megoldás a szemetelés megakadályozása.

A kutatók azt is felfedezték, hogy a folyókban talált hulladék 37 százaléka az egyszerű fogyasztóktól érkezett, tehát nem nagyobb vállalatok miatt keletkezett. Az itt felsorolt tíz hulladék az összes fellelt szemét 28 százalékáért felel.

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes lehet kicsiben kezdeni, és éppen a fent leírtak miatt megváltoztatni a fogyasztói szokásainkat. Az ilyen kutatások mutatják meg ugyanis, hogy a fogyasztói igényeknek nagy erejük van, és a fogyasztó igenis képes formálni a piacot, és ezzel együtt a hulladék mennyiségét is.

A kutatók arra is rámutattak, hogy érdemes lenne a fent említett hulladékok helyett környezettudatos megoldásokat találni – például fából készült fültisztítókat gyártani, amelyek ugyanolyan hatékonyak lehetnének, mint a mostaniak, csak sokkal környezettudatosabbak volnának.

NRGreport, Nagy Nikoletta | Forrás: Treehugger.com