A visontai Mátrai Erőmű Zrt. az ország legnagyobb szén- (lignit) tüzelésű erőműve, 950 MW teljesítményével a Paksi Atomerőmű után a második legnagyobb hazai villamosenergia-termelő kapacitás, amely a magyar fogyasztás mintegy 13 százalékának megfelelő villamos energiát termel. Az első blokkok fél évszázada üzemelnek, az uniós előírások szigorodás miatt azonban 2019 végén és jövőre már elkezdődik a több felújításon átesett blokkok fokozatos leállítása. Az erőmű 2029-ig tervez lignitet használni, addig jelentős átalakulással egyebek mellett földgáz és megújuló alapú, jóval tisztább termelésre áll át. Az erőmű és a visontai bánya területén forgatott a Portfolio.

A Mátrai Erőmű építése 1965-ben kezdődött, az első blokkokat 1969-ben, az utolsókat 1972-ben adták át. A korábbi korszerűsítéseket követően 1998-2000-ben teljesítmény- és élettartam-növelő felújításokat, valamint környezetvédelmi beruházásokat végeztek. A "Mátra" 2007-ben üzembe helyezett 2 darab 22 MW-os, úgynevezett előtét gázturbinát is, amelynek elsődleges célja a blokkok szabályozhatóságának javítása volt. Érdekesség, hogy az erőmű kinézetét meghatározó, közel 120 méter magas úgynevezett Heller-Forgó féle hűtőtornyok (a videón 0:42-nél) magyar mérnökök találmánya, amelyet világszerte számos erőműnél alkalmaztak. Az ezeknél is magasabb, több mint 200 méteres kéményt ma már csak ritkán használják.

Forrás: Ács András

A társaság saját bányáiban – így a videón is látható visontaiban – külfejtéses technológiával termelt lignitből állít elő villamos energiát. A bányák alapját az Észak-Magyarországon végighúzódó közel 1 milliárd tonnás lignitvagyon biztosítja. A nagyobb volumenű lignitbányászat még 1917-ben indult. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében a társaság a tüzelőanyaghoz keverve, 10 százalékos mennyiségben biomasszát is éget. A Mátrai Erőműhöz kapcsolódóan ipari park jött létre. A keletkező melléktermékek jelentős arányban hasznosulnak, a pernye és gipsz nagy részét cementgyáraknak értékesítik. Az erőműnél és a két külszíni bányánál 2100 főt foglalkoztat, emellett külső vállalkozókat is alkalmaznak karbantartási, kivitelezési, termelési munkákhoz.

Az erőmű 1992. január 1-jétől részvénytársasági formában működik, az 1995 decemberi privatizációját követően a Mátrai Erőmű Zrt. részvényeinek többsége német tulajdonba került. 2018 elején újabb tulajdonosváltás történt, akkor az RWE Power és EnBW-csoport részvénycsomagjának megvásárlásával az Opus Global Nyrt. valamint a cseh Energetický a Prùmyslový Holding (EPH) által 50-50 százalékban tulajdonolt Mátra Energy Holding Zrt. többségi tulajdonába került egyebek mellett az erőmű, az ipari park, továbbá a két lignitbánya Visontán és Bükkábrányban. Az EPH azonban ezt követően hamarosan bejelentette távozását. A jelenlegi tuladonosi struktúrában a Mátra Energy Holding Zrt. 72,63, az MVM Zrt. 26,15, egyéb részvényesek pedig 1,22 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

Tíz év múlva a jelenleg 950 megawatt beépített teljesítményű Mátrai Erőmű 1600 megawattos lesz. Az ehhez szükséges jövőbeli fejlesztések célja, hogy a vállalat megőrizze piaci részesedését Paks II. elindulása után is – mondta lapunknak márciusban Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke, aki az interjúban részletesen beszélt fejlesztési terveikről is, illetve a 2018-as eredményekről.

Videó és címlapkép: Ács András