A támogatást az EU Európai Hálózatfejlesztési Eszköze (CEF) biztosítja a balti gázvezeték projekthez, amelyet "norvég folyosó" néven is emlegetnek, és amelynek nem titkolt célja Európa orosz gáztól való függőségének csökkentése.
A terv szerint 2022-re elkészülő vezetéken évente 10 milliárd köbméter norvég gáz érkezhet közvetlenül Lengyelországba. A jelenlegi lengyel gázfogyasztás évi 14 milliárd köbméter. A norvég gáz egy része azonban a balti, illetve más közép-európai országokba is eljuthat, így Csehországba, Szlovákiába, Ukrajnába és Magyarországra is.
A projekt terve tíz évvel ezelőtt merült fel, az Európai Bizottság pedig 2013-ban vette fel a közérdekű beruházások listájára, amivel egyben támogatásra érdemesnek minősítette, majd 2015-ben a megvalósíthatósági tanulmányt már a CEF támogatta.
Lengyelország több úton, egyebek mellett amerikai LNG-vel is igyekszik mérsékelni az orosz gáztól való függését, és kulcsfontosságú szerepe van az Észak-Déli Gázfolyosó nevű, a közép-kelet-európai országokat összekötő infrastruktúra-fejlesztési projektben is. A lengyel és szlovák földgáz átviteli rendszerirányítók 2018-ban hozták meg a végső beruházási döntést a lengyel-szlovák rendszereket összekapcsoló projekt (PCI) ügyében. Az interkonnektor 2021-2022-re tervezett rendszerbe állítása, illetve a magyar-szlovák gázvezeték révén hamarosan Magyarországra is juthat a Balti-tenger partján épült LNG-terminálokba érkező földgázból, illetve a norvég gázhoz is újabb összeköttetést teremthet.