NRGreport
Menü

Vesztésre áll Magyarország az Ausztriával folytatott gázvitában

A BRUA gázvezeték magyar-szlovák-osztrák szakaszára kiírt open season kapacitás értékesítési eljárás harmadik fázisa is sikertelenül zárult az előző héten, vagyis egyre valószínűbb, hogy a gázvezeték eredeti útvonalának eltérítését célzó magyar terv elbukik.

Az összeomlás szélén áll Budapestnek és Pozsonynak a tervezett bolgár-román-magyar-osztrák gázvezeték útvonalának eltérítésére vonatkozó közös erőfeszítése az Interfax Global Energyértesülése szerint. A portál szerint a Magyar Gáz Tranzit (MGT) Zrt. átviteli rendszerüzemeltetőnek mindezidáig érdeklődés hiányában nem sikerült kötelező érvényű ajánlatokat begyűjteni a kereskedőktől a magyar-szlovák-osztrák gázfolyosóra (HUSKAT) vonatkozóan.

Az ügy előzménye, hogy 2017 nyarán a magyar átviteli rendszerirányító, az FGSZ Földgázszállító Zrt. közölte, az eredeti tervekkel szemben nem tart a földgázszállító vezetékek összekötését célzó open season kapacitás értékesítési eljárást a vezeték magyar-osztrák szakaszára. Mindez gyakorlatilag azt jelentené, hogy ez eredetileg tervezetthez képest Ausztriába már nem, vagy csak jóval kisebb mennyiségű gáz jutna el a vezetékbe táplálni tervezett fekete-tengeri és kaszpi térségből származó földgáz, ehelyett a vezeték új végállomása Szlovákia lenne. 

Ez már csak azért is érdekes fejlemény, mert a megvalósítást célzó román-magyar-osztrák (ROHUAT) projektet jelentős részben Ausztria koordinálta. A lépés kiváltotta Ausztria, illetve a fekete-tengeri gáztermelésben érdekelt OMV Petrom ellenkezését, és miután az osztrák E-Control és a magyar MEKH felügyeleti szervezetek nem tudtak megállapodni a két ország gázpiacait összekötő mosonmagyaróvári interkonnektor járulékos kapacitáscélját illetően, az uniós Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) is belépett az ügy szereplői közé, és felszólította Magyarországot, hogy írjon ki új igényfelmérő eljárást a magyar-osztrák határkeresztező kapacitásra. Ezzel nyomást helyezve Magyarországra annak érdekében, hogy állítsa helyre a projekt eredetileg tervezett útvonalát.

A projekt "magyar verziójának" megvalósítását más veszélyek is fenyegetik. A gázvezetékbe táplálni tervezett fekete-tengeri gáz kitermelését bizonytalanná tette a romániai szabályozási környezet kedvezőtlen változása, emellett egyre erősebbek azok a hangok is, melyek szerint az EU-nak nem kellene a klímaváltozásban alapvető szerepet játszó fosszilis energiaforrások felhasználását támogató projekteket finanszíroznia. A BRUA romániai vezetékszakaszának megépítését az unió a költségek több mint harmadával, közel 180 millió euróval támogatja.


A BRUA

Az EU által szorgalmazott eredeti formájában a BRUA Bulgáriából az ausztriai Baumgartenig vezette volna, és már meglévő, illetve újonnan építendő vezetékszakaszokkal biztosított volna alternatív ellátást és új útvonalat, amely segítette volna a régiót az orosz gáztól való függetlenedésben. Az FGSZ módosított tervei szerint a gázt, illetve annak egy részét Magyarország Szlovákia, Ukrajna, Szerbia vagy Horvátország felé exportálná tovább, Ausztriába pedig praktikusan Szlovákia felől érkezhetne az energiahordozó. A BRUA kapacitása eleinte 1,75, 2022-től 4,4 milliárd köbméter lenne évente. A szlovák-magyar interkonnektor kapacitása 1,75 milliárd köbméter/év, az ukrán határösszeköttetésé 6,1 milliárd köbméter/év, a szerb interkonnektor 4,81, míg a horvát 2,62 milliárd köbméteres éves kapacitással rendelkezik. A román-magyar interkonnektor jelenlegi, 4,4 milliárd köbméter/éves kapacitását 5,26 milliárd köbméterre bővítenék.


 

Forrás: Portfolio