Magyarországon ezekben az években egyre gyorsuló ütemben növekedett mind a benzines, mint a dízelautók száma. Előbbiekből a 2013-as 3,04 millióhoz képest 2017-re már 3,47 millió lett, a gázolajos autók pedig még jobban fogytak: 2013-ban még csak 740 ezer, 2017-ben viszont már 1,06 millió dízelautója volt a magyar tulajdonosoknak. A KSH adatai szerint a magyarországi járművek átlagéletkora a 2006-os 10,3 évről 2017-re 14,1-re nőtt.
A Greenpeace kedden mutatta be budapesti iskolák környékén végzett mérései eredményeit: nitrogén-dioxidból az esetek felében az egészségügyi határérték feletti értékeket találtak, amiért szerintük elsősorban az öreg dízelüzemű járművek a felelősek.
Az európai statisztika egyedül a száz százalékig elektromos autók alakulását mutatja magyar viszonylatban, ezekből 2013-ban mindössze 110 darabot, 2017-ben már összesen 1996-ot regisztráltak. Az Eurostat táblázata a magyarországi hibrid autók egyik típusáról sem tartalmaz adatokat, de ha a benzines és dízelautók számát kivonjuk az összes regisztrált autó számából (3 471 997), akkor 50 932 jön ki, vagyis közel ötvenezer hibrid járhatja a magyar utakat.
Ezek alapján az összes magyar autó 0,015 százaléka elektromos vagy hibrid.
Ezzel az EU-tagállamok rangsorában a sereghajtók között vagyunk, és csak Lettországot, Csehországot és Horvátországot előzzük – négy országban nem tudott adatot gyűjteni az Eurostat, így Bulgária, Görögország, Hollandia és Szlovákia nem szerepel a listában.
Érdekesség, hogy az EU legtöbb autóját (közel 46,5 millió) adó Németország úgy kapott helyet a lista alján, hogy nominálisan a második legtöbb elektromos autóval rendelkező uniós tagállam (a németek 54 ezrét csak Franciaország 86,5 ezres elektromosautó-állománya veri), de hibridek terén már jócskán lemaradt a többi nyugati és északi országtól.