Kínában tavaly júniusban döntöttek arról, hogy nem fogadnak be az országba több műanyaghulladékot, ami óriási csapás volt az exportőröknek: korábban az évente termelt műanyagszemét háromnegyedét Kínába szállították újrahasznosításra. A tavalyi számítások szerint 2030-ig így 111 millió tonnányi hulladék marad a világra, amin más ázsiai országoknak kell osztozniuk, köztük Indiának, Vietnámnak, Indonéziának vagy Malajziának.

A maláj műanyagimport volumene 2016 és 2018 között megtriplázódott, évi 870 ezer tonnára nőtt. Ezzel együtt az újrahasznosító üzemek száma is megnőtt hirtelen, de az AFP szerint több üzem engedély nélkül, a környezetvédelmi normák betartását figyelmen kívül hagyva működik.

„Azt szeretnénk, ha a fejlett országok többé nem szállítanák az országunkba a szemetüket” – mondta kedden Yeo Bee Yin, Malajzia energia- és klímaügyi, technológiai, tudományos és környezetvédelmi minisztere, aki igazságtalannak és civilizálatlannak nevezte ezt a gyakorlatot. „Nem lesz kegyelem, mindent visszaküldünk a feladó országokba” – tette hozzá. Elsőnek egy 3000 tonnás rakományt állítottak össze a kezelhetetlen hulladékokból, amit összesen 14 országba küldenek vissza, Kanadától Franciaországon és Japánon keresztül Ausztráliáig.

A Kuala Langat-i környezetvédelmi szövetség szerint csúnyán megbukott az ország hulladékfeldolgozási politikája: az aktivisták szerint a hulladék visszaküldése csak figyelemfelhívó akciónak jó, de semmilyen problémát nem old meg. „Az egyetlen megoldás az összes műanyaghulladék importjának teljes tiltása” – mondta az egyik aktivista. A maláj törvények jelenleg lehetővé teszik a homogén, tiszta műanyaghulladék behozatalát újrahasznosítási célból.

Az importőrök árulók

„Malajzia nem lesz a világ szemétlerakója. Nem hagyhatjuk, hogy kihasználjanak minket a fejlett országok” – mondta Yeo Bee Yin, aki árulóknak nevezte azokat a malájokat, akik segítik az illegális hulladékimportot. A miniszter megígérte, hogy lecsapnak a törvényszegő importőrökre és az engedély nélkül működő újrahasznosító üzemekre is.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) adatai szerint évente több mint 300 millió tonnányi műanyagot termel az emberiség, és ennek a java hulladéklerakókban vagy a tengerekben, óceánokban végzi. A műanyagkrízisre válaszul az Európai Unióban megszavazták a leggyakoribb egyszer használatos műanyagtermékek tilalmát, így 2021-től eltűnnek majd az eldobható tányérok, evőeszközök, szívószálak vagy műanyag fültisztító pálcikák is.