Május végén idei csúcsára emelkedett a magyar villamosenergia-behozatal abszolút értékben, amikor is a nettó import több alkalommal 3000 megawatt fölé ugrott.
Mavir
Ugyanezen időszakban a rendszerterhelés – vagyis az országos összfogyasztás nem érte el a 6000 megawattot, vagyis könnyen kiszámolható, hogy ekkor a magyar fogyasztás több mint 50 százalékát csak a szomszédos országokból importált árammal lehetett kielégíteni.
Mavir
Az időszak során a hazai erőművi termelés többször jelentősen visszaesett, részben tervezett, részben nem tervezett karbantartási munkálatok miatt. Így például az ország legnagyobb villamosenergia-termelője – , amely a hazai éves áramtermelés mintegy 50 százalékát adja – , a Paksi Atomerőmű négy blokkjából kettőt is leállítottak időszakosan. Így egy rövid ideig az erőmű termelése a névleges kapacitás mindössze 50 százalékának felelt meg. Ez a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján ismertetett adatokon is jól látszik.
Mavir
A nem kifejezetten megnyugtatóan magas importarányok ráadásul nem is egy kiemelkedően magas fogyasztású időszakban alakultak ki. A legnagyobb hazai fogyasztás igény (rendszerterhelés) jellemzően a nyári kánikula és a tél leghidegebb időszakaiban szokott fellépni. Az erőművi karbantartások többségét a kisebb fogyasztású időszakokra időzítik, azonban nem várt kiesések, mint például a Mátrai Erőmű leállása a lignit befagyása miatt 2017 januárjában, a magas fogyasztású időszakokban is felléphetnek, jelentősen felhajtva nem csak az importigényt, de az árampiaci árakat is. Ilyen időszakokban pedig értelemszerűen minden ország először inkább a saját fogyasztói ellátását választja, mint a szomszédét.
A magyar fogyasztást jelentős részben jelenleg is a környező országokban termelt és onnan érkező villamos energia elégíti ki. Ennek megfelelően a szomszéd országok többségével az áramkülkereskedelmi mérlegünk masszívan negatív, és jellemzően csak Horvátország és Szerbia irányába pozitív hosszabb távon.
Mavir
Az Európai Unióban Magyarország függ az egyik legnagyobb mértékben szomszédai áramexortjától. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legutóbbi elérhető összehasonlító adatai szerint a fogyasztás 34 százalékát importból fedeztük 2016-ban, aminél csak Luxemburg (99%), Litvánia (85%), Málta (72%) és Horvátország (36%) rendelkezett nagyobb (nettó) behozatali aránnyal.
Eurostat
A magyar függőség 2017-ben 30 százalék alá csökkent, de tavaly ismét 32 százalék közelébe emelkedett, és bár idén az eddig eltelt hónapok többségében a 2018-as szint alatt maradt az importarány, összességben továbbra is 30 százalék felett alakul 2019-ben.
Mavir
Mivel közben a hazai fogyasztás rekord szintre nőtt, a tavaly importált árammennyiség is történelmi rekordnak számít. A felhasználás bővülése és az importált áram mennyiségének növekedése jól látszik a Mavir legutóbbi, 2018-as kapacitáselemzésében is (A Magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése 2018.).
Mavir
A magyarországi erőműpark bruttó beépített villamos teljesítőképessége 2011 óta jelentősen, mintegy 15 százalékkal csökkent, az utóbbi három-négy évben pedig stagnált, illetve minimális emelkedést mutat. Ennek több oka van. Egy általános, a válságéveket követő áramáresés eleve csökkentette a befektetők érdeklődését az erőműépítések iránt, ezt azonban Magyarországon tetézte a szabályozási környezet kiszámíthatatlanná válása, szektort sújtó különadó, valamint a hatósági árazás bevezetése. Közben a fogyasztás közel 5 százalékkal nőtt, és további bővülése várható a következő években is a Mavir szerint.
A hazai termelés és felhasználás közötti olló nyílását a KSH adatai szemléletesen jelzik. A teljes fogyasztás ugyan jelentős hullámzást mutat előbb a szocialista nagyipar leépülése, majd a 2008-as válság miatt, azonban összességében több mint negyedével bővült 1990 óta. Ugyenezen idő alatt a magyarországi erőművek áramtermelése mindössze valamivel több mint 10 százalékkal nőtt. Még feltűnőbb a jelenség az elmúlt tíz évet vizsgálva: míg a fogyasztás gyakorlatilag visszatért a 2007-2008-as szintre, addig a termelés közel 20 százalékkal esett vissza.
Mindenesetre a következő években a Mavir szerint is jelentős erőművi fejlesztésekre van szükség Magyarországon. A Mavir legutóbbi prognózisa szerint (A Magyar Villamosenergia- rendszer fogyasztói igényeinek előrejelzése 2018.) a hazai összes villamosenergia-felhasználás a 2018-as 45,4 terawattóráról 2033-ig 49-53,2 TWh-ra nőhet, vagyis 8-17 százalékkal bővülhet. A kormány korábban azt a célt tűzte ki, hogy Magyarország váljon önellátóvá villamos energiából valamikor a 2030-as évtized kezdetére. A kabinet ezt elsősorban a Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokkjának megépítésével, illetve jelentős naperőmű kapacitás létrehozásával, illetve engedélyeztetésével tervezi megvalósítani, és ezekkel, illetve a következő évtizedben még várhatóan nagy szerepet kapó gázos erőművekkel ez elvileg teljesülhet is.
Nem a nagyerőmű-építések jelentik azonban az egyetlen megoldási lehetőséget. Az energiahatékonyságban óriási tartalékok vannak Magyarországon is, vagyis energiafelhasználásunk meglehetősen pazarló. A megfelelő intézkedések meghozatala – például a klímaberendezések és a villamos energia alapú fűtés terjedésére tekintettel a lakossági ingatlanok energetikai felújítását támogató programok, pályázatok indítása, illetve az erre szánt EU-pénzek nem egyéb célokra történő elköltése – jelentősen mérsékelheti az áramfogyasztás várható növekedési ütemét. De például a kisebb, háztartási naperőművek terjedése is csökkentheti Magyarország függőségét a szomszédos országok áramtermelésétől, kiszámíthatatlanabb rendelkezésre állásuk mellett is, hozzájárulva egyúttal az energiatermelés dekarbonizációjához is.
NRGreport
