NRGreport
Menü

Qubit-körkép a környezetvédelmi világnapon: Így tesszük élhetetlenné a bolygót, ahol élünk

Az ENSZ határozata alapján a tegnapi napon, június 5-én ünnepli a világ a környezetvédelem világnapját. A szervezet a társadalmi érzékenyítés és a társadalmi felelősségvállalás fokozása érdekében tűzte ki az első környezetvédelemnek szentelt napot 1974-ben. Az elmúlt évtizedekben világszerte ezen a napon indítottak kampányokat a tengerek szennyezése, az emberi túlnépesedés, a globális felmelegedés elleni küzdelem, illetve a fenntartható fejlődés és fogyasztás népszerűsítésére. A rendezvénysorozat idei házigazdája Kína, a tematika vezérfonalát a légszennyezés megfékezése adja. 

A Qubit az elmúlt másfél évben rendszeresen foglalkozik a környezetvédelem jelentőségével. Íme napjaink legfontosabb kérdései, illetve megoldandó problémái, amelyek szorosan összefüggenek a bolygó állapotával és az emberiség túlélési esélyeivel.

Belefulladunk a műanyagba

Az utóbbi 60 év alatt a 200-szorosára nőtt a Föld műanyagtermelése; évente 9 millió tonna műanyag ömlik az óceánokba; 2050-re több műanyag lesz a világon, mint hal – hívtuk fel a figyelmet az aggasztó trendekre. Az EU országai például évente 25 millió tonna műanyag szemetet termelnek. A tendencia megfékezésére akadnak próbálkozások, ilyen például az Európai Parlament márciusban elfogadott indítványa. Ennek értelmében néhány – környezetkímélő alternatívával is kiváltható – terméket 2021-ig kivonnak a forgalomból az unióban. Ezek a következők:

→ egyszer használatos műanyag evőeszközök (villák, kések, kanalak és evőpálcikák),

→ egyszer használatos műanyag tányérok,

→ műanyag szívószálak,

→ műanyag fültisztító pálcikák,

→ műanyag lufitartó pálcikák,

→ az úgynevezett oxo-degradációs műanyagok (amelyek oxigénnek, hőnek és nedvességnek kitéve lebomlanak ugyan, de utána még egy mikrobiális szinten is folytatódnia kellene a bomlásnak, aminek az eredményei már kétségesek) és az expandált polisztirol (EPS) poharak (jellegzetesen a hőtartó kávéspoharak ilyenek).

Műanyagszemét egy kínai telepen

Fotó: FRED DUFOUR/AFP

Nemcsak a tengerek, a folyóvizek is veszélyben vannak

A műanyagszennyezés korántsem csak a világtengereket érinti, hanem a folyóvizeket is. Mint arról beszámoltunk, a Duna vízgyűjtő területének több folyója erősen mikroműanyag-szennyezett, a Rábán például 21 millió mikroműanyag-szemcse úszik le naponta. Egy környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és egészségvédelmi méréseket végző cég mérései szerint a Duna még ennél is szennyezettebb. 

A hazai folyók mikroműanyag szennyezésének kiszűrésére használt rendszer

Fotó: Szunyogh Gábor / Wessling Kft.

A folyók műanyagszennyezésének vizsgálatából kiderült, hogy másképp szennyezettek az iparterületeken áthaladó és másképp a „csak” a lakosság által terhelt folyók. A Tisza vízgyűjtő területén, valamint az Ipolyban például a legtöbbet a széles körben felhasznált polietilénből, polipropilénből és polisztirolból visszamaradó parányi törmelékből detektáltak. A Rábában viszont nagyon nagy volt a precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok például a polioximetilén jelenléte. 

Mit tehet az egyén a műanyagáradat csökkentéséért?

Sokat segítene, ha mindenki lemondana az egyszer használatos műanyagokról, de legalább többször használná azokat. Hogy pontosan hányszor is kellene például a műanyagszatyrokat használni, azt itt foglaltuk össze.  Egy 2018-as dán kutatás szerint egy polipropilén táskát (az ország boltjainak többségében megtalálható újrahasználható tasakot) például 37-szer, a papírzacskót 43-szor, a pamutból készült táskákat pedig 7100-szor lehet optimálisan újrahasználni, mielőtt, mondjuk, levisszük bennük a szemetet.

Angliában egyébként már a környezettudatos vásárlók szerveznek akciót a nagy élelmiszerláncok műanyaghasználata ellen: miután feltöltötték kosaraikat a Tescóban, a parkolóban kibontották a műanyag csomagolásba burkolt termékeket és a szemetet a bevásárlókocsikban gondosan felhalmozva hátrahagyták. Az ugyanakkor nem biztos, hogy az emberiség felkészült a műanyag nélküli életre: hogy mi mindent kellene megoldani ahhoz, hogy műanyag nélkül is lehessen élni, itt foglaltuk össze.  

Tavaly egyébként többek között Görögországban, Spanyolországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Lengyelországban és Törökországban is államilag léptek az egyszer használatos műanyag zacskók betiltásának ügyében, Magyarországon viszont egyelőre annyi történt, hogy a hazai Greenpeace petíciót indított az ügy érdekében. Ahogy írják: „a petíció aláírói azt szeretnék, ha Magyarország is csatlakozna a bolygónkat elárasztó egyszer használatos műanyagok elleni küzdelem élharcosaihoz, és 2020-ig beszüntetné az eldobható műanyag szatyrok használatát”.

Addig is, amíg a műanyagfelhasználás ellen komolyabb kormányzati intézkedések nem születnek, mindenki maga számolhatja ki, mennyivel járul hozzá a műanyagszemét felhalmozódásához a Földön. Az Omni Calculator Qubiten is bemutatott műanyaglábnyom-számlálójával bárki kiszámolhatja, mit tehetne azért, hogy ne fulladjunk bele a műanyagba.

Hamarosan lázgörcs gyűri le a Földet

A nemzetközi éghajlatkutatások azt mutatják, írtuk a tavaly májusi augusztust követő idei májusi novemberről szóló cikkünkben, hogy már elkezdődött az a jövő, amelyben a korábban extrémnek tartott időjárás lett a normális. Ez pedig, globális felmelegedés ide vagy oda, nem feltétlenül jelent mindenhol emelkedő hőmérsékletet. Jelenti viszont az extrém időjárási jelenségek gyakoribbá válását: a szélsőséges hőmérsékletingadozás mellett rapszodikussá válik a csapadékhozam, rendszeressé válnak a pusztító viharok, valamint gyakori bel- és árvizekkel kell számolni. 

A CEU Határtalan tudás című rendezvényének alkalmából bemutattuk, hogy a Földdel és a civilizációval is ugyanaz történik: nagyon pontosan adott optimális hőmérsékletre vannak kalibrálva, és hosszú távon néhány foknyi eltérés is katasztrofális következményekkel járhat.

2018-as hőmérsékleti anomáliák az 1981-2010-es időszak átlagához képest

Grafika: Meteorológiai Világszervezet

A globális felmelegedés révén az emberiség sajátos, időgép nélküli időutazásba fogott: az elmúlt két évszázad alatt 3 millió évet ugrott vissza az időben, így néhány éven belül a kőkorszak közepén találhatja magát – legalábbis ami a földi klímát illeti. A légkör szén-dioxid-tartalma mára annyira megközelítette az utoljára a pliocén korban tapasztalható mértéket, hogy a kutatók mára nagyjából biztosra veszik, hogy tíz év múlva a Föld légköre nagyjából a 3 millió évvel ezelőtti pliocén klímát idézi majd. Akkoriban alakultak ki a mamutok, és a korai emberelőd, az Australopithecus ekkor pattintotta első kőszerszámait.  

A felmelegedés erdőtüzek formájában valóságos Armageddont okozhat

Arról kevés az adat, hogy a pliocén kori klíma mennyire volt a földi fajok számára barátságos, az viszont biztos, hogy a modern kori extrém forróság világszerte erdőtüzeket okoz. Ott, ahol eddig is rendszeresek voltak az efféle katasztrófák, több lesz belőlük – írtuk a Kaliforniában 56 ezer hektárnyi területet és 12 ezer épületet felperzselő tavaly novemberi tűzvész kapcsán.  Szakértők szerint például a kaliforniai erdőkben az időjárás, a klímaváltozás és a lakosság áttelepülése miatt fokozódott olyan szintűre a tűzveszély, hogy a korábban szezonálisnak számító erdőtüzek ma már egész évben fellobbanhatnak. A száraz levegő és talaj, valamint a meleg szelek pedig nagyban elősegítik a tüzek gyors terjedését. 

A probléma súlyosságát jól jelzi, hogy egyre gyakoribb, hogy a hatalmas területeket kohóvá változtató tüzek nem várt helyeken bukkannak fel. Tavaly nyáron például arról írtunk, hogy a szélsőséges időjárás következtében Svédországban olyan erdőtűz puszított, amelyre még nem volt példa az ország modern kori történetében. Több mint hatvan helyen égett az erdő, több faluban kitelepítéseket rendeltek el, az ország pedig az Európai Unió segítségét kérte, úgyhogy olasz és norvég helikopterek és gépek is oltották a tüzet. 

Kaliforniában az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb erdőtűz-sorozata pusztított. Nyártól szinte ősz végéig újabb és újabb tüzek lobbantak fel a szárazság sújtotta államban. Itt Lake Elsinore település két lakója, Ziggy Torok és Starla Affatati nézi végig otthonunk pusztulását augusztus 9-én.

Fotó: ROBYN BECK/AFP

Az olvadásból is Armageddon lesz

A felmelegedés olvadással jár. Az északi sarkkör a Föld többi részéhez képest kétszer olyan gyorsan melegszik, így a jégtakaró olvadása is felgyorsul az ott fekvő területeken, például Grönlandon. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) januárban megjelent tanulmány szerint 2012-ben körülbelül 400 milliárd tonnás jégveszteséget mértek a dán fennhatóság alatt álló szigeten, ami a 2003-as adatnak közel a négyszerese.  

Az olvadás nem kerüli el a déli félteke jégsapkáját sem: a Dél-Amerika csücskétől mindössze 400 kilométerre fekvő Pine Island-öbölben található az Antarktisz két leggyorsabban olvadó gleccsere, a kontinens éves jégveszteségének (kb. 45 milliárd tonna) negyedéért felelő Pine Island-gleccser, valamint a Thwaites-gleccser. Ez a két jégtömeg annyit vizet tartogat magában, hogy kiolvadásukkal több mint 3,3 méterrel emelkedne a tengerszint, amelytől már a világ összes tengerparti országa elsüllyedne – adtuk hírül 2017 végén a legfrissebb kutatási eredményeket. 

A gleccserek olvadását ráadásul már megakadályozni se nagyon lehet. Az éghajlatkutatók többféle klímaforgatókönyvet modelleztek. Ám, arra jutottak, hogy a párizsi egyezményben vállalt értékek teljesülése sem befolyásolná jelentősen az olvadás mértékét, a gleccserek ugyanis lassú reagálású rendszerek, amelyekben hosszabb idő alatt halmozódnak fel a környezeti ingerek.  

Nem az árvíz a legrosszabb, ami az olvadó jégből feltörhet

Még ha a tengerszint-emelkedéstől nagyvonalúan eltekintünk is, az örök jég birodalmának olvadása további veszélyeket rejt magában: a jég ott is elkezd olvadni, ahol eddig az örök fagy uralkodott, a mélyéből pedig olyan dolgok kerülnek elő, amelyek közül még a bubópestis a legkevésbé ijesztő. Egyre több szén-dioxid és metán kerül a Föld légkörébe, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést, emiatt pedig az olvadás is gyorsul.

Ijesztő a bubópestis és a fagyból potenciálisan ránk törő többi kórokozó is: Alaszkában például a spanyolnáthát okozó vírus került elő a fagyott talajból, Szibériában pedig a fekete himlő éppúgy pusztított, mint a lépfene vagy a bubópestis. Utóbbi kór 2016-ban fel is ütötte a fejét: egy tízéves gyereket szállítottak kórházba, miután egy mormota nyúzása közben elkapta a betegséget (bár arról nem lehet tudni, hogy a mormota vajon a permafroszt olvadása miatt fertőződött-e meg, vagy sem). Összesen tizenheten fertőződtek meg, de már ez is elég volt ahhoz, hogy kisebbfajta pánik törjön ki. 

A kórokozókon kívül is akadnak még kellemetlen dolgok a jégtakaró alatt. Egyesek szerint a globális felmelegedés, mások szerint pedig a gleccserek – feltételezhetően a klímaváltozás okozta – intenzív mozgása miatt bukkannak elő egyre másra holttestek a Csomolungmán. Elszállításuk nemcsak nagyon veszélyes, de meglehetősen drága is. 

Hiába éljük túl, akkor meg enni nem lesz mit

Mindegy, hogy a jelenlegi éghajlati viszonyokat klímaváltozásként vagy periodikusan ismétlődő, elkerülhetetlen rendszerként értelmezzük-e, mert a következményeit így is, úgy is viselnünk kell – adtuk hírül az akadémia klímaváltozás és agrárium összefüggéseinek feltárására rendezett májusi konferenciájáról. A termőterületek aránya fokozatosan csökken, válságban van az ivóvíz-gazdálkodás, a termést pedig az aszályok, a víz- és szélkárok, az extrém hőmérsékleti viszonyok és a klímaváltozással terjedő invazív fajok egyaránt károsítják. 

A magyar akadémikusok a megoldást a biotechnológia, a növénynemesítés és a vízgazdálkodás forradalmasításában látják. A forradalomra nagy szükség is lenne, mert egy friss jelentés szerint az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon esik vissza idén leginkább a búzatermésátlag. Kukoricából és repcéből a korábbi éveknél ugyancsak szerényebb termés várható, jó hír, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az árpa egyelőre megúszta. A megoldás az alternatív növényfajok, valamint a környezeti anomáliákat jobban tűrő fajták telepítése és a precíziós, génszerkesztési technológiák rohamos fejlődését kiaknázó növénynemesítés lehetne. 

Miközben mi éhezünk, a rovarok elfoglalják a bolygót

A klímaváltozás ahhoz is hozzájárul, hogy a gabonatermést tizedelő új kártevők jelennek meg és húzódnak egyre északabbra. De nem a termés az egyetlen vesztese a kártevő fajok terjedésének: Amerika északi államaiban annyira elszaporodtak a kullancsok, hogy a jávorszarvasok pusztulását okozzák. A kullancsok terjesztette Lyme-kór az emberek között is egyre több áldozatot szed. Magyarországon például háromszor annyit, mint akárcsak egy-két évtizede.

Hasonlóképpen a meleggel húzódnak egyre északabbra a korábban csak a trópusi területeken járványszerű megbetegedéseket okozó szúnyogfajok is. A nyugat-nílusi láz például az ezredforduló óta rendszeresen felüti a fejét az Egyenlítő környékén található őshazájától messze, az északi féltekén is. Tavaly augusztusban adtuk hírül, hogy  Olaszországból július 20-a és 26-a között húsz, Görögországból tíz, Romániából pedig három esetet jelentettek. Szerbiában az MTI szerint eddig hetvenen betegedtek meg, közülük öten meg is haltak. Három országból, Magyarországról, Görögországból és Olaszországból a lovak között pusztító nyugat-nílusi lázról is érkeztek jelentések az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központhoz.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Más fajok meg velünk együtt pusztulnak ki

Az már szinte biztosnak látszik, hogy a földtörténet öt tömeges kihalási eseménye közül a legsúlyosabbat épp a globális felmelegedés okozhatta. Mint az két új kutatásból kiderült, a kihalásért valószínűleg a mai Oroszország területén elterülő Szibériai trapp-bazalt nagy magmás tartomány (LIP) hosszan, akár több tízezer évig tartó tevékenysége és az általa kiváltott elszabaduló üvegházhatás volt felelős. A globális átlaghőmérséklet a szabadjára kerülő üvegházhatású gázok miatt nagyjából 8 Celsius-fokkal, a szén-dioxid-szint pedig 2000 ppm-el (parts per million, egymillióból egy molekula) nőtt meg. 

Ennek következtében az óceánok felhevültek, elsavasodtak, oxigéntartalmuk pedig drámai módon lecsökkent. A perm-triász (P-T) kihalás során a tengeri fajok 96 százaléka és a szárazföldi gerincesek 70 százaléka tűnt el a bolygóról. 

Ne repkedj, inkább építs passzívházat és ültess te is egy fát!

A műanyagszemét visszaszorításán túl is bőven lehet mit tenni a környezetvédelemért. Ürge-Vorsatz Dianával, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) egyik munkacsoportjának alelnökével, a CEU fizikus oktatójával készült interjúnkból kiderül, hogy ha drasztikusan változtatnánk az életmódunkon, annak már néhány éven belül is lennének pozitív hatásai. Ritkábbak és kevésbé gyilkosak lennének például a manapság egyre gyakoribb extrém időjárási anomáliák, és javulhatnának az éghajlatfüggő fertőzések statisztikái is. 

A klímakutató szerint sokat javulna a helyzet, ha kevesebben használnák a légi közlekedést. Mint mondta, a legtehetősebbek ökológiai lábnyoma ma úgy áll össze, hogy kétfős háztartással számolva a közúti közlekedésükre 10, a háztartásukra 20, a repülésükre pedig 70 tonnányi széndioxid-kibocsátás jut évente. A tehetősek repülőútjaival okozott kibocsátás többszöröse annak, amivel egy magyar átlagember egy éven át terheli a környezetet.

Valódi gyógyírt jelentene a Földnek, ha csak passzív házakat építenénk. Ehhez fel kellene számolni az acél–üveg–beton triádot és természetes anyagokat használni, ahol csak lehet. A fa azért lenne különösen jó, mert az még tárolja is a szén-dioxidot. A felújítgatás, nyílászáró-cserélgetés, szigetelgetés helyett valódi mélyfelújításokat kellene végezni. Megszüntetni az épületek hőhidait, hőcserélő szellőztetéssel minimalizálni a fűtési és a hűtési igényt. 

Amíg ez meg nem történik, mint azt mi is tettük, el lehet lesni másoktól a földmentő akciókat. A fülöp-szigeteki diákokat például, a fenntartható fejlődés és a generációkon átívelő felelősségvállalás jegyében egy idén májusban elfogadott törvény kötelezi arra, hogy tanulmányaik végeztével legalább tíz fát ültessenek el az országban.

Boldog, eredményekben gazdag környezetvédelmi világnapot! 

 

Címlapkép forrása: Pixabay.

Forrás: Qubit.