A Perzsa-öbölben kilőtt első golyó 100 dollár fölé fogja tolni az olajárat, ami elviselhetetlen szintet jelentene az Egyesült Államok, Európa és az olyan amerikai szövetségesek számára, mint Japán vagy Dél-Korea – figyelmeztetett Ali Khamenei ajatollah iráni vezető katonai tanácsadója, Yahya Rahim Safavi. 

A közel-keleti feszültségek, illetve az iráni katonai konfliktus kockázatának növekedésének árnövelő hatása eddig látszólag nem jelent meg az olajárakban, és a CNBC által megszólaltatott elemzők szerint a 100 dolláros szint egyelőre nem is realitás, legalább is tartósabban.

Stephen Brennock, a PVM Oil Associates elemzője szerint a 100 dolláros olajár elérése még akkor is kicsi az esély, ha közvetlen katonai konfliktus robbanna ki az Egyesült Államok és Irán között. A világgazdaság növekedési kilátásaira vonatkozó aggályokat figyelembe véve, amelyek nagyrészt az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborújából fakadnak, valószínűbb a 80-90 dolláros célár.

Az olajárak már korábban is jártak 100 dollár felett, és várhatóan a jövőben is lesznek ennél akár jóval nagyobb ártüskék is, ezek azonban várhatóan nem tartanak majd sokáig Michael Rubin, az American Enterprise Institute elemzője szerint. Az árakra várható hatás persze nagymértékben annak függvénye, hogy mennyire lenne heves és kiterjedt az esetleges katonai konfliktus. Robin Mills, a dubai Qamar Energy vezérigazgatója szerint egy korlátozott kiterjedésű háború az összes maradék iráni olajat kivonná a piacról, ami 10 dolláros árfolyameemelkedést idézhetne elő a piacon. Amennyiben azonban szélesebb körű lenne a konfliktus, például Irán Irak ellen fordulna, az árak szerinte elérhetnék a 100 dolláros szintet.

Helima Croft, az RBC Capital Markets vezető árupiaci elemzője szerint egy esetleges konfliktus kirobbanása esetén a fő kérdés az lenne, hogy a kritikus olajipari infrastruktúra mennyiben sérülne. Amennyiben például a szaúdi Abqaiq, a világ legnagyobb olajfeldolgozó üzeme, vagy nagyobb olajtankerek súlyos támadásokat szenvednének el, az a magasba küldheti az olajárakat, konkrét számokat azonban nem jelölt meg.

A Brent árfolyama az egyéb, felfelé ható tényezők (OPEC kitermeléscsökkentés, venezuelai válság, stb.) jelenléte ellenére az elmúlt időszakban nagyot esett. A Brent olajfajta azonnali jegyzése csütörtök délután 1 százalék körüli mértékben emelkedve a 61 dollárt közelíti. 

Ugyanekkor a WTI spot árfolyama hasonló mértékű erősödéssel 52 dollár felett tjár. 

Mi vezetett a jelenlegi helyzethez?

Az Irán nukleáris tevékenységét szabályozni hivatott 2015-ös nemzetközi atomalkuból való kilépést tavaly bejelentő Donald Trump amerikai elnök 2018 végén újabb szankciókat vetett ki a perzsa állam olajiparára, amivel az iráni olajexport nullára csökkentését kívánja elérni. Az olajkartell (OPEC) harmadik legnagyobb termelőjének gazdasága ugyanis elsősorban az olajkitermelésre és -exportra támaszkodik.

Az Egyesült Államok a nemzetközi atomalkuban foglaltak nem teljesítésével, illetve terroristák támogatásával vádolja Teheránt, amely azonban nem nyugodott bele az intézkedésbe. Az ország vezetői kilátásba helyezték a Hormuzi-szoros, a globális olajkereskedelem egyik legfontosabb útvonalának blokkolását, és az elmúlt hetekben már konkrét támadások is történtek szaúdi olajkutak és -tankerek ellen, amelyekben Iránnak is lehetett szerepe. Ezek az esetek, illetve az Egyesült Államok térségbeli mozgósítása fokozták a közel-keleti geopolitikai feszültségeket.

Az ország olajkivitele több mint napi 1 millió hordóval csökkent tavaly november óta a szankciók bevezetése óta, ami világpiaci szinten is jelentős mennyiség. A szankciók alól átmeneti mentesség májusi visszavonása pedig további napi félmillió hordóval vághatja vissza az iráni olajkínálatot.