Kilőtt az olaj árfolyama csütörtökön reggel, miután az Ománi-öbölben kigyulladt egy, más hírek szerint két olajtanker. Értesülések szerint a tűz kitörését robbanás előzte meg, amit torpedótámadás okozhatott. A hírre kilőtt az olajár. 

A Front Altair nevű olajtanker abu-dzabi olajjal megrakodva futott ki a tengerre a Bloomberg szerint, mielőtt az – egyelőre meghatározatlan – esemény megtörtént volna. Így jelenleg a tűz oka sem ismert – közölte az Egyesült Királyság Tengeri Kereskedelmi Szervezete (UK Maritime Trade Operations), amely partnereivel vizsgálja az eset körülményeit. A szervezet "rendkívüli óvatosságra" intette a térségben mozgó kereskedelmi hajókat az Egyesült Államok és Irán közötti feszültségek fokozódására tekintettel.

Az iráni média beszámolói szerint a tűz kitörését robbanás előzte meg. A jelentések szerint a tanker vészjelzéseket adott le a legközelebbi, egyesült arab emírségekbeli kikötőnek (Fujairah).

A TradeWinds iparági forrásokra hivatkozó újabb jelentése szerint nem is egy, hanem két tankert támadtak meg – erről számolt be a Reuters is – , amelyek személyzetét evakuálták az incidens miatt. Az értesülés szerint a hajókat torpedótámadás érte.

A hír megjelenését követően az olajárak lendületes emelkedésnek indultak. Miután előző nap mintegy 4 százalékot zuhanva öthavi mélypontra kerültek az árfolyamok, csütörtök reggel fél tíz körül 3 százalék körüli emelkedést mutatnak az árfolyamok. A Brent azonnali jegyzése 61 dollár felett jár, de nem sokkal korábban még 4 százalék körüli pluszban, 62 dollár felett járt az árfolyam. 

A térségben fokozódnak a feszültségek jelentős részben az amerikai szankciók, illetve az ezek által sújtott Irán miatt, amelynek a gyanú szerint szerepe lehetett a Perzsa-öbölben májusban kereskedelmi hajók, köztük szaúdi tankerek ellen végrehajtott támadásokban is. Irán tagadta, hogy bármilyen módon részt vett volna a támadásokban.

Az Egyesült Államok konkrét vádjait erősítette meg az Egyesült Arab Emírségek az előző héten, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén benyújtott dokumentumban úgy fogalmazott, a májusi támadásokat "kifinomult és összehangolt működéssel" valósították meg, ami szerinte valamilyen állami szereplőre utal a háttérben. Iránt ugyanakkor nem nevezte meg a dokumentum, amelyhez az áldozatul esett hajókat küldő Norvégia és Szaúd-Arábia is csatlakozott.