A bányászati termékek körülvesznek minket. A több száz méterrel a felszín alatt bujkáló ásványok utáni kutatás egyfajta kincskeresés. Ezer feltárásból egynek van pozitív eredménye.
Az Európai Unió importra szorul szinte az összes fontos ásványi anyag tekintetében. A legnagyobb kitermelő Kína, a kritikus fontosságú nyersanyagok forgalmának hetven százalékát ők adják. Európának komoly kihívást jelent, hogy valahogy biztosítani tudja saját forrásból a szükséges nyersanyagokat, ráadásul fenntartható módon. Az 1850-es 50 százalékról mára 5 százalékra zsugorodott az európai kitermelés aránya a világon.
Bányászat a 21. században
Egy európai kutatási projekt egy új generációs eszközön dolgozik, hogy felgyorsítja és olcsóbbá tegye a kőzetelemzést. Olyan pontos műszereket fejlesztenek, amilyeneket korábban még soha nem használtak. Ezeket a műszereket működő bányákban próbálják ki, az EU kilenc tagállamában. A projekten együtt dolgoznak állami és magán kutatócégek, valamint ipari vállalatok.
Stefan Sädbom geológus így magyarázta el a technológia fontosságát:
„A geológusnak természetesen a szeme a legfontosabb eszköze. Vannak azonban olyan dolgok is, amiket a szem nem érzékel. A technológiával viszont belelátunk a kövek belsejébe.”
Egy potenciális bánya helyszínének kijelöléséhez sok kísérleti fúrásra, és különleges laboratóriumokra van szükség. Az ásványdetektor a többhetes munkát fél órára rövidíti le, ráadásul a fúrások helyszínén működik.
„Orvosi eszközöket használunk a fúrókon. CT-ket és röntgengépeket alkalmazunk, hogy minél több információt nyerjünk ki a fúrókkal végzett munka során” – mondta Mikael Bergqvist, az Orexplore kutatási menedzsere.
A geológusok gyakorlatilag olvasni tudnak a kőzetben, és így pontosabban ki tudják jelölni a következő fúrás helyét. Egyikük, Stefan Luth szemléletesen mutatta be az új technológia szerepét:
„Minden bányának egyedi a karakterisztikája, a geokémiai jellegzetességei, a kőzetfelépítése. Ha háromdimenziós modellt készítünk egy bányáról, az olyan, mintha egy épületről csinálnánk, csak fejjel lefelé. Mintha a föld alatt lenne az Empire State Building, és minden kis szobát külön fel akarnánk térképezni benne, hogy megtudjuk, milyen fémek és képződmények vannak ott. Ezt csinálja az X-MINE.”
A projekt célja az is, hogy mérsékelje a bányászat környezeti hatásait. A kőzetek azonnali analízisével csökkenteni lehet a feltárások és robbantások számát. Majdnem negyedével csökken az energiafelhasználás is.
„A bányászatnak fenntarthatónak kell lennie. Csökkentenünk kell az energiafelhasználást, a hulladék mennyiségét, a kibocsájtást. Ezzel a technológiával ezek a célok elérhetőek” – hangsúlyozta az X-MINE projekt koordinátora, Janne Paaso.
Nem csak a bányákban hasznos
A technológiát egy olyan lengyel üzemben is tesztelik, ahol a bányából érkező anyagokat osztályozzák. Optikai és röntgenszenzorok elemzik a kőzeteket, miközben végighaladnak a futószalagon. Az ásványokban gazdagabb darabokat kiválogatják. A szerkezet óránként tizenkét tonna kőzetet tud megvizsgálni.
„A számítógépes rendszer adja az információt a szelepeknek, amelyek a tényleges szelekciót végzik. Ezek a futószalag végén helyezkednek el, ahol a darabok leesnek a peremről. Amelyeket nem szeretnénk felhasználni, azok kapnak egy kis pneumatikus löketet, és így egy másik szalagra esnek rá” – magyarázta el a módszer működését Jacek Kolacz, a COMEX csoport igazgatója.
Az ásványdetektor már elérhető egyes fémbányák számára, a különböző ásványokat, például az aranyat is felismerő második generációs verzióját pedig jövőre vezetik be. A szétválogató berendezés 2021-ben jelenhet meg a piacon.
NRGreport
