Trading

Pont az olajszállítás ütőere, a világ legfontosabb tengerszorosa kerülhet össztűz alá

András Bence | 2019.06.28. 10:14

Egy apró tengerszoros felel a világ teljes olajexportjának az ötödéért, a tengeri szállítmányoknak pedig a harmadáért. Ez közel egymillió hordót jelent óránként, amivel a világ legfontosabb olajgócpontjának tekinthető. A Hormuzi-szorosról van szó, amely éppen Irán déli partjainál húzódik, ahol a vezetés forrong az amerikai szankciók miatt. Nemrég kigyulladt két hajó, és lelőttek egy felderítő drónt is. Ha Irán blokkolná a szorost, azzal veszélybe kerülhetne a világ energiabiztonsága, és nem mellesleg durván elszállna az olajár is. 

A Hormuzi-szoros egy igencsak szűk, alig 40 kilóméteres tengerszoros, amely 60 kilométer hosszan nyúlik el Irán déli partjainál. Politikai, gazdasági és katonai jelentősége viszont óriási. Olyannyira, hogy az amerikai Energetikai Információs Hivatal (EIA) egyenesen a világ legfontosabb szorosának tartja, méghozzá okkal. Itt érintkezik ugyanis a Perzsa-öböl az Ománi-öböllel, és itt juthatnak ki az Arab-tengerre, majd pedig az Indiai-óceánra az olajszállító hajók. 

Pont az olajszállítás ütőere, a világ legfontosabb tengerszorosa kerülhet össztűz alá

Forrás: NASA

2018-ban napi átlag 21 millió hordónyi olaj ment keresztül ezen a szoroson, amely a globális kőolajfogyasztás durván 21 százalékát tette ki. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a hely teljesen kritikus a világ energiabiztonsága szempontjából. Igen gyakori, hogy még egy-egy ártatlan elakadásnak és késésnek is súlyos követkeményei vannak az olajkínálatra, azon keresztül pedig az árakra nézve. Ezt a tengerszorost ugyanis nem lehet egykönnyen megkerülni, ha az olajnak más útvonalon kellene haladnia, az durván lassítaná az áramlást, nem mellesleg jócskán megemelve az árakat is.

Pont az olajszállítás ütőere, a világ legfontosabb tengerszorosa kerülhet össztűz alá

A Hormuzi-szoroson keresztül szállított olajmennyiség exportálók (bal ábra) és importálók (jobb ábra) szerinti bontásban. Forrás: EIA

Nem véletlen tehát, hogy a világ nagyhatalmai árgus szemekkel követik a térség eseményeit. Az Egyesült Államok ötös számú flottája pedig éppenséggel a Perzsa-öbölben fekvő Bahreinben horgonyzott le. 2016-tól a közelmúltig szinte fennakadások nélkül áramolhatott innen az olaj a világ különböző pontjaira, amely az Iránt célzó szankciók akkori feloldásának volt köszönhető az EIA elemzése szerint. A régiós nagyhatalom újra felpörgethette a nyersanyag-kitermelését, hogy az exportja visszatérjen a szankciók előtti szintre. Donald Trump vezetése alatt viszont fokozatosan megváltozott a helyzet.

Az amerikai elnöknek egyáltalán nem tetszett az elődje által nyélbe ütött iráni atomalku, úgy vélte, hogy az országa túl megengedő és naiv volt az Iráni Iszlám Köztársasággal szemben. Így végül 2018-ban, az egyezség felrúgásával visszaállította a szankciókat, amely aztán Irán felháborodását váltotta ki. A két ország között azóta egyre csak éleződik a konfliktus: június 13-án két olajszállító hajót támadtak meg – hivatalosan ismeretlenek – az Ománi-öbölnél, június 20-án pedig egy amerikai drónt lőttek le a térségben.
 

"Irán óriási hibát vétett – üzente egy tweetben az amerikai elnök, majd válaszcsapást rendelt el, amit alig percekkel a rakéták kilövése előtt mondott csak le. Nem túlzás azt állítani, hogy a helyzet pattanásig feszült. Irán maga is rendkívül provokatív üzeneteket küldött, sokszor éreztetni próbálva, hogy ha akarná, akkor elzárhatná a tengerszorost. Elvégre, ha ők nem exportálhatnak rajta keresztül, akkor más se tegye – gondolhatja az iráni vezetés. Ez ugyanakkor már háborús lépés volna, méghozzá a világ legerősebb katonai hatalmával szemben, hiszen ezen az útvonalon jutnak az amerikaiak is napi 1,4 millió hordónyi nyersolajhoz."
 

Elemzők szerint Irán számos hajót el tudna süllyeszteni, ha akarna, de legfeljebb pár hétig volna képes a tengerszorost blokkolni. Azt követően az ötös számú amerikai hadiflotta újra átvenné az irányítást a repülőgéphordozóival. A tengerszoros lángokba borításával ugyanakkor egészen biztosan világszintű felfordulást okoznának. A kőolaj ára már pusztán a kockázatok emelkedésével is növekedni kezdett, így nem nehéz kitalálni, hogy mi történne egy tengeri háború esetén. Az optimista vélemények szerint egyik félnek sem érdeke, hogy idáig fajuljon a helyzet, a gond csak az, hogy a politikában nem mindig a józan megfontolások érvényesülnek.

Pont az olajszállítás ütőere, a világ legfontosabb tengerszorosa kerülhet össztűz alá

Tankerhajó a Hormuzi-szorosban. Forrás: Shutterstock

  András Bence
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.