Egyesült a nemzeti közműholding áram- és gázszolgáltató cége, így csúcsra érhet a rezsicsökkentés. Csakhogy ebből nem annyira a lakosság profitál, inkább az állam.

Július 1-e óta új cégtől veszi a gázt minden magyar – mármint mindenki, aki használ vezetékes gázt, 3,4 millió fogyasztó – úgy hívják: NKM Energia Zrt. Június 30-ával ugyanis egyesült a nemzeti közműholding (NKM) földgázszolgáltatója és áramszolgáltatója. A cég tájékoztatása szerint az egyesüléssel nem változtak az ügyfélazonosítók, a számlázás ritmusa, a diktálási időszakok, sem a folyószámla-azonosítók és a csoportos beszedési megbízások érvényessége. Az egyesüléssel az ellátás zavartalan marad, sőt tovább egyszerűsödik – ígérik –, az ügyfeleknek nincsen teendője. Az első hivatalos tájékoztatókat június elejétől a számlákkal kapták kézhez az ügyfelek.

405 milliárdot fizetett a lakosság gázért és áramért

Az NKM Energia létrehozásával százmilliárd forintos monstrum született. A teljes lakosság földgázszolgáltatója, elődje a kormány központosítási/államosítási projektjének keretében (no meg mivel a külföldi gázcégek kivonultak a lakossági szolgáltatásból) a Főgáz 800 ezer ügyfele után 2015-ben átvette a Magyar Telekom közel 60 ezer, 2016-ban pedig az E.ON Energiaszolgáltató 600 ezer, illetve a Tigáz 1,2 millió fogyasztóját. Az NKM Áramszolgáltatótól pedig 800 ezer lakossági és szabadpiaci ügyfelet örökölt. Vagyis jelenleg a lakossági földgázpiacon az Energiának monopóliuma van, az árampiac még nem teljesen az övé, ott van például a (szintén MVM-érdekeltség) Elmű-Émász.

Hogyan fogyasztottunk?

A két cég üzleti éve nem alakult rosszul: 2018-at a Földgázszolgáltató 454 milliárd forintos árbevétellel zárta. Ebből 352 a lakossági üzletágból származott, ráadásul ezen 10,6 milliárdos adózás előtti eredményt ért el, amiből adózás után 5,8 milliárd profit maradt. Igaz, 2017 még jobb év volt, a lakossági üzletágból akkor szűk 30 milliárddal több folyt be, a beszámoló magyarázata szerint az ügyfelek kevesebbet fogyasztottak 2018-ban. A nem lakossági üzletágból 87 milliárd folyt be, ebből 3,6 milliárdos profitot sikerült kihozni. Az Áramszolgáltatónak 118 milliárd bevétele volt, viszont a Gázszolgáltatóval szemben ennek nagyobbik része, 64 milliárd a nem lakossági ügyfelektől folyt be. A lakossági üzletág csak 52 milliárdot fialt, többet, mint 2017-ben, mert az ügyfelek többet fogyasztottak. Az ennél magasabb ráfordítások miatt 6,2 milliárdos veszteséget termelt. Ezt azonban sikerült behozni a nem lakossági ügyfeleken, a vége 5,5 milliárd forint profit lett.

A két (immár egyesült) cégnek összesítve 405 milliárd forint bevétele volt lakossági üzletágaikból, mindennel együtt 12,4 milliárd profittal zártak. Itt idéznénk az NKM-holding hitvallását: „Az állami közműszolgáltatási modell lényege, hogy átfogó közösségi szempontok alapján végez piaci tevékenységet. A rendszer a piaci működést és a nonprofit elvet egyszerre tudja képviselni és érvényesíteni azáltal, hogy az elsődleges szempont a megtermelt javak kapcsán nem a nyereség realizálása, hanem annak a szolgáltatás bővítésére és fejlesztésére fordítása, szem előtt tartva a fogyasztók érdekeit.”

A „piaci működés” és a „nonprofit elv” fogalmilag kizárják egymást, hacsak nem külön a lakossági, és külön a nem lakossági üzletágra értelmezzük őket. Amúgy maga az NKM Zrt. is 1,5 milliárd forint nyereséggel zárta 2018-at – igaz, a megelőző két évben veszteséges volt.

Brüsszel szerint nincs ez így jól

Az energiaárak Magyarországon uniós összehasonlításban nagyon alacsonyak, különösen a hatósági áras lakossági fogyasztók esetében. Legalábbis euróban számolva, a forint vásárlóértékét figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson már korántsem olyan rózsás a helyzet, bár még úgy sem vészes.

Az Európai Bizottság 2019-es országjelentése szerint azonban egyáltalán nincs minden rendben a magyar árképzéssel. A lakossági energiaárak szabályozása visszaveti az ágazatba történő beruházásokat – emelte ki a jelentésből a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI). A háztartási szektor uniós összehasonlításban alacsony árai nagyrészt a végfelhasználói árszabályozásnak – a rezsicsökkentés lényegének – tudhatók be, ami egyes költségelemeket nem jelenít meg a végső árakban. Ez magasabb árakat eredményez a nem háztartási fogyasztók számára, mivel a közüzemek ebben az utóbbi szegmensben próbálják megtéríttetni a költségeket. Magyarország nagykereskedelmi villamosenergia-piaci árai magasabbak a szomszédaihoz képest, elsősorban a magasabb belföldi villamosenergia-termelési költségek miatt.

És ez csak egyetlen probléma, ezen túl a fogyasztással is baj van a jelentés szerint. A lakóingatlanok energiahatékonysága gyenge, a lakosság sokat fogyaszt, ezen javítani kellene. A villamosenergia-ágazatban is komoly beruházásokra lenne szükség, többek közt hálózatot is fel kell készíteni a decentralizált megújuló villamosenergia-termelés növekvő szerepére, a kiegyenlítő és energiatárolási kapacitások növelésével együtt.

Olcsó az orosz gáz, de mi az ára?

Érdekes módon a nagyon alacsony magyar gázár ellenére az államnak (egész pontosan az állami földgázkereskedőnek, az MFGK Zrt.-nek) 2018-ban is nyeresége keletkezett a földgáz lakossági értékesítésén, 3,5 milliárd forintnyi. Vagyis a lakosság ennyivel többet fizetett a gázért annál, mint amennyiért azt a földgázkereskedő beszerezte – a gáz lakossági árát a kormány állapítja meg.

Az MFGK-nak a különbözetet minden évben félre kell tennie. 2018 végén az egyenleg 36,8 milliárd forinton állt, a „rezsicsökkentés” óta a lakosság ennyivel fizetett többet a gázért. Sőt valójában majd’ 80 milliárd forinttal, a kormány ugyanis 2018-ban kivett ebből a keretből 40 milliárd forintot a választások elé időzített „téli rezsicsökkentés” finanszírozására (akkor 3,2 millió ügyfél kapott visszamenőleg 12 ezer forintos jóváírást). A tartalék eredetileg arra szolgál, hogy a lakosságnak akkor se kelljen többet fizetnie, ha felmenne a gáz beszerzési ára. A kormány tehát a rezsitartalék felét osztotta vissza szavazatszerzés reményében.

A 2018-ban elért, 3,5 milliárdos állami gázárnyereség az elmúlt évek tükrében nem számít nagynak, 2017-ben az MFGK 25 milliárdot tudott félretenni, 2016-ban közel 50 milliárdot. 2015-ben járt le az orosz–magyar gázszerződés eredeti, 20 éves futamideje. Azóta többször meghosszabbították, de a kormány titkolja, pontosan mennyibe kerül az orosz gáz. Ahogy a friss adatok is mutatják, a lakossági (hatósági) gázár uniós összehasonlításban nagyon alacsony, és mivel az MFGK-nak így is nyeresége keletkezik, vélhetően az importár sem magas. Magyarország csekély gazdasági súlyával aligha van erős alkupozícióban az Oroszországgal folytatott gáztárgyalásokon, és azt is kizárhatjuk, hogy Vlagyimir Putyin Orbán Viktor két szép szeméért adja olcsón a gázt. Így kérdés, Moszkvának miért éri meg mindez.

Botrány előzte meg születését

Az NKM Energiára visszatérve, vezérigazgatója Hiezl Gábor lett. Hiezl februárban vette át az elődcégek, az Áramszolgáltató és a Földgázszolgáltató vezérigazgatóságát Bally Attilától, aki a „cégcsoporton kívül folytatta a munkát”. Hiezl az anyacég NKM vezérigazgatója is, arra a posztra 2018 őszén került, miután Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter alaposan átrendezte az NKM, illetve anyacége, az MVM (Magyar Villamosművek) vezetését. Bártfai-Mager még augusztusban vette át az MVM-et a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől, majd azonnal elküldte (papíron közös megegyezéssel váltak el) az MVM vezérigazgatói posztját mindössze kilenc hónapja betöltő Zsuga Jánost. Nem sokkal később a társaság szinte teljes vezetése távozott.

Zsuga helyére az NKM akkori vezérigazgatója, Kóbor György lépett előre, Kóbor helyére pedig Hiezl Gábor, aki 2016 óta dolgozott az NKM-nél, először kereskedelmi, majd digitalizációs és innovációs vezérigazgató-helyettesként.

Csak az érintettek tudják, pontosan mi állt a sorcsere mögött, de az biztos, hogy komoly problémák voltak az MVM-nél, amik botrányhoz vezettek. Az MVM könyvvizsgálója a megelőző hét évben a KPMG volt. Ám, mint azt az MVM az Indexnek megerősítette, az MVM és a KPMG 2018. május 17-én megállapodtak abban, hogy közös megegyezéssel szerződést bontanak, pedig szerződésük 2020. május 31-ig szólt. A KPMG feladatait a BDO Magyarország vette át.

A lap értesülései szerint a KPMG-nek fenntartásai voltak az MVM beszámolójával, nem volt hajlandó aláírni azt, ez vezetett a szakításhoz. A könyvvizsgálóknak valószínűleg az nem tetszett, hogy az MVM 4,9 milliárd forintos szerződést kötött saját, csak vegetáló svájci leányával, az MVM International AG-vel informatikai rendszer leszállítására – amit pedig saját maga is megrendelhetett volna, a svájci cég közbeiktatása nélkül. A svájci cégben egyébként volt tisztsége Zsuga Jánosnak, és az igazgatóság tagja volt bizonyos Mihalovics Péter Árpád, nagy valószínűséggel Seszták Miklós fejlesztési miniszter azonos nevű kabinetfőnöke. Nyilván nem csak ezért, de a kormányváltás után Seszták nem tarthatta meg miniszteri posztját, sőt Orbán Viktor úgy, ahogy volt beszántotta a fejlesztési tárcát, feladatait Bártfai-Mager Andrea és az újonnan létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztérium vette át.