NRGreport
Menü

Van jövője a benzinkutaknak?

Elemzés | Mihalik Szabolcs, BCG | 2019-07-25 11:04

Napjainkban hatalmas léptekkel változik az üzemanyag-kiskereskedelem. Az elektromos autózás és más alternatív üzemanyagok megjelenése, az új közlekedési formák kialakulása, a kényelmi és személyre szabott szolgáltatások iránti egyre jelentősebb fogyasztói igény olyan trendek, melyek alapjaiban változtatják meg a piaci versenyt és kikényszerítik a jelenlegi üzleti modellek felülvizsgálatát.

Ezekről a változásokról beszélni itthon is időszerű, hiszen ezek a folyamatok Magyarországon és a régiónkban is beindultak. Elég csak a zöld rendszámos autók terjedésére, az elektromos buszok beszerzését támogató állami programra, vagy az e-kereskedelem és az immár a friss élelmiszerek esetében is egyre népszerűbb házhozszállítás mindennapossá válására gondolni. A kiskereskedelmi piac szereplői már megkezdték az alkalmazkodást – ki kisebb, ki nagyobb lendülettel.

A Boston Consulting Group (BCG) legfrissebb kutatása alapján (M. Rubeis, S. Groves, T. Portera, G. Bonaccorsi: „Is There a Future for Service Stations?”) kijelenthetjük, hogy annak, aki az üzemanyag töltőállomások piacán talpon akar maradni, radikálisan alkalmazkodnia kell ezekhez a kihívásokhoz: át kell alakítania az üzleti modelljét, az eladott termékeit és szolgáltatásait, és ki kell használnia a digitális technológiák alkalmazásából származó összes előnyt.

De nézzük részletesen, hogy mit is jelent majd mindez.

A trendek

Az alternatív üzemanyagok egyre nagyobb térnyerését alapvetően két erő hajtja. Az első az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó szabályozások. Jó példa erre az Egyesült Királyság, ahol 2040-re minden új személyautónak és kisteherautónak üvegházhatású gáz kibocsátása nélkül kell képesnek lenni közlekedni.

A második erő a technológiai fejlődés. Ahogy az akkumulátorok előállításának költsége csökken, az autóipari cégek folyamatosan növelik beruházásaikat az elektromos autózásba. 2030-ra az eladott autók több mint harmada teljesen vagy részben elektromos hajtású lesz.

Az elektromos áram mellett más alternatív üzemanyagok is megjelennek. A Toyota például hidrogén üzemanyagcellás fejlesztésekbe fektet komoly összegeket, sok helyen pedig a járművek jelentős része már most is PB-gáz (LPG) vagy földgáz (CNG) hajtású, a bioüzemanyagok terjedéséről nem is beszélve.

A töltőállomások üzleti modelljét azonban legfőképp az elektromos autózás terjedése állítja kihívás elé, hiszen az e-autókat otthon, a munkahelyen vagy a bolti bevásárlás alatt a parkolóban is fel lehet tölteni, nem kell tankolni a benzinkútnál.

Magyarország az elektromos autózás terjedésében a nemzetközi középmezőnyben foglal helyet. Arányaiban hasonló mennyiségű új, tisztán elektromos autót helyeznek üzembe hazánkban, mint az Egyesült Államokban és megelőzünk olyan országokat, mint Németország vagy Franciaország.

Az elektromos átállás azonban fokozatosan történik meg, és azt befolyásolja az országok gazdasági teljesítménye, a járműpark átlagos életkora és cserélődési sebessége is. A magyarországi új elektromos autók az összes eladott új autó közötti 3,5 százalékos aránya 2018-ban a teljes járműpark csak kb. 0,1 százalékát jelenti, míg ez az arány Norvégiában kb. 2,2 százalékos.

bcg1

2030-ra a világ lakosságának kétharmada városokban fog élni, és a városok élhetőségének fontos követelménye lesz a hatékony közlekedés. Az ezzel együtt megjelenő új közlekedési formák szintén fejtörést okoznak majd a töltőállomás-üzemeltetőknek.

A BCG előrejelzése szerint 2035-re az összes megtett utasmérföld ötödét autómegosztással autózzuk majd és ezt az önvezető autózás (AV) terjedése is növelni fogja.

A kutatásunk szerint 2035-re az eladott autók negyede már képes lesz az emberi beavatkozás nélküli önvezetésre – és a többségük elektromos meghajtású lesz. Az önvezetés elterjedése jelentősen csökkenteni fogja a töltőállomások forgalmát, hiszen az ilyen autókat várhatóan a városközponton kívüli parkolókban fogják majd feltölteni, amikor az utasok nem használják őket. A jelenlegi benzinkutakra ehhez nem lesz szükség.

A fogyasztók igényei gyökeres átalakuláson mennek keresztül és ez szintén erősen befolyásolja a töltőállomások forgalmát. A vásárlók egyre inkább jó ár-érték arányú, magas minőségű, friss és egészséges ételeket akarnak minőségi kiszolgálás mellett. Ezen felül gondtalan vásárlói élmény keretében személyre szabott termékeket és szolgáltatásokat szeretnének vásárolni.

Erre válaszként a kiskereskedők már most is egyre nagyobb számban elemzik a rendelkezésükre álló hatalmas adatmennyiséget, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat az egyéni igényekhez tudják igazítani.

A töltőállomások ebben a versenyben sem állnak túl jól, hiszen a fogyasztóik egy része el fog pártolni a speciális, gyors és egyszerű kiszolgálást nyújtó versenytársakhoz, míg mások a kényelmes, akár azonnali szállítást lehetővé tevő e-kereskedelmet fogják választani.

Az üzemanyag-kiskereskedelem jövőjét alakító három trend hatását nagyjából 10-15 év múlva fogjuk látni. Az elektromos hajtású és önvezető autókra magasabb lesz az igény Észak-Európában, Észak-Amerikában és pár gyorsan fejlődő térségben (pl. Kína), míg a Közel-Keleten, Dél-Amerikában és Afrikában ez a változás lassabban következhet majd be.

Mihez vezet majd mindez?

Eltérő sebességű változást feltételezve négy piaci környezetet modelleztünk.

bcg2

Az első piaci környezet „A fosszilis üzemanyagok királysága” az összes között a legkonzervatívabb, a belsőégésű motorokkal hajtott járművek dominanciájára épít. Az autómegosztó szolgáltatások használata nem meghatározó még. Bár a vásárlások digitálisan támogatottak, a teljesen személyes kiszolgálás még nem működik. Azt várjuk, hogy még ebben az esetben is stagnálni vagy enyhén csökkenni fog a közlekedésben használt fosszilis üzemanyagok iránti kereslet, és a töltőállomások – amennyiben jelenlegi működési modelljüket fenntartják – 25-30 százaléka veszteségessé válik.

A második piaci környezetben „Egy új üzemanyag van a piacon” az elektromos autózás mindennapossá válik, de – főleg vidéken – még nem lesz meghatározó. A digitális fogyasztói élmény elterjed (például termékrendelés digitális asszisztensen keresztül, automata fizetés a boltokban), és az utolsó mérföldes szállításra is egyre több robotot és drónt fognak használni. Ebben az esetben arra számítunk, hogy ha a benzinkutak nem változtatnak működésükön, 45-60 százalékuk veszteségessé válhat.

A harmadik „Mind növekszik, de egy sem dominál” és a negyedik „Mobilitás a fosszilis üzemanyagokon túl” piaci környezet esetében hasonlóság, hogy az alternatív üzemanyagok aránya kb. 70-80 százalékos lesz, a carsharing pedig a mindennapok részévé válik. A drónok és robotok alkalmazása teljesen megszokottá válik, és ezek juttatják majd el a termékek legalább felét a vásárlókhoz.

A különbség a két piaci környezet között az, hogy a harmadik esetén az elektromos autózás mellett a CNG-, LPG-, bioüzemanyag- és hidrogénhajtás is elterjed, míg a negyedik esetén az elektromos meghajtás lesz a domináns. Mindkét esetben jelentősen – azonban a harmadik során mérsékeltebben – fog csökkenni a forgalom a kutakon. Akár a harmadik vagy negyedik piaci környezet is valósul meg, a jelenlegi üzleti modell megtartása a töltőállomások kb. 60-80 százalékánál jelent majd fenntarthatatlan működést számításaink szerint.

Bármely piaci esetet is nézzük, látható, hogy az üzemanyag-kiskereskedelem hagyományos bevételi forrásai elapadóban vannak és a töltőállomások profittermelő képessége a szemünk láttára változik meg.

A finomítás meghosszabbított karjaként üzemelő, a tankolás szükséglete miatt betérésre kényszerített autósok és gépjárműveik kiszolgálására épített üzleti modell elveszti létjogosultságát. Teljesen új megközelítésre van szükség, és csak az maradhat versenyben, aki a fogyasztók kiszolgálására fókuszál – legyenek azok akár autótulajdonosok vagy sem.

bcg3

Az, hogy ezen változások hogyan jelentkeznek, erősen függ majd a töltőállomások elhelyezkedésétől. Az autópálya melletti benzinkutak üzleti modellje valószínűleg sokkal ellenállóbb lesz, mint a városközpontokban találhatóaké. Ez legfőképp annak tudható be, hogy a fosszilis üzemanyagok még jóval tovább lesznek meghatározóak a teherforgalomban, illetve még az elektromos személyautót vezetők is nagyobb valószínűséggel fognak betérni az autópálya-kutakra hosszabb utazásaik közben.

A jövő benzinkútja

Mégis hogyan alakulnak majd át a töltőállomásaink? Annak, aki a piacon akar maradni, bővítenie kell majd a kínálatát és nyitnia kell új termékek és szolgáltatások felé.

→ A tankolási élmény javítása: A digitális technológiák használatával a törzsvásárlói programok egyre kifinomultabbá és személyre szabottá fognak válni. Piacfüggően kialakulhatnak üzemanyag házhozszállítási szolgáltatások (ilyenek már léteznek is például a Közel-Keleten) és a töltőállomásokon megjelenhetnek alternatív üzemanyagok is (pl. hidrogén).

→ Befektetések az elektromos infrastruktúrába: A töltőállomások elvesztett forgalmuk egy részét az elektromos töltés bevezetésével tudják majd ellensúlyozni, azonban a sikeres üzleti modell jelenleg még kérdéses. Ehhez ugyanis magas kihasználtság, a technikai feltételek maradéktalan megléte (pl. nem minden helyen elérhető a szükséges nagyfeszültségű hálózat vagy a töltők elhelyezésére nincs elegendő hely) illetve a fogyasztók által elfogadott, egyben megfelelő megtérülést is biztosító töltési ár megszabása is szükséges. (Gondoljunk például arra, hogy Magyarországon még csak most kezdődött el az eddig ingyenes elektromos töltés fizetőssé tétele.) Ezen felül az üzemeltetők nyithatnak az elektromos autózás értékláncainak más elemei felé is (pl. a töltők kiépítése és karbantartása).

→ Befektetések a fejlett mobilitásba: A fogyasztókról rendelkezésre álló adatokat az üzemeltetők felhasználhatják új digitális szolgáltatások, például karbantartást előrejelző, pénzügyi, e-kereskedelmi vagy szórakozással kapcsolatos alkalmazások bevezetésére. Ha a carsharing alapú önvezetés elterjed, a városközpontokon kívül eső, alacsonyabb költségű területeken akár éjszakai parkolást, töltést és az autók karbantartásához kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújthatnak.

→ A bolti élmény fejlesztése: A városi shopok át fognak alakulni modern kisüzletekké, ahol magas minőségű áruk széles köréből lehet majd válogatni személyre szabottan. Elterjed a kiszolgáló nélküli automatikus fizetés és a fogyasztók választhatnak a különböző kényelmes szállítási módok között (pl. házhozszállítás, click & collect).

→ Utolsó mérföldes szállítás bevezetése: Ahogy csökken a forgalom a töltőállomásokon, a felszabaduló kiskereskedelmi területet akár raktározásra is lehet használni. A benzinkutak prémium városi elhelyezkedése akár kisraktár-hálózatok kialakítását is lehetővé teszi, a következő lépés pedig a kerékpáros, autós, később önvezető vagy drónos kiszállítás is lehet.

→ Benzinkútból szolgáltatóközpont: Szintén a benzinkutak jó elhelyezkedése teszi lehetővé, hogy ingatlanjaikat többcélú szolgáltatóközponttá alakítsák, és ezzel vonzzanak be fogyasztókat. A lehetséges szolgáltatások tere viszonylag széles, így teret biztosíthatnak akár orvosi ellátásnak, megosztott irodáknak vagy fitness központoknak is.

Természetesen a sikeres üzemeltetőknek e változásokon kívül szüksége lesz még a teljes hálózatuk újraértékelésére, illetve új, fogyasztóközpontú és digitális képességek kialakítására is. Ezek a változások azonban a „színfalak mögött” zajlanak majd le.

Az, hogy Magyarországon milyen sebességgel fogjuk látni ezeket a változásokat, sok mindentől függ: a fogyasztói igények alakulásától, a szabályozástól, az elektromos infrastruktúra, az akkumulátorok és az autóipari technológiák fejlődésétől is. Egy biztos: a változás láthatóan megindult és ennek a benzinkutak jövőjére vonatkozóan mélyreható következményei lesznek hazánkban is.

Mihalik Szabolcs, BCG | Forrás: Index