Itthon a redőnyök és reluxák mellett a sötétítőfüggönyök is viszonylag elterjedtek, de gyakran nem használjuk ki őket, csak dísznek vásároljuk az ablakaink két oldalára. Pedig energiahatékonyság szempontjából rengeteget dobhatnak a lakáson, és nem kell hozzá nagyon nehéz, nagyon sötét darabokat választani, hogy érezni lehessen a hatást. Mind a nyári, mind a téli időszakban hasznosak lehetnek, akár már egy vékonyabb változattal is spórolhatunk.
Forrás: Wikimedia.com
A sötétítők ugyanis hatékonyan tudják kizárni a napsütést nyáron, ami azt jelenti, hogy akár néhány fokkal is lejjebb tornázhatják a benti hőmérsékletet akkor is, ha kinn kánikula tombol. Ehhez már elég olyan sötétítő is, ami tényleg vékony, akár sima leereszthető verzióban, amit párezer forintért be lehet már szerezni bármelyik lakberendezési boltban.
Az igazán hatásos sötétítőfüggönyök persze azok, amelyeknek súlyuk is van, és úgy kell őket összehúzni az ablak előtt. Szakértők szerint az ilyenek akár 24 százalékkal is csökkenthetik azt a hőmennyiséget, ami az ablakokon keresztül érné el a helyiségeket, csak azzal, hogy nem jutnak be a szobába. A függönyöket érdemes még azelőtt elhúzni, mielőtt a nap komolyabban odasütne a lakásra, így lehet maximalizálni a hatásukat. Plusz előny, hogy télen is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kevesebb hő szökjön ki az ablakokon keresztül, ugyanígy azzal, hogy egyszerűen választórétegként funkcionálnak a helyiség és a nyílászárók között.
Az már csak plusz hozzáadott érték, hogy a vastagabb függönyök még az utcáról érkező zajokat is hatékonyan blokkolni tudják, így ha nem megfelelő a lakás szigetelése, mind a rezsin, mind pedig a zajszennyezettségen segíteni tudnak.
Kevesen tudják egyébként, hogy a vastag, rengeteg fényt kizáró sötétítőfüggönyöket a britek a második világháború alatt arra használták, hogy az ellenséges bombázók elől elrejtsék, melyik lakás nem üres. Az akkor használt függönyök annyira vastagok és sötétek voltak, hogy majdnem minden fényt kizártak, és nem engedték ki az utcára.