NRGreport: Az egységes budapesti távhőrendszer kialakításának, a Fővárosi Hőgyűrű programnak az egyik leglátványosabb szakasza a távhővezeték Budáról Pestre történő átvezetése az Erzsébet hídon. Hol tart most a projekt?
Képek forrása: Főtáv Zrt.
Herpai Attila: A munkálatok jól haladnak, a stratégiai gerincvezeték több mint 60 százaléka felkerült a hídra, sok helyszínen pedig a tereprendezés zajlik, így a Kéménymentes Belváros projekt a módosított határidőre megvalósul, lehetővé téve egyebek mellett 40-45 ezer belvárosi lakás csatlakozását a távhőszolgáltatáshoz. A Kossuth Lajos utcát szeptemberben, a buszsávot novemberben adjuk vissza a forgalomnak, és ősszel a Szabad sajtó úton is megszűnik az útszűkítés.
A munkálatok a Főtávon kívül álló okok miatt az eredeti tervekhez képest összesen körülbelül héthónapos késést szenvedtek el, elsősorban a kötelező régészeti feltárások következtében, de a térképeken nem, vagy nem pontosan feltüntetett más közművezetékek, valamint a dunai árhullám és hajóbaleset miatt is állt valamennyit a munka. Mindezek következtében – a kisebb nyomvonal-módosulásokon túl – az eredetileg tervezett tavasz helyett őszre valósulhat meg a beruházás. Ezzel együtt a Hőgyűrű projekt az eredeti tervnek megfelelően 2023-ra fejeződhet be, egyéb részei ugyanis az ütemterv szerint haladnak.
Szembesültek egyéb kihívásokkal is a munka során?
A feladat időnként speciális technológiai megoldásokat tett szükségessé, mint az Erzsébet híd pesti hídfőjénél a három méter átmérőjű, közel 300 méter hosszú közműalagút fúrása 23 méterrel a felszín alatt. A vezeték a második világháború után az Erzsébet híd újjáépítése során a pesti hídfő vízbe csúszásának megakadályozására elhelyezett jókora tömbbetonon is áthalad. A fúrás lassú, marófejes technológiával történik, háromméteres szakaszokban, elkészülte után minden ilyen szakaszt be kell betonozni, csak ezt követően haladhatunk tovább. További feladatot adott a híd és a vezetékek eltérő hőtágulása, valamint például az eredetileg fekete, UV-védelmet szolgáló festékkel borított csövek hídhoz igazodó fehérre festése, a védelmet érdemben nem gyengítő festék megtalálása. A két távvezeték felhelyezése egyébként összességében mindössze 6 százalékban használja majd ki a híd terhelhetőségét.
A folytatásban a mellékvezetékek telepítése során mire lehet számítani, minden érintett szakaszon árkot kell ásni?
Ez mindig speciális, helyzettől függő kérdés, ami a helyszín adottságai alapján dől el. Sosem lehet biztosan tudni, mi van a föld alatt, a közműhálózat mely elemével találkozunk a munka során. A távhővezetéket célszerű nem túl mélyen, a felszín alatt legfeljebb két-három méterrel fektetni, már csak azért is, mert ha esetleg karbantartási vagy egyéb munkálat válik szükségessé, akkor ezeket, illetve a bontást kisebb mélységben könnyebb elvégezni. A Kossuth Lajos utcában nem véltelenül épül a közműalagút; 23 méter mélyen ugyanis nem lehet egy csövet a hagyományos módszerekkel javítani, ilyen mély lyukat nem tudunk fúrni, hogy megkeressük, hol a hiba, ezért kell közműalagútba tenni, ami járható, ellenőrizhető.
Hogyan alakul a csatlakozási hajlandóság a potenciális új ügyfelek körében?
Komoly érdeklődés mutatkozik a lakosság és kimondottan kiemelkedő az üzleti fogyasztók részéről. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk: a kereskedelmi, illetve középületek részéről csaknem 40 MW-nyi szándéknyilatkozat van a csatlakozásra csak a belvárosban.
Elindult az a típusú monitoring, illetve szakmai munka is, melynek célja a lakossági fogyasztók csatlakozásának megkönnyítése. Lakóközösségek jelenleg kizárólag 100 százalékos egyetértés mellett tudnak csatlakozni a szolgáltatáshoz, de vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy hogyan csatlakozhat egy ilyen ingatlan akkor, ha a lakóközösség néhány tagja nem kívánja ezt.
Az új nyomvonalakon folyamatosan lehet majd csatlakozni, a hőgyűrű mentén tulajdonképpen már megvannak azok az új ügyfelek, akik 2023-as megépülését követően csatlakoznak. A Főtáv 2019-re a fogyaszói piac körülbelül 50 megawattos növelését célozta meg, miután tavaly ez a szám 40 MW felett alakult. Ebben a körben szerepelnek például az újonnan épülő lakóparkok is, amelyekben idén és jövőre összesen 2200 új távfűtéses lakás lesz átadva. Az elmúlt öt évet tekintve évente több mint 30 MW-tal tudott növekedni a Főtáv, ami bőven kompenzálja a klímaváltozás, illetve az energetikai felújítások által okozott hőmennyiség-veszteséget.
Mik a tervek a külső kerületek további részeinek távhőszolgáltatásba történő bevonására?
A hőgyűrű egyes szakaszai úgynevezett rozsdaövezeteket, vagyis potenciális fejlesztési övezeteket is útba ejtenek, és a gerincvezetékek kapacitása is úgy lett megtervezve, hogy később, amennyiben beruházás, ingatlanfejlesztés történik a területeken, akkor el lehessen látni ezeket a szükséges hőenergiával. A rozsdaövezetek beruházói, ingatlanfejlesztői, irodaházak, lakóparkok építői számára ugyanis plusz értéket képvisel, ha a kényelmes, környezetbarát és versenyképes árú távhőszolgáltatás legalább gerincvezetéki szinten elérhető.
Pénzügyi eredményesség tekintetében mit jelenthet a Hőgyűrű projekt a Főtáv számára?
Ahogyan a számok is jelzik, hogy a Főtáv egy dinamikusan fejlődő és bővülő vállalat; az elmúlt öt évben, amióta a jelenlegi stratégiát követi, minden évben minden évben növekvő profittal tudott működni. Több mint kedvező jel, hogy a szolgáltatás nyereségességének jó részét biztosító üzleti fogyasztói kör egyre bővül. A társaság ezt a projektet is részben saját erőből finanszírozza, ami szintén azt jelzi, hogy megfontolt és gazdasági szempontból is racionális, átgondolt beruházásról beszélünk. Elmondható, hogy a Főtáv folyamatos nyereséges működése hosszú évekre előre biztosítva van azáltal, hogy a hőgyűrű fejlesztésével és az egységes budapesti távhőrendszer kialakításával mind több fogyasztót lehet bevonni a szolgáltatásba. Mindez ráadásul a hőtermelői piacon is versenyhelyzetet hoz létre, amely a fogyasztói árak csökkenését eredményezheti.
Forrás: Főtáv Zrt.
Major András
