NRGreport
Menü

Nyugtalanító dolog történik az európai folyókkal, ami az energiaellátást is veszélyezteti

Elemzés | Major András | 2019-08-06 15:22

Bár az európai folyókon kialakult alacsony vízállások az elmúlt napokban emelkedtek a csapadéknak köszönhetően, a trend arra utal, a következő években egyre gyakrabban tűnhet el a víz részben, de akár teljesen is számos, a vízellátás és a gazdaság szempontjából fontos folyóból nyaranta. Az alacsony vízállás ráadásul a vízhőmérséklet jelentős emelkedésével jár, mindez pedig több szektort kedvezőtlenül érint, így a folyami teherszállítás mellett az európai energiatermelést és -ellátást is veszélyeztetheti. 

A nyári-őszi alacsony vízállás kialakulása önmagában ugyan nem szokatlan jelenség, azonban a legalacsonyabb vízállások számos folyón szinte évről évre egyre kisebbekké válnak a párolgás felmelegedés miatti fokozódása, valamint a nyári csapadékmennyiség csökkenése miatt. A klímaváltozással összefüggésbe hozott folyamat eredményeképpen számos felszíni vízfolyás időszakossá válhat a szakemberek szerint, vagyis akár hosszabb időszakokra is eltűnhet a víz a medrekből. A folyók felmelegedésének és elapadásának hatásai pedig már most olyan jelentősek, hogy a GDP szintjén is mérhetők: a német gazdasági teljesítmény tavalyi második félévben tapasztalható stagnálása, enyhe visszaesése elemzők szerint részben a Rajna tavalyi alacsony vízállásának, elsősorban a teherszállítás korlátozásának tulajdonítható.

Európa gazdasági szempontból egyik, ha nem a legfontosabb folyóján, a Rajnán tavaly ősszel emberemlékezet óta először leállt a hajóforgalom, miután a folyót tápláló gleccserek vízutánpótlásának csökkenése és a súlyos aszály járhatatlanná tette a fontos vízi utat. A mérések 1881 óta íródó történetében példátlan helyzet ezzel gyakorlatilag felfüggesztette a német és svájci ipari központok rotterdami kikötővel való összeköttetését. A szállításban jelentkező veszteségeken túl a helyzet még az év végén is azzal fenyegetett, hogy a közeledő hidegben Németország képtelen lesz kielégíteni fűtőolaj-keresletét, Svájcnak egyebek mellett a benzin- és dízelellátása is veszélybe került. Nem egy erőműnek rendkívüli nehézséget jelentett a jelentős arányban folyón szállított szén és gáz utánpótlásának biztosítása.

A korábban rendkívül ritkának számító jelenség 2019-ben máris csaknem megismétlődött. A rekord meleg idei június és júliusi hatására a folyók - így a Rajna vízszintje is ismét jelentősen süllyedt. Bár a vízszint és a víz hőmérséklete a július végén hullott csapadéknak köszönhetően emelkedett, hosszabb távon azonban egyértelműen kirajzolódik egy trend, amely arra utal, a nyári, amúgy is alacsonyabb vízállások tovább ereszkedhetnek a következőkben.

Nyugtalanító dolog történik az európai folyókkal, ami az energiaellátást is veszélyezteti

A grafikon a Rajna átlagos mélységének csökkenését mutatja a június-novemberi időszakban Kaubnál.

Forrás: Német Szövetségi Vízügyi és Hajózási Igazgatóság (WSV)

Az alacsony vízállás, amihez a megszokottnál magasabb vízhőmérsékletek párosulnak - nem csak a Rajnán és nem csak a szállítási ágazaton keresztül kockáztatja az energiaellátást Európa-szerte. Ilyenkor a vízerőművek mellett a hűtésükhöz vizet használó fosszilis (gáz és szén-), illetve a nukleáris erőművek teljesítménye is visszaesik, illetve erőműveket leállítása is szükségessé válhat - ahogyan ez tavaly és idén is történt. Franciaországban és Németországban több atomerőmű termelését részben vagy teljesen vissza kellett fogni július végén, ami különösen a villamosenergia-ellátásának 75 százalékát nukleáris energiával fedező Franciaországot érintette negatívan: az atomerőművek termelése mintegy 8 százalékkal esett vissza az alacsony vízszint és a vízhőmérséklet emelkedése miatt. (Az 58 francia atomerőmű körülbelül kétharmada folyami hűtésű.) Ezzel együtt, tekintettel arra, hogy a nyári áramszükséglet még mindig elmarad a téli igényektől, vagyis ellátási nehézségek idén nyáron egyelőre nem jelentkeztek.

Az atomerőművek termelését elsősorban környezetvédelmi okok miatt csökkentették. A Paksi Atomerőműhöz hasonlóan folyóvízzel hűtött erőművek használt hűtővize a folyóba visszakerülve tovább emeli annak hőmérsékletét, ezért bizonyos határérték (például Német- és Franciaországban 28 Celsius-fok) felett és alacsony vízállás esetén mérsékelni kell az atomerőművek termelését. Egy szint felett a felmelegedett víz az atomerőművek hatásfokát is rontja, magyarul csökken a termelésük. Hasonló a helyzet a fosszilis erőművekkel, amelyeknél a hatásfokromlás mellett szintén történt környezetvédelmi célú teljesítménykorlátozás.

A folyók nyári vízállásának csökkenő trendje Magyarországot is érinti, ahogyan azt 2018 nyarán láthattuk, amikor a hajóforgalom korlátozása mellett a Paksi Atomerőmű termelése is csökkent a Duna alacsony vízállása és felmelegedése miatt. Idén nyáron a vízszint ismét alaposan visszaesett, és az elmúlt napokban ugyan a Duna vízgyűjtő területén hullott csapadék javított a helyzeten, a 2018-ashoz hasonló állapotok megismétlődése egyáltalán nem kizárható. Már csak azért sem, mert a Duna hőmérséklete Paks felett július végén átlépte a 25 Celsius-fokos határt. Ez azt jelenti, hogy mostantól szoros figyelemmel kell követni a Paksi Atomerőmű alatti folyószakasz hőmérsékletét, az ugyanis a használt hűtővíz befogadása után sem haladhatja meg a 30 fokot. Amennyiben ez mégis megtörténne, úgy korlátozni kellene a termelést. Ez tavaly épphogy nem történt meg - legalább is állítólag, az erőmű saját mérései alapján, amit többen erősen vitattak más mérések alapján - , az erőmű termelése azonban a hatásfok romlása miatt így is csökkent. Az erőmű termelése az elmúlt egy-két napban minimális mértékben, pár megawattal ismét csökkent, amiben a Dunának is lehet szerepe. 

Nyugtalanító dolog történik az európai folyókkal, ami az energiaellátást is veszélyezteti


Ami a vízenergia-termelést illeti, a klímváltozás ezt régiónként eltérően befolyásolja: míg Dél- és Kelet-Európában hosszabb távon várhatóan romlanak a feltételei, addig Észak-Európa lehetőségei bővülhetnek az Európai Környezetvédelmi Ügynökség várakozásai szerint. Idén ugyan a vízerőművek termelését nem viselte meg különösebben a folyók vízhozamának csökkenése, nem úgy mint tavaly. 2018 nyarán Norvégiában rekord áramárak alakultak ki, miután a skandináv országban január és július között a sokéves átlaghoz képest mintegy 45 százalékkal hullott kevesebb csapadék. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júniusi kimutatása szerint az idei év a vízenergia szempontjából egyelőre kedvezően alakul; a balkáni vízerőművek termelése rekord magas szint közelében volt, jelentősen meghaladva a 2017 és 2018 hasonló időszakában mértet.

Az alacsony vízállás hatása az energiaárakban is tapasztalható: a gázárak tavaly év végi megugrását részben az okozta, hogy a termelésben még mindig jelentős részt képviselő szénerőművek tüzelőanyag-utánpótlását a szállítási problémák igencsak megnehezítették. A kieső termelés és részben a klímaberendezések generálta fogyasztásnövekedés hatására pedig idén július végére a francia villamosenergia-árak féléves csúcsra emelkedtek, mielőtt csökkentek volna - igaz, így is jelentősen elmaradtak a tavaly év végi, idén év eleji rekordoktól. Az európai energiarendszer integráltsága miatt a francia áramárak emelkedése pedig szinte az összes európai országban érzékelhető. A kieső francia atomerőműveket zömmel a zsinóráram-termelésre képes gáz- és szénerőművek pótolják, ami a szén-dioxid-kibocsátás növekedése mellett szintén az árak emelkedése irányába hat. 

Nyugtalanító dolog történik az európai folyókkal, ami az energiaellátást is veszélyezteti


Az európai energiaellátó rendszer időjárással szembeni fokozódó érzékenységét jelzi, hogy az árak már a hőhullám érkezését valószínűsítő meteorológiai előrejelzések hatására emelkedésnek indultak a szén, a földgáz és a szén-dioxid-kibocsátási kvóták piacán - annak ellenére, hogy a fotovoltaikus napenergia-termelés folyamatosan bővül. Az áremelkedést nem kis részben a légkondicionálók fokozott használatától várható keresletnövekedés motiválta.

A folyók állapotában tapasztalható változások hatására is mindinkább evidenciává kezd válni, hogy nem csak a megújulók rendelkezésre állása függ az időjárástól, és hogy szinte minden energiaforráson alapuló termelést egyre jobban befolyásol valamilyen módon a klímaváltozás - ezért, az ellátás biztosítása érdekében is célszerű diverzifikált energiamixet kiépíteni. Ennek ellenére az energiarendszer és a folyók fontos kapcsolatát, illetve az abban megfigyelhető változásokat az uniós és nemzeti politikák mindeddig alig vették figyelembe, márpedig a megfelelő mennyiségű hűtővíz hiánya valódi válsághelyzetet eredményezhet az energiaellátásban - ismeri el az Európai Bizottság is. Szakértők szerint ezért a politikai döntéshozóknak mielőbb olyan intézkedéseket kellene hozniuk, amelyek az új helyzethez történő alkalmazkodást, valamint a vízkészletek csökkenésére való felkészülést szolgálják, nem "csak" energetikai szempontból.


Elapadó vízutánpótlás

A folyók vízszintjének trend szinten is tapasztalható süllyedését a nyári csapadék mennyiségének csökkenése, valamint az okozza, hogy a számos európai folyó - így a Duna - vízgyűjtő területének számító Alpokban a gleccserek fokozott mértékű nyári olvadását a hó téli felhalmozódása már nem képes teljesen pótolni. Erre utal egyebek mellett a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola áprilisban publikált tanulmánya is, miszerint 2050-ig az Alpok gleccsereinek mintegy fele eltűnhet, miután 1973-tól napjainkig becslések szerint a jégfolyamok mintegy 35 százalékkal zsugorodtak. Ez mindinkább a csapadéktól teszi függővé a folyók vízutánpótlását, azonban a klímaváltozás a megszokott európai légmozgást is átalakítja, így a száraz és forró szaharai légtömegek mind gyakoribb európai megjelenése miatt erre is mind kevésbé lehet számítani. A német szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) kéthónapos előrejelzése arra utal, az idei sorozatban a harmadik olyan nyár lehet, amelyet kivételesen száraz időjárás határozhat meg. 2019 júniusa a mérések 1880 körüli kezdete óta a valaha volt legmelegebb júniust, július pedig a valaha mért legmelegebb hónap volt, amelynek során Európa több országában ismét új történelmi rekord hőmérsékleteket mértek. A várakozások szerint a trend folytatódik, és egyre gyakrabban, egyre hevesebb hőhullámokra, ezzel együtt egyre csapadékszegényebb nyarakra számíthatunk, ami a folyók alacsony vízállásainak további süllyedéséhez vezethet.


Címlapkép forrása: Pexels.com

Major András | Forrás: Portfolio