Természetesen az egész egy zseniális marketingtrükk – évtizedeken keresztül elhitették velünk, hogy sokkal több vízre van szükségünk, mint amennyi valójában kell a testünknek, és azt is, hogy baj lesz, ha nincs nálunk mindig egy kicsi, amivel hidratálhatunk, ha ránk jön a szükség. Pedig valójában ez egyáltalán nincs így.

Az emberi test egy tökéletesen működő gépezet, ebből következik, hogy ha vízre van szüksége, akkor szomjúsággal jelzi azt. Bár akadnak kivételek, azért általában elmondható, hogy a test tökéletesen tudja, mikor kell neki egy kis folyadék. Mégis, az elmúlt évtizedekben elhitették velünk, hogy folyamatosan hidratálnunk kell, ha azt akarjuk, hogy a szervezetünk megfelelően működjön: a bőrünk szép legyen, tisztán tudjunk gondolkodni, és megelőzzük a fejfájást. De mi az oka annak, hogy így átalakult a vízről alkotott felfogásunk? Nagy szerepe van benne természetesen az ásványvíziparnak, ami olyat ad el nekünk, amire legtöbbször nincs is szükségünk, és ráadásul nem is olcsón.

Képek forrása: Pixabay

A legtöbb fejlett országban, így Magyarországon is tökéletesen iható az ivóvíz, ahol mégsem, ott általában az épület vízvezeték-rendszerében van a hiba. Ráadásul egy 2018-as kutatás kimutatta, hogy a biztonságos ásványvíznek titulált palackozott vizek 64 százaléka valójában sima csapvíz, legjobb esetben egy kicsit megszűrt, de olyan is akadt, ami változatlanul került a palackokba. A műanyagpalackos vizek környezeti hatásáról szót sem ejtve az emberi szervezet is megsínyli az ilyen csomagolást, hiszen a polcokon sokáig álló, napfénnyel érintkező palackokból olyan anyagok kerülhetnek ki, amelyek mérgezik a testünket, és ha netán újrahasználjuk őket, akkor még nagyobb lesz ez a kockázat. A gyártóknak ugyanis rendszerint azt kell garantálniuk, hogy egy használatra jók a palackjaik, utána már mossák kezeiket a mérgező anyagok szivárgása mellett is. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy mennyi mikroműanyag található azokban az ásványvizekben is, amiket egészségesnek gondolunk.

Az, hogy mégis a csapvíz helyett inkább ásványvizet választunk, egy óriási marketingtrükk eredménye: a gyártók elhitették velünk, hogy a termékeik egészségesebbek, szükségünk van rájuk minden nap, minden esetben, az a legjobb, ha folyamatosan van a kezünkben egy kis víz – hiszen mi lesz, ha hidratálnunk kell, és nem találunk boltot a közelben? Mintha az emberi szervezet nem úgy fejlődött volna ki, hogy szükség esetén órákat, sőt, akár egy-két napot is képes víz nélkül működni. Általánossá vált, hogy az ember táskájában általában lapul legalább fél liter, hogy ha beüt a krach, nehogy az (egyébként teljesen biztonságos) nyilvános ivókutakat kelljen használnia.

Ráadásul azzal sem megyünk túl sokra, ha szelektíven gyűjtjük a PET-palackokat: arányaiban az anyag újrahasznosítási rátája magas, de még így is csak 28 százalék körül mozog, ami édeskevés ahhoz képest, hogy mennyit fogyasztunk belőle – és hogy mennyire felesleges tulajdonképpen maga a fogyasztás is.

(Treehugger)