Amikor a spanyol-francia származású Anne Hidalgót 2014-ben Párizs első női polgármesterévé választották, bejelentette, hogy zöldebbé teszi a várost. Két évvel később el is indult egy projekt azzal a céllal, hogy Párizs a fenntartható élelmiszer-előállítás mintavárosává váljon.

Azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ra száz hektáron (140 focipályányi területen) hozzanak létre zöld felületeket épületek tetején. A területek harmadára városi kerteket képzeltek el. “Három éve az emberek kinevették a terveimet. Ma azonban már növényeket termesztenek az alagsorokban és a tetőkön” – mondta a CNN-nek a város alpolgármestere, Penelope Komites, aki szerint egy új városi modellen dolgoznak, és már sok más város követi a példájukat.

Eddig 75 projektet fogadott el a párizsi városvezetés, de nemcsak a tetőkön kezdtek el növénytermesztésbe a városban. Egy korábbi vasúti állomásépületben létrehozott kávézóban például egy ezer négyzetméteres gazdálkodás működik. Több mint 150-féle növényt termesztenek, amelyeket a kávézóban használnak fel. A maradékokat a szintén itt élő csirkék eszik meg, kacsák is vannak, a helyi mézet pedig az egyik legjobbnak választották meg egy nemzetközi versenyen.

A La REcyclerie nevű kávézó. 

A tervek szerint 2020-ra pedig Európa legnagyobb városi kertészete is elkészül a városban. Ez a világ egyik legjelentősebb rendezvényközpontjában, a hét pavilonból álló Porte de Versailles-ban lesz majd látható.

Az egyik, jelenleg átépítés alatt álló pavilon tetején hozzák létre a 14 ezer négyzetméteres kertészetet. Amellett, hogy a legnagyobb lesz Európában, a tetőn létrehozott gazdálkodások közül sehol nem lesz ennél nagyobb a világon. A tervek szerint harminc különböző növényfajt termesztenek majd itt, és napi egy tonna zöldséget és gyümölcsöt szedhetnek le nyaranta.

A terményeket a környéken fogják értékesíteni, de lesz egy háromszáz fős étterem is a pavilonban, ahol a kertben termesztett alapanyagokból készült ételeket szolgálják fel. Semmilyen vegyszert nem fognak használni, és a területen lesz lehetőség közösségi gazdálkodásra, azaz helyiek is művelhetnek zöldségeket kisebb parcellákon.

Aeroponikus módszerrel termesztenének, ami azt jelenti, hogy a növények gyökérzete nem termőföldben, hanem szabadon fejlődik speciális tárolókban. A tápanyagokat vízpermet vagy vízköd formájában veszik fel a levegő keringtetésével. Ez a technológia 95 százalékkal alacsonyabb vízmennyiséget igényel, mint a hagyományos termesztés.

Az épülettetők kihasználása amúgy a világ más tájain sem újszerű gondolat, a Guardian éppen egy hete mutatott be egy jakartai lakóparkot, amely egy bevásárlóközpont tetejére épült.