Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Cavusoglu egy lakossági fórumon felszólalva emlékeztetett: a török ciprióták egy rendkívül igazságos és a megoldásra összpontosító javaslatot tettek a sziget déli felében élő görög lakosságnak azzal, hogy közös energiagazdálkodást irányoztak elő a környező tengerfenék szénhidrogénforrásaira vonatkozóan, amit azonban a nicosiai kormány elutasított.
A török diplomácia vezetője arra figyelmeztette a görög ciprióta vezetést, hogy bárkitől is vár védelmet, legyen az az Európai Unió vagy Görögország, senki nem akadályozhatja meg Törökország jelenlegi tevékenységét Ciprus partjainál. "Meg fogjátok tanulni elosztani az energiatartalékokat" – hangoztatta.
A tárcavezető kifejtette: a tenger mélyén rejlő olajhoz és földgázhoz a török cipriótáknak joguk van, amiért Ankara továbbra is határozottan kiáll. Cavusoglu egyúttal rámutatott: Törökország számára a ciprusi béketárgyalások esetleges újraindításának ugyancsak az az egyik előfeltétele, hogy a témák között legyenek olyanok, amelyek a török lakosság jogainak biztosításáról szólnak. A külügyminiszter példaként említette a politikai egyenlőség vagy a váltakozó elnökség ügyét.
Beszéde végén Cavusoglu bejelentette: Törökország főkonzulátust nyit Gazimagusában (Famagusta), hogy megkönnyítse a helyiek életét, akiknek így nem kell majd felutazniuk Nicosiába.
Cavusoglu hétfői látogatása során mintegy másfél órán át egyeztetett Mustafa Akinci észak-ciprusi elnökkel. A török külügyminiszter ezt követően az észak-ciprusi parlamentben képviselt pártok vezetőivel folytatott kerekasztal-beszélgetést.
Törökország és a nemzetközileg elismert ciprusi kormány többször egymásnak feszült már a Földközi-tenger keleti részében lévő szénhidrogénmezők miatt, miután az észak-ciprusiak igényt tartanak a környező vizek alatt található energiahordozók egy részére, de Nicosia erről hallani sem akar.
A ciprusi kormány korábban nemzetközi cégeket bízott meg azzal, hogy végezzenek próbafúrásokat a szigettől délre. A sziget északi részén katonai ellenőrzést fenntartó Törökország tiltakozott ez ellen a szerinte "egyoldalú" kezdeményezés ellen, és a közelmúltban földtani méréseket, valamint próbafúrásokat végző hajókat küldött Ciprus közelébe az Észak-ciprusi Török Köztársaság engedélyével. Az Európai Unió július közepén enyhébb szankciókat vezetett be Ankara ellen a Brüsszel szerint "illegális" török próbafúrások miatt. A büntetőintézkedéseket Ankara "nem ismerte el".
Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió után szakadt két részre. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson. A ciprusi görögök és törökök közötti béke- és országegyesítési tárgyalások legutóbb 2017 nyarán szakadtak meg, eredménytelenül.
NRGreport
