NRGreport
Menü

A túlfogyasztás tényleg szörnyű következményekkel jár

Fenntarthatóság | NRGreport, Nagy Nikoletta | 2019-09-11 12:32

Egy olyan társadalomban élünk, ahol mindenből többet veszünk, mint amennyire szükségünk van, és előbb cseréljük le a használati tárgyainkat, mint ahogyan azt kellene. Mindehhez az ipar és a kereskedelem is hozzáidomul, ami komoly károkat okoz a bolygónak. Kutatók kiszámolták, pontosan mennyire káros is a túlfogyasztásunk és az ezzel keletkező élelmiszer-hulladék, és hogy ehhez mennyire járul hozzá a globális problémává vált elhízás - az eredmény pedig elég megdöbbentő.

A károsanyag-kibocsátás és a természetes környezetünk szennyezése mellett a bolygónkra a harmadik legnagyobb fenyegetést a túlfogyasztás és az ezzel keletkező élelmiszer-hulladék jelenti. Az egész persze egy nagy körforgás, és minden összefügg mindennel, de a Frontiers in Nutrition tudományos folyóiratban megjelent tanulmány kifejezetten az élelmiszer-hulladék és a túlfogyasztás problémáival foglalkozik, és nem fest túl jó képet a jövőnkről.

Szakértők szerint, ha az élelmiszer-hulladék egy ország lenne, a világon a harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátóvá válna az Egyesült Államok és Kína mögött. Ha összeadnánk, mennyi élelmiszer-hulladék jön össze minden évben a gazdagabb országokban (222 millió tonna), akkor azt kapnánk, hogy ez majdnem magasabb, mint a szub-szaharai Afrika egész éves termelése (230 millió tonna). Még nagyobb a probléma azonban, ha a bevitt extra kalóriák mennyiségét nézzük, legalább is ez áll a fent említett folyóirat tanulmányában, ami azt vizsgálja, mekkora ökológiai problémát ró a társadalomra és a természetre az elhízás.

A tanulmányt készítő olasz kutatók szerint az elhízás az elmúlt tíz évben nagyobb teher volt a nyugati és a fejlődő országok számára is, mint korábban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte 1,9 milliárd felnőttet és 41 millió gyereket érint az elhízás problémája, ami nemcsak a saját, de a társadalom életét is megnehezíti.

A tanulmányban az áll, hogy 1975 óta egy átlagos ember étrendjének energiatartalma 50 százalékkal növekedett, ami 1400 plusz kilokalóriát jelent naponta. Ha ezzel számolunk, az elhízás a környezetre is súlyos károkat ró.

A szakértők megalkották a Metabolikus Élelmiszer-Hulladék indexét, ami megmutatja, hogy mekkora az elhízás ökológiai hatása. Számításba veszi, hogy a megnövekedett kalóriamennyiséghez mennyi plusz ételt kell termelni, valamint azt is, hogy ez mennyi víz- és szénkibocsátással jár, valamint mennyi extra termőföldet kell a termeléshez felhasználniuk.

Kiderült, hogy a túlsúly nagyjából 140 milliárd élelmiszer-hulladékért felelős évente világszerte, és 240 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátással járhat a jövőben.

Fontos megjegyezni, hogy a szakértők húsevő elhízottakkal kalkuláltak, így a legnagyobb hatással maga a húsevés volt a károsanyag-kibocsátásra. A statisztikák nyilvánvalóan mások lennének, ha vegetáriánus túlsúlyosokat foglaltak volna bele a számításokba.

Címlapkép forrása: Pixabay

NRGreport, Nagy Nikoletta