Vállalatok

Még jelentős növekedés előtt áll az üzemanyag-fogyasztás Magyarországon

NRGreport, Major András | 2019.09.12. 15:12

Továbbra is lendületesen bővül a magyarországi üzemanyag-fogyasztás; ez különösen a nagyrészt gazdasági tevékenységekhez, vállalatokhoz köthető gázolaj esetében szembetűnő, de a lakossági fogyasztók dominálta benzin piacán is érdemi. A növekedés a prémium üzemanyagoknál még látványosabb, amit a felsőkategóriás, magas minőségű autók magyar autóparkban betöltött részarányának emelkedése is támogat. A magyar üzemanyagpiac előtt még további jelentős növekedés állhat, még ha ennek üteme várhatóan kevésbé is lesz robusztus, mint a korábbiakban – mondta el Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az NRG Reportnak.

NRG Report: Ha nem is az első negyedévben látott ütemben, de a második negyedben is tovább nőtt a hazai kiskereskedelmi üzemanyag-forgalom. Hogyan alakulhat a trend a következő negyedévekben, valamint hosszabb távon?

 Grád Ottó: Az első féléves adatokon az látszik, hogy továbbra is látványos a magyarországi üzemanyag-fogyasztás növekedése az előző év hasonló időszakához képest, országos szinten is, de a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatainál még ezt is túlszárnyalja a bővülés üteme. A benzinfogyasztás 4,8, a gázolaj forgalma pedig közel 7 százalékkal haladta meg 2018 első féléves adatait, míg összesítve, súlyozottan 6 százalékkal nőtt az üzemanyag-fogyasztás a MÁSZ tagvállalatai körében. Az országos adatok hasonló trendet követnek, a KSH szerint 2019 júliusában az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 5,3 százalékkal nőtt.

A világgazdasági válság hatására a fogyasztás 2009 után jelentősen visszaesett, ám ezt követően, gyakorlatilag 2013 óta folyamatosan emelkedik a magyarországi üzemanyag-forgalom. Ez különösen a gázolaj esetében szembetűnő, hiszen ennek az üzemanyagfajtának a kereslete nagyrészt gazdasági tevékenységekhez, vállalatokhoz köthető – közlekedés, szállítás, építőipar, mezőgazdaság, stb. – , míg a benzin keresleti piacán a privát, lakossági fogyasztók dominálnak. A bővülés a benzin piacán is érdemi, és különösen örömteli, hogy a prémium üzemanyagok értékesítési részaránya még látványosabban emelkedik.

A forgalom jövőbeli alakulása alapvetően két dologtól függ: a vásárlóerőtől és az üzemanyagártól. E két tényezőt részletesebben megvizsgálva azt találjuk, hogy a gazdaság továbbra is látványosan növekszik, ezzel párhozamosan és összefüggésben pedig az üzemanyag-fogyasztás is, hiszen az üzemanyag – elsősorban a gázolaj – ennek a növekedésnek egyik bázisfeltétele. Természetesen, egy bizonyos szintet elérve az üzemanyag-kereslet további bővülésével kapcsolatban érdemes óvatosabb várakozásokat megfogalmazni. A magyar üzemanyagpiac előtt azért még további jelentős növekedés állhat, még ha ennek üteme várhatóan kevésbé is lesz robusztus, mint a korábbiakban. A jelenlegi, 6-8 százalék körüli éves bővülési ütem ezért lassulni fog, de még jelentős növekedési tartalék van a piacban.

Mennyire árérzékeny a hazai autós közösség; hol húzódnak a lélektani határok?

A két üzemanyagfajta esete e tekintetben is eltérő némileg. A jellemzően családi költségvetésből finanszírozott benzinfogyasztásnak van egy alsó határa, amely alá az üzemanyagárak jelentős emelkedésekor sem süllyed, a családok ugyanis a büdzsé megtervezésekor az elengedhetetlenül szükséges autóhasználathoz, illetve fogyasztáshoz akár tartalékolással is biztosítják a forrást – ahogyan ezt a történelmi árcsúcsok idején láttuk is. Egy-egy nagyobb drágulás természetesen gyengíti a keresletet, illetve annak bővülését, míg az áresés egy bizonyos szintig élénkíti azt. Lélektani határok persze most is vannak, a 400 forint például egy ilyen szint, ami alá vagy fölé lépve kisebb mértékben élénkül vagy lassul a kereslet bővülése. A benzin fogyasztói piaca az előbbiekből eredően jóval árérzékenyebb, mint a gázolajé, amelyet a gazdasági szereplők egyfajta tovább hárított költségelemként is kezelnek, illetve ezen a piacon is létezik egy, a nélkülözhetetlen gazdasági aktivitáshoz szükséges fogyasztási szint.

Mely tényezők és hogyan alakíthatják a hazai üzemanyagárakat a következő időszakban?

Az üzemanyagár alapvetően három lábon áll: jelentős részét, mintegy felét az adók teszik ki (áfa és jövedéki adó). A sávos jövedéki adó 2016-os bevezetése óta mindössze három olyan negyedév volt, amikor a Brent átlagos negyedéves árfolyama 50 dollár alá csökkent, és a jövedéki adó ezért emelkedett. Ami a kilátásokat illeti, nem tartok attól, hogy a következő időszakban az olaj jegyzése tartósan, negyedéves átlagban 50 dollár alá esne, így a jövedéki adó emelkedésére és egyéb irányú változására sem számítok, miután nincs tudomásom az adó mértékének módosítására irányuló kormányzati szándékról. Az áfa mértékében szintén nem várható változás, míg a fogyasztói üzemanyagárban szintén megjelenő pár forintos szénhidrogén-készletezési díj szinte elhanyagolható mértékűnek tűnik.

Az üzemanyagár legfontosabb eleme az olajár. A hazai üzemanyagárak szempontjából a Brent olajfajta és ennek ármozgásai a meghatározóak, miután a hazai olajtermelés mindössze 10-15 százalékban részesedik a magyar üzemanyag-ellátásból, a finomítók alapanyagigényét zömében import fedezi. Így a Brent árfolyamának változásai óhatatlanul is befolyásolják a hazi benzinkúti árakat is. Jelenleg az látszik, hogy a Brent jegyzése hosszabb távon az 50-70 dolláros sávban mozoghat, és bár – mint mindig – most is van egy-két kockázati elem, azt gondolom, olyan nagy horderejű esemény talán nem várható, ami hosszú távon kibillentené ebből a sávból. Ebben annak is van szerepe, hogy az olajkereslet jövőbeli alakulására vonatkozó várakozások óvatosabbak lettek, a napi 100 millió hordós szint most már egyfajta plafonnak tűnik a globális kereslet tekintetében. Közben a globális olajkereskedelem struktúrája is átalakul, nagyrészt annak hatására, hogy az egyesült államokbeli kitermelésű és felhasználású palaolaj kiesik a világkereskedelemből. A fogyasztási oldal összességében tehát a korábban vártnál csendesebben alakul a globális piacon, és a prognózisok is egyre visszafogottabbak, hiszen jelentős világgazdasági fellendülésre nemigen lehet számítani.

Az olajárak alakulására a forint dollárral szembeni árfolyama is alapvetően hat, hiszen a nemzetközi olajkereskedelem döntően dolláralapú árazással működik, a dollár erősödésének hatása tehát óhatatlanul megjelenik a hazai benzinkúti árakban is. Ezzel együtt az olajár-komponens jelenleg körülbelül mindössze az egyharmadát teszi ki a magyar üzemanyagáraknak, ennek mértéke azonban erősen függ az olajár aktuális alakulásától.

A benzinkúti árakat alapvetően befolyásolja az üzemanyagok európai nagykereskedelmi piacai, ahol például finomítók kiesése vagy extrém időjárási körülmények kialakulása okozhat kisebb-nagyobb kilengéseket. Ez különösen a benzin- és gázolajár egymáshoz viszonyított alakulásában vezethet olyan változásokhoz, mint amit például 2018 második felében a hazai kiskereskedelmi üzemanyagárakban is megtapasztaltunk, amikor is a gázolaj árában több mint 50 forintos többlet alakult ki a benzinéhez képest. Hasonló, a kereslet és kínálat változásaiból eredő ármozgások kialakulása a jövőben sem teljesen kizárható, összességében azonban jelenleg nem látok olyan okot, amely miatt belátható időn belül nagyobb, fel- vagy lefelé irányuló ármozgások alakulhatnának ki a magyarországi benzin- és gázolaj kiskereskedelmi piacon.

Mi hajtja a prémium termékek forgalmának és részarányának bővülését, mi lehet a folyamat kifutása?

A prémium benzin forgalma 18,5 százalékkal, a prémium gázolajé közel 5 százalékkal erősödött az első félévben 2018 hasonló időszakához képest. A két termék bővülési ütemei közötti különbség részben szintén a felhasználói kör eltéréséből adódik: a benzin kereslete alapvetően a privát személyautó-állományhoz kapcsolódik, a személyautók között pedig sokkal nagyobb arányban van jelen a prémium minőség, mint a haszonjárművek körében, ezért a csúcsminőségre való igény érthető módon a gázolaj esetében kevésbé meghatározó, mint a jóval nagyobb arányban csúcsminőségű motor hajtotta személyautók között. A prémium üzemanyagok, a magasabb oktán-, illetve cetánszám teljesítményt növelő hatása eleve sokkal látványosabban jelentkezik egy prémium minőségű motorban, mint egy átlagosban. A prémium üzemanyagoknak nem csak az oktánszáma, vagy cetánszáma magasabb, de több bennük a különféle adalékanyag is, amely hosszabb távon, motorbiztonsági szempontból kedvező, hiszen ez megnövelheti a motor élettartamát. A hidegszűrhetőségi határhőmérsékletet a szabvány dízel esetében legalább -20 Celsius-fokban határozza meg, de a prémium dízeleknél ez az érték általában alacsonyabb.

A prémium üzemanyagok keresletbővülése tovább folytatódhat, hiszen például a prémium benzin még mindig viszonylag új terméknek számít. Tavaly még egyes, a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjai által működtetett kutakon is forgalmazták a 98-as benzint, a kisebb, fehér kutakon pedig talán még jelenleg is. A növekedést a felsőkategóriás, magas minőségű autók magyar autóparkban betöltött részarányának emelkedése is támogathatja, ám a prémium termékek keresletnövekedésének jelenlegi robusztus üteme egy idő után szintén csökkenni fog, várhatóan még jóval azelőtt, hogy a kereslet megközelítené a normál üzemanyagokét, hiszen átlagos motorok számára a normál üzemanyag is tökéletesen megfelelő.

A biokomponens bekeverési részarányának emelésével módosul a benzin és gázolaj összetétele, e téren milyen változásokra lehet számítani?

Jövő év január elsejétől jogszabályi kötelezettség alapján a hazai üzemanyagtöltő állomásoknak is meg kell felelniük az új, magasabb biokomponens-bekeverési kötelezettségnek. A megújuló energiaforrások fogyasztásban betöltött részarányának emelését az EU megújuló energia irányelve írja elő a tagállamok számára. A közlekedési ágazat számára előírt 10 százalékos arányból a vasút villamosítása révén jelentős részt teljesít, így a teljes, közúti közlekedés számára forgalmazott üzemanyag-mennyiségben 7,2 százalékra kell emelni a biokomponens arányát. Ez a 95-ös benzin esetében azt jelenti, hogy az eddigi 5 százalékról 6,72 százalékra emelkedik a bioetanol részaránya. A MÁSZ tagvállalataihoz tartozó töltőállomásoknál forgalmazott üzemanyagok január elsejétől továbbra is meg fognak felelni a jogszabályi előírásokban rögzített követelményeknek.

A szintén uniós irányelv alapján tavaly bevezetett új üzemanyag-jelölésekre lefordítva, az eddigi E5-ből így E10 lesz (az E-betű az etanoltartalomra, a szám pedig ennek maximális nagyságára utal). Az új jelölések elmúlt évi bevezetése egyébként nem okozott komolyabb félreértéseket a kutakon, már csak azért sem, mert a korábbi megnevezések továbbra is megmaradtak, mindössze egy új kis címke került a kútoszlopra és a töltőpisztolyra. Ez megkönnyíti az eligazodást a Magyarországon tankoló külföldi autósok számára is, a magyarokét pedig azzal együtt sem zavarta meg, hogy az új rendszerben E-betű jelöli a benzint, a B pedig a gázolajat.

Meddig nőhet még a hazai üzemanyag-fogyasztás; mikor válhat érzékelhetővé az elektromos autók és egyéb alternatív hajtásmódok terjedésének fogyasztáscsökkentő hatása a magyar benzin- és gázolajpiacon?

Az elektromos autók részaránya ugyan folyamatosan növekszik az új autó értékesítési statisztikákban, de számuk továbbra sem lesz számottevő. Szakértői prognózisok szerint még 2030 körül is körülbelül 70 százalékos lehet a belsőégésű motor hajtotta járművek aránya az utakon futó személygépjárművek között. Bizonyos alternatív üzemanyagokat ugyanakkor belsőégésű motorok is fogyaszthatnak, ilyen például a földgáz. A PB vagy autógáz jelenleg is nagyon komoly részarányt ér el egyes kelet-európai országokban, az ennél jóval környezetbarátabb, kisebb szén-dioxid terhelésű földgáz (CNG, LNG) részaránya pedig várhatóan szintén jelentősen bővül majd a következőkben. Az emissziós szempontból még kedvezőbb hidrogénben ugyancsak jókora lehetőségek rejtőznek alternatív üzemanyagként. Ráadásul a megújuló alapú villamosenergia-termelés azonnali piaci keresleten felüli részét felhasználva is előállítható a hidrogén, így egyfajta energiatároló megoldásként is felfogható, azonban kiaknázásának technológiai feltételei ma még nem teljesen adottak. Az üzemanyagcella-fejlesztések területén korábban tapasztalható láz ugyan csillapult az elektromos technológia térnyerésével, de jelenleg ismét úgy tűnik, hogy különösen a szállítás-közlekedés bizonyos területein új lendületet vehet az ez irányú munka.

Az alternatív technológiák részaránya tehát várhatóan fokozatosan emelkedni fog, de a jelenlegi előrejelzések szerint még meglehetősen hosszú ideig a belsőégésű motorokkal hajtott járművek uralják majd az utakat, így a benzin és gázolaj felhasználása továbbra is magas szinten maradhat fenn, mielőtt érdemi csökkenésnek indulna. A már napjainkban is a fosszilis benzinhez és dízelhez kevert bioüzemanyagok részaránya is csak meglehetősen lassan emelkedik, miközben az alapanyag előállítása, illetve az ehhez kapcsolódó földhasználat körül számos kérdés merül fel. Az újgenerációs – például hulladékból, cellulózból, szénalapú melléktermékekből előállított – üzemanyag-komponensek szerepe ugyanakkor szintén növekszik, és ezt már a hatályos jogszabály is támogatja azzal, hogy bizonyos alapanyagok, például a használt sütőolaj újrahasznosításával előállított üzemanyag-mennyiség (dízel-komponens) a bio-kötelezetettség teljesítésénél duplán számolható el.

A Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatai komoly feladatuknak tekintik azt, hogy a töltőállomásokon az alternatív üzemanyagok hozzáférését mind szélesebb körben, mind több kútnál biztosítsák a jövőben, amit az is jelez, hogy mind több helyen jelenik meg a töltőállomásokon az elektromos vagy a CNG-töltés lehetősége. Nem titok, hogy az olajipar már más úton is készül a fosszilis üzemanyagok jövőbeni szerepének várható csökkenésére, ez motiválja a vállalatokat arra, hogy az üzemanyag felől például a petrolkémia felé mozdítsák el a feldolgozási tevékenységüket, vagy például arra, hogy autómegosztó szolgáltatást indítsanak.

Ebben nincs önellentmondás, hiszen a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatai elsősorban üzemanyag-forgalmazók, akik a töltőállomások működtetésével szolgáltatást nyújtanak, a meglévő hálózat szolgáltatási körének bővítése pedig teljesen természetes folyamat része. A töltőállomás ma már jóval több szolgáltatást nyújt, mint az egyszerű üzemanyag-értékesítés. Ha megnézzük, hogy fejlődött ki a töltőállomások mai komplex kínálata, láthatjuk, hogy a kezdetekben egy kút mindössze egy benzinpisztollyal rendelkezett, ezt követően jött a gázolaj, majd mind több minőség vált elérhetővé benzinből és gázolajból is. Megjlent az autógáz (PB), a CNG-töltési lehetőség, a mosó, a shop, és a folyamat nyilvánvalóan még nem ért véget.


A Magyar Ásványolaj Szövetségről

Az 1991. december 13.-án létrehozott Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) alapvető célja, hogy képviselje, védje és elősegítse az ásványolajipar és kereskedelem általános érdekeit és növelje társadalmi elismertségét. Tagvállalatai körébe tartoznak a kőolaj és kőolajtermékek termelésével, feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozó legjelentősebb, Magyarországon aktív vállalatok. A 2018 végén Magyarországon üzemelő 2012 darab töltőállomásból a MÁSZ által működtetett egységek száma 1018, vagyis részarányuk meghaladja az 50 százalékot. A kiskereskedelmi forgalmat, az értékesített üzemanyag mennyiségét nézve ugyanakkor részesedésük ezt jelentősen meghaladja: A szervezet 2018-as beszámolója szerint tagvállalatainak együttes részesedése a benzintípusú motorhajtóanyagok forgalmából 75,6 százalék, a dízelnél 66,7 százalék, a teljes üzemanyag vertikumra vetítve 69,8 százalék volt, ami kis mértékű növekedést mutat 2017-hez képest. Ennek oka az, hogy a MÁSZ tagvállalatai által üzemeltetett kutak között a nagyobb forgalmú, városi, autópályák mentén található töltőállomások aránya meghaladja az országos átlagot.


Címlapkép forrása: Pixabay

Belső kép forrása: MÁSZ

  NRGreport, Major András
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.