A városi légszennyezés egyre több komoly egészségügyi problémával függ össze – már tudjuk, hogy régen nem csak a tüdőnkért kell aggódnunk, ha ilyen környezetben élünk. A légszennyezettség sok más betegséggel is összefügg, ezért tényleg sürget az idő, hogy kipucoljuk a nagyvárosaink levegőjét.

Egy friss kutatás kimutatta, hogy a szennyezett városi levegőben élni olyan, mintha 29 éven keresztül minden egyes nap elszívnánk egy doboz cigarettát. A légszennyezés tüdőre gyakorolt hatásait nem nehéz kitalálni, főleg ezzel a párhuzammal – de nemcsak a tüdőnket kell féltenünk azoktól az apró szennyeződésektől, amelyeket képtelen kiszűrni a szervezetünk védelmi rendszere, és amelyek bekerülnek a testünkbe.

Képek forrása: Pixabay

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számításai szerint az emberiség 55 százaléka nagyvárosokban él, 2050-re pedig ez az arány 68 százalékra növekszik majd. A szervezet ugyanakkor a nagyvárosok levegőjét “nyilvános egészségügyi vészhelyzetnek” nevezte, nem is véletlenül.

Nemcsak a fizikai, hanem mentális egészségünkre is hatással van a városi élet: a mentális problémák lényegesen gyakrabban fordulnak elő azoknál, akik nagyobb városokban laknak. A legtöbbször hangulatingadozásokat és szorongást lehet megfigyelni a nagyvárosokban élők között. Szakértők szerint az óceán vagy tenger látványa jelentősen tud segíteni a helyzeten, akár 20-30 százalékkal is csökkentheti a stressz mennyiségét.

Érdekes módon a teljesítőképességünkre is hat a légszennyezés: egy kutatás kimutatta, hogy sokkal rosszabbul teljesítenek a diákok akkor a vizsgán, ha magas légszennyezettségi szintnél rakják le, mint akkor, ha a légszennyezés mértéke elhanyagolható. Egy izraeli kutatás ráadásul kimutatta, hogy azok a diákok, akik magasabb légszennyezés mellett járnak iskolába, felnőttkorukban alacsonyabb fizetést kapnak.

Ezeken kívül a légszennyezettség összeköthető még az elhízással is: bár egyelőre csak állatokon végzett kutatások alapján sejtik, de szakértők szerint a probléma az anyagcsere megváltozásában keresendő. Valószínűleg a légszennyezés gyulladást okoz a tüdőben, ami aztán megemeli a szervezet stressz-szintjét, ami olyan hormonok kibocsátásával jár, amelyek az anyagcserét lassítják. Egy kanadai kutatás szerint ráadásul a légszennyezéssel a cukorbetegség kialakulásának esélye is növekszik, méghozzá 11 százalékkal minden 10 mikrogrammnyi PM2,5 megjelenésével.

Szerencsére városi környezetben már egy kisebb zöldövezet is jótékony hatással van az emberi egészségre. Érdemes lehet olyan épületekbe és szerkezetekbe is befektetni, amelyek képesek elvonni a szennyeződést a környezetükből – Pekingben és Mexikóvárosban már működnek ilyen létesítmények.