A LÍTIUMION AKSIK MEGHATÁROZZÁK AZ EGÉSZ ÉLETÜNKET, A MOBILOZÁSTÓL AZ AUTÓZÁSIG
A három tudós megalapozta a vezeték nélküli és fosszilis üzemanyagoktól mentes technológiák működését – érvelt a Nobel-bizottság.
Az akkumulátoroknak hála elraktározható többek közt a nap- és szélenergia is, hogy akkor is legyen áramszolgáltatás, amikor nem fúj a szél és nem süt a nap.
A technológia alapjait Whittingham tette le még az 1970-es években, amikor felfedezett egy katódot, és megalkotta az első működőképes lítiumion-akkumulátort. Kutatótársai az ő módszerét tökéletesítették, hogy a lehető legtöbbet tudjuk kihozni az energiatárolási módszeréből.
Az 1922. július 25-én született John Goodenough, aki a valaha volt legidősebb Nobel-díjas, az eredeti találmány költséges katódját többrétegű lítium-kobalt-oxid katóddal helyettesítette, Josino Akira pedig biztonságosabbá tette az akkumulátort. Hozzájuk kötődnek az első olyan lítiumion-energiatárolók, amelyek végül kereskedelmi forgalomba kerültek.
A Goodenough által vezetett kutatócsoport két éve jelentette be, hogy kollégája, Marai Helena Braga kutatómunkájára építve újabb nagy dobásra készülnek, és egy olyan akkumulátorral terveznek előállni, amely hidegben sokkal jobban teljesít, mint a lítiumion-akku, sokszor feltölthető jelentős kapacitásvesztés nélkül, ráadásul térfogatarányosan jóval több energiát képes elraktározni.
Fotó: A kémiai Nobel-díj bejelentése Stockholmban (Naina Helen Jama / AFP)
NRGreport
