NRGreport
Menü

A távfűtés nemcsak a panelházakban működőképes

Már több mint egy éve annak, hogy Budapesten elindult a hőgyűrű kiépítése, amely a tervek szerint össze fogja kötni a budai és pesti távhő vezetékeket.

A levegőszennyezettséget visszaszorító fejlesztés 40-45 ezer belvárosi lakást érint Pesten.

Emellett a 2021-ben érvénybe lépő, uniós szintű épületenergetikai szabályozás eddig nem rögzített intézkedéseket is megkövetel az építkezéseknél, például azt, hogy a felhasznált energia legalább negyede megújuló forrásból származzon. Ez komoly kihívás elé állíthatja a beruházókat.

Az elmúlt két évtizedben megváltozott a fűtési eljárás általános megítélése, és mára a fűtési rendszerek rangsorában a leggazdaságosabb és környezetkímélőbb megoldások között tekintenek rá.

Mindehhez persze szükség volt a technológia továbbfejlesztésére, a panelházak és egyéb társasházak nagy ívű korszerűsítési projektjeire, illetve arra, hogy 5 százalékos áfakulccsal vehető igénybe a szolgáltatás.

A korszerűsített panelházakon túl azonban egyre több lakóingatlan-fejlesztő választja ezt a fűtési megoldást, főként azért, mert akár hűtésre is alkalmassá tehető a rendszer.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az irodaházak építésénél szinte már elsők között szerepel a fejlesztők listáján a távhő rendszer kiépítési lehetőségének vizsgálata

„Többen még mindig a panelekkel társítják a távfűtést, pedig már van olyan most fejlődő városnegyed, ahol az összes új épületet ezzel a megoldással tervezik fűteni. Az utóbbi években emellett a hőszivattyús fűtési mód is előre tört az új lakásoknál, hiszen ezek a rendszerek már most megfelelnek a 2021-től életbe lépő, szigorú előírásoknak.„

MTI Fotó: Honéczy Barnabás

Összességében elmondható, hogy a korszerű és környezetbarát fűtési, szigetelési megoldásokkal rendelkező lakások, akár 20-30 százalékkal is drágábbak lehetnek, mint kevésbé modern társaik.

A 2021-ben életbe lépő új energetikai követelmények ugyanis óriási kihívás elé állítják a beruházókat és a magánépítkezőket. Kevesebb, mint másfél év múlva már csak olyan lakás kaphat használatbavételi engedélyt, amelynek energiaigénye közel nulla, és primer energiaszükséglete (fűtés és melegvíz-előállítás) legalább 25 százalékban megújuló energiaforrásból biztosított, tehát elvárás lesz a legalább BB energetikai minősítés is. Ráadásul a felújításoknál és korszerűsítéseknél is figyelembe kell venni ezeket az előírásokat.

Azon kívül, hogy a rendszerek kiépítése számottevő plusz költséget jelent mind a tervezés, mind a kivitelezés során, teljesen új szemléletet is kíván.

A falusi CSOK is pozitív hatással van a kistelepülések lakásállományának energetikai állapotára, hiszen a maximum 10 millió forintos támogatás összegének felét mindenképpen bővítésre és/vagy korszerűsítésre kell fordítani. A plusz forrás pedig lehetőséget biztosít nyílászárócserére, szigetelésre, fűtéskorszerűsítésre, sőt akár napelemek vagy hőkollektorok telepítésére is.