Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

El kellene felejteni a földgázt, ha meg akarjuk állítani a klímaváltozást

Major András | 2019.10.21. 08:57

Az olaj és szén földgázzal való kiváltása nemhogy nem mérsékli, de egyenesen riasztó mértékben növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását egy új tanulmány szerint, amely azt állítja, az elmúlt évek tudományos eredményei alapján a földgázellátásból származó emisszó szignifikánsan magasabb, mint ahogyan azt korábban becsülték. Ennek következtében elsősorban magas metánlábnyoma miatt a földgáz nem tekinthető éghajlatbarát alternatívának más fosszilis energiahordozókkal szemben, nem járul hozzá az éghajlat védelméhez és a nulla emissziós energiarendszerre való áttéréshez. A most először megfogalmazott következtetés egészen más megvilágításba helyezheti a földgáz lehetséges szerepét a következő évek energiagazdaságában.

A földgázra gyakran úgynevezett híd-technológiaként is hivatkoznak nem csak a szakpolitikai szövegekben, de az energiaiparban is, mivel égetése során a szénhez és olajhoz képest jelentősen kevesebb szén-dioxid szabadul fel. Ezért rövid távon jó megoldásnak tűnik ezek helyettesítésére mint kevésbé szennyező alternatíva, mivel bármilyen gyorsan is terjed a nap- és szélenergia, ezek egyelőre önmagukban képtelenek fedezni az emberiség egyre növekvő energiafogyasztását. Ráadásul, a megújulók időjárásfüggő jellege és az energiatároló technológiák éretlensége folytán a jól szabályozható földgáz-tüzelésű erőművek a villamosenergia-rendszerek szabályozásában is fontos szerepet töltenek be, ezért általános iparági vélemények szerint még a következő egy-két évtizedben is szükség lehet a gázra.

A NÉMET ENERGY WATCH GROUP (EWG) ÚJ TANULMÁNYA SZERINT AZONBAN A SZÉN ÉS OLAJ FÖLDGÁZZAL VALÓ KIVÁLTÁSA A FOGYASZTÁSBAN MINTEGY 40 SZÁZALÉKKAL EMELI AZ ÜVEGHÁZGÁZ-EMISSZIÓT.

A jelentés azt állítja, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) rendre alulbecsüli a földgáz-kitermelés és -használat éghajlati hatásait, ezáltal gyakorlatilag jóváhagyva a nemzeti kormányok számára a fosszilis tüzelőanyagok erőteljes támogatását. Bár az IEA tekintélyes World Energy Outlook című kiadványában elismeri, hogy a földgáz használata magasabb emisszióval járhat, mint a szén felhasználása, ugyanakkor maga a szervezet úgy állítja be a használatát, mint szükséges éghajlatvédelmi intézkedés. Ez a hamis állásfoglalás azonban a jelentés szerint ellentmond a legújabb tudományos ismereteknek, és arra ösztönzi a világ kormányait, hogy eurómilliárdokat biztosítsanak a fosszilis iparnak közvetlen támogatások, adókedvezmények és mentességek, valamint a földgáz behozatalára és exportjára irányuló infrastrukturális projektek támogatása formájában – szögezi le a jelentés.

Elavult adatok?

Noha az IEA elemzéseit számos kormány energiapolitikai döntései során referenciának tartja, azok nem ritkán elavult adatokkal, valamint a földgáz tényleges éghajlati hatásaival kapcsolatos problémás feltételezésekkel csapnak be minket – fogalmaz élesen az EWG vezető kutatója és a tanulmány társszerzője, Dr. Thure Traber a szervezet honlapján. Mivel a földgáz az egyre olcsóbb megújuló energiaforrásokkal is verseng, ezért a gázszektor beruházásainak például adókedvezményekkel történő támogatása, vagy éppen a földgáz valódi, teljes költség alatt történő értékesítése jelentős kockázatot és akadályt jelent a fenntartható energiarendszer fejlődésére nézve is.

A hangsúly pedig a kitermelésen, illetve az égetést megelőző fázison van. A szénerőművek és a számos országban mai napig meghatározó olajalapú fűtés gázzal való kiváltása pusztán a felhasználási oldalt tekintve valóban mérsékli az üvegházhatású gázok kibocsátását, azáltal, hogy így kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe. A földgáz kitermelése során azonban jelentős, a tanulmány szerint az utóbbi évek kutatásai alapján a korábban becsültnél jóval nagyobb mennyiségű metán szabadul fel a földből. Különösen igaz ez a rétegrepesztéses módszerre, ami például az Egyesült Államok hihetetlen ütemben bővülő gáztermelésének, az úgynevezett palagáz-forradalomnak is alapját képezi. És miután maga a földgáz elegye is zömmel metánból áll, a szállítási veszteségek, például a gázvezetékek szivárgásai és hozzájárulnak a jelenséghez. A metán üvegházhatása pedig sokszorosa a szén-dioxidénak, vagyis sokkal erősebben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint utóbbi.

Noha többnyire és elsődlegesen a szén-dioxidot nevesítik, amikor a klímaváltozást okozó gázokról van szó, a metán ezirányú hatása szintén jelentős, azzal együtt, hogy a légkörben viszonylag rövid ideig stabil, egy-két évtized alatt elbomlik. A szerves anyagok bomlásából keletkező metán légköri koncentrációja az iparosodás előtti szinthez képest szintén alaposan megugrott, az utóbbi években a folyamat gyorsulni is látszik. Ennek oka egyelőre nem tisztázott, de szerepe lehet benne a klímaváltozás öngerjesztő jellegének, konkrétan az északi fagyott területek (permafroszt) gyorsuló felolvadásának, az egyre intenzívebb mezőgazdaságnak és a fosszilis energiahordozók fokozódó kitermelésének is.

A tanulmány első ízben igyekezett felmérni a szénről és olajról gázra való áttérés klímahatásait a metán- és szén-dioxid-emisszió alapján a teljes ellátási láncot figyelembe véve a villamos energia és a fűtési szektorban. Következtetése szerint a mérleg kijózanító: az égetés során megtakarítható szén-dioxid-emisszió pozitív hatásait messze meghaladja a földgáz kitermelése és szállítása során légkörbe kerülő metán kedvezőtlen klímahatása. Magyarul, az emberiség ezek alapján jobban járna, ha inkább továbbra is szenet és olajat égetne, legalább is ahhoz képest, ha földgázra cserélné ezeket az energiahordozókat.

Csak a megújulók segíthetnek

Miután a földgáz termelése végeredményben még gyorsítja is a klímaváltozást a tanulmány konklúziója szerint, ezért a gázellátás és fogyasztás jelenlegi és új támogatásait egyszerűen összeegyeztethetetlennek tartja a Párizsi Klímaegyezménnyel. Ehelyett az egyetlen célravezető megoldásnak azt tartja, ha a kormányok sürgősen fokozzák a tiszta, megújuló energiaforrásokba való beruházásokat és ezek támogatását, mivel kizárólag ennek van azonnali és tartós pozitív hatása a Föld éghajlatára.

Az EWG ezért azt állítja, a politikai döntéshozóknak azonnali hatállyal fel kellene függeszteniük a fosszilis energiahordozók összes típusú támogatását, aminek az infrastrukturális beruházások leglább részleges moratóriumával kellene együtt járnia. Ezzel egy időben a kormányoknak átfogó jelleggel a lehető legnagyobb mértékben tiszta, megújuló technológiákat kellene bevezetniük, illetve támogatniuk kellene az ezt szolgáló beruházásokat. Ennek a lépésnek az összes, már ma is elérhető aktív és passzív technológiára ki kellene terjednie, az energiahatékonyság javításától a megújuló energiaforrásokon át az energiatároló technológiákig. Az energiarendszer 100 százalékban megújuló alapra helyezése önmagában 55 százalékkal fogná vissza a globális üvegházgáz-emissziót, ezért ennek a lépésnek kell a klímavédelmi erőfeszítések középpontjában állnia – szögezi le a tanulmány, amely szerint minderre tekintettel a fosszilis energiahordozóknak nincs helyük a jövő energiarendszerében, egyúttal felszólítja a politikusokat, hogy korrigálják azt a hamis képet, amely klímabarát híd-technológiaként állítja be a földgázt.

A tanulmány szerint ugyanakkor a megújulók helyzetbe hozásának nem kellene szükségszerűen kizárólag az emissziómentes energiaforrásokra szorítkozniuk. Javaslatai szerint például számos közép- és kelet-európai ország megszabadíthatná magát a földgáz-importfüggőségtől, amennyiben helyi biogázforrásait fejlesztené. A biogázra vonatkozó stratégiai tervek gyors végrehajtása hatalmas potenciállal bír, különösen az energia-függetlenség szempontjából.

(A tanulmány teljes terjedelemben angol nyelven letölthető innen.)

  Major András
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.