Fenntarthatóság

Korábban elképzelhetetlen rekordokat állít fel a szélenergia

Major András | 2019.10.22. 07:16

Miközben befejezéséhez közeledik a világ legnagyobb szélerőmű-farmjának építése brit vizeken, szintén az Egyesült Királyságban már javában zajlanak egy új, minden korábbinál hatalmasabb turbinapark fejlesztésének előkészületei, amely mellett a jelenlegi csúcstartó szinte eltörpül majd. Közben szeptember végén a brit szélenergia ára rekord mélységbe, a négy évvel ezelőttihez képest a harmadára zuhant a kormányzati aukción az egyre fejlettebb technológia és az egyre nagyobb turbinák, illetve szélerőmű-parkok következtében. Így a turbinák már támogatásmentesen is versenyképesek a fosszilis termeléssel, míg az új atomerőmű átvételi árának kevesebb mint feléért termelnek.

Október első napjaiban az utolsó szélturbinát is telepítették a Hornsea One projekt keretein belül az Egyesült Királyság yorkshire-i partjaitól 120 kilométerre Észak-Keletre, így az erőműpark hónapokon belül, várhatóan 2020 elején már teljes kapacitással termelheti a villamos energiát. A 174 darab 7 megawattos, 190 méter magas, 75 méter hosszú lapátokkal rendelkező turbinából álló, 407 négyzetkilométeres szélfarm lesz a világon az első, amelynek névleges kapacitása meghaladja az 1 GW-ot, ennek köszönhetően pedig jóval több mint egymillió brit háztartást tud majd ellátni árammal. A turbinák teljesítményét jól érzékelteti, hogy egyetlen szélkerék egyetlen fordulattal egy átlagos brit otthon egynapi áramszükségletét képes megtermelni.

A turbinák telepítése összesen mindössze kilenc hónapot vett igénybe, az alapokat azonban már 2018 januárjában elkezdték lefektetni a tengerfenékre. A partoktól való távolságra tekintettel az építő csapat maga is kiköltözött a tengerre, egyszerre két hetet töltve a GMS Endeavour nevű különleges hajó fedélzetén, amely daruként és állványzatként is szolgált a turbinák telepítéséhez. A munkások a kitelepülés alatt teljes ellátást kaptak, egyebek mellett mosoda, nagy sebességű internet és konditerem is  a rendelkezésükre állt.

A turbinákat a Siemens Gamesa szállítja, a projekt fővállalkozója a dán Ørsted. A társaságot eredetileg Danish Oil and Natural Gas-nak hívták, azonban 2006 óta egyre inkább a megújulók felé fordult és már világszerte 25 tengeri szélfarmot épített, közben fokozatosan építi le fosszilis üzletágát, 2023-ra pedig teljesen felszámolja azt. A Hornsea One projektet követően a terv szerint 2022-re megépítik az ennél is nagyobb, 1,4 GW-os Hornsea Two szélfarmot is, ami már több mint 1,3 millió háztartást lesz képes ellátni árammal. Ezt követően pedig a terv szerint a Hornsea Three is megépül, ami 2,4 GW-os teljesítményével mintegy 2 millió háztartás átlagos napi áramigényét lesz képes kielégíteni, ennek befejezési céldátuma azonban még nincs konkrétan meghatározva.

szelenergia

Ørsted

Amennyiben az összes tervezett Hornsea projekt meg is épül, együttes kapacitásuk akkor is elmaradna attól az óriási tengeri szélfarmétól, amelyet szintén a régióban, a yorkshire-i partoktól nem túl messze, mintegy 130 kilométerre kezdenek el építeni 2020-ban. A Dogger Bank projekt a terv szerint 2023-ban kezdi meg a termelést, és annyi villamos energia előállítására lesz majd képes, ami körülbelül 4,5 millió lakás áramfogyasztását vagy az Egyesült Királyság teljes fogyasztásának 5 százalékát fedezheti – számolt be a The Guardian.

A gigászi szélerőmű-park a világ jelenleg legnagyobb turbináiból fog állni, a GE Renewable Energy által szállított, egyenként 12 MW-os berendezések (Haliade-X) egészen brutális méretekkel rendelkeznek: 107 méteres lapátokkal 220 méteres átmérőjű köröket a levegőbe rajzoló turbina legmagasabb pontja 260 méterrel magasodik majd a tenger szintje fölé, ami már nincs olyan messze az Eiffel-torony 324 méteres magasságától.

A gyártója szerint egyetlen ilyen turbina 16 ezer európai háztartást tud ellátni árammal ( németországi északi-tengeri kondíciók között), évente 67 GWh villamos energiát előállítva – ez mintegy harmadával több, mint a tipikus turbinák termelése. 63 százalékos kapacitás-faktora 5-7 százalékponttal haladja meg az iparági standardot – ez a mutató azt jelzi, hogy mennyi energiát termel egy bizonyos idő alatt a turbina ahhoz képest, mintha folyamatosan maximális teljesítménnyel működne. A folyamatos maximális teljesítmény az időjárás változékonysága miatt csak elméleti kategória, azonban a turbinák technológiai fejlődése és hatékonyságának növekedése egyre alacsonyabb szélerő mellett is lehetővé teszi a termelést, ahogyan a méretek folyamatos emelkedése egyre több szél befogását teszi lehetővé.

A beruházást a brit szigetek egyik vezető megújulóenergia-projekt fejlesztője, tulajdonosa és operátora, az SSE Renewables, valamint a norvég Equinor (korábbi nevén Statoil…) jegyzi. A társaságok a jövőben egy ipari szélenergia központot is létre kívánnak hozni az Északi-tengeren. Ez tulajdonképpen egy mesterséges sziget, amely költséghatékonyan támogatná a szélfarmok infrastruktúráját szervíz- és szabályozási szolgáltatásokkal, elősegítené a megtermelt villamos energia továbbítását, de egyebek mellett hidrogén-előállító üzemnek is helyet adhatna, ami a megújuló alapon termelt villamos energia tárolására is megoldást jelentene, legalább is részben.

Utóbbi terv, illetve egyelőre inkább ötlet a TenneT, a holland villamosenergia-átviteli rendszerüzemeltető mérnökeinek fejéből pattant ki. Bár technikailag már most is megvalósítható, a kapcsolódó tanulmány szerint valamikor a 2030-as évtizedben válhat realitássá, amikor az Északi-tenger már olyan tömegben ad majd helyet szélerőműveknek, hogy a gazdaságossági szempontok szükségessé teszik a jelenlegi hálózati megoldások meghaladását. A koncepció szerint a már most is zajló hatalmas léptékű fejlesztésekre tekintettel a Dogger Bank térsége optimális helyszínt biztosíthatna egy ilyen szélenergia-központ létrehozásához. (A Dogger Bank vagy Dogger-pad egy jókora homokpad, amely sekély vízmélysége miatt is kedvező körülményeket kínál a szélturbinák és a kapcsolódó infrastruktúra telepítéséhez.)

A brit tengeri szélerőmű-építési boom valószínűleg itt sem áll meg. Az egyre fejlettebb technológia és az egyre nagyobb turbinák, illetve szélerőmű-parkok következtében ugyanis a szélenergia ára meredeken csökken. Szeptember végén a brit kormányzati megújuló energia támogatási aukción a projektfejlesztők már a jelenlegi nagykereskedelmi áramárak alatti ajánlatokkal nyerték el a szerződéseket, amire korábban nem volt példa. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tengeri szélfarmok fejlesztői már támogatásmentesen képesek termelni és leszállítani a villamos energiát. A nyertesek között van az Equinor és az SSE is. Míg 2015-ben a tengeri szélenergia termelői még megawattóránként 120 fontos ajánlattal tudtak aukciót nyerni, a 2019 szeptemberi aukción már 39,65-41,61 font/MWh-s ajánlatok voltak a befutók.

A tengeri szélenergia ára így immár a fosszilis tarifák alatt jár, nem beszélve a nukleáris energiáról: az új brit atomerőmű, a Hinkley Point C a kormánytól 92,50/MWh-s garantált árat kap a megtermelt villamos energia után, ráadásul a projekt becsült költsége tovább emelkedik, így immár több mint 22 milliárd fontra rúg. Igaz, a jóval szennyezőbb fosszilis erőművek sokkal rugalmasabbak, mint a szélerőművek, a közvélemény szimpátiáját minimális biztonsági kockázatával sem elnyerő atomerőmű pedig gyakorlatilag folyamatos termelésre képes, jóval nagyobb hatékonysággal, mint a szélerőművek, azonban ezek az előnyök az energiatárolási és rendszerszabályozási technológiák fejlődésével várhatóan jelentősen csökkennek majd. 

  Major András
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.