Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

Veszélyes lehet kimenni a szabadba – Ezeken a településeken van nagy baj a levegővel

Major András | 2019.10.25. 07:17

A következő napokban még kitarthat a nyáriasan meleg, a több évtizedes átlagnál az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 3-6 fokkal melegebb idő, de hétvégétől, jövő hét elejétől az előrejelzések szerint fokozatosan több fokkal az átlag alá esik vissza a hőmérséklet, így várhatóan a valódi fűtési szezon is beindul. Ez Magyarországon egyben megszokott módon azt is jelenti, hogy a külvárosi, kistelepülési környezetben élők felkészülhetnek a légszennyezettség növekedésére és a fuldoklásra. A lakossági szemétégetés visszaszorítása, valamint a fa- és egyéb biomassza-tüzelés korszerűsítése elengedhetetlen lenne a levegőminőség javításához és más előnyökkel is járna, ám ehhez átfogó változtatásokra lenne szükség.

Több hazai településen kifogásolt, kifejezetten egészségtelen vagy egyenesen veszélyes a levegő minősége. Hiába csábít az időjárás arra, hogy közös, családi szabadtéri programokat szervezzünk, ez több helyen egyszerűen nem ajánlott. Szegeden már a legsúlyosabb, veszélyes fokozatú a légszennyezettségi helyzet az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy annyira rossz a levegő minősége, hogy már az egészséges embereknél is légzőszervi panaszokat okozhat, ezért már számukra is tanácsolt, hogy csak keveset tartózkodjanak a szabadban. Debrecenben és Nyíregyházán „csak” egészségtelen a levegő, így a gyerekeknek, időseknek, asztmásoknak és egyéb légzőszervi betegségben szenvedőknek nem ajánlott, hogy kimenjenek a szabadba és hogy ott aktív testmozgást végezzenek. Miskolcon, Debrecenben, Székesfehérváron, valamint egy sor észak-magyarországi településen, például Kazincbarcikán, Sajószentpéteren, Putnokon, Hernádszurdokon és Oszláron is kifogásolt a levegőminőség, így az érzékeny és beteg embereknek itt sem célszerű huzamosabb ideig a szabadban tartózkodniuk és megerőltető testmozgást végezniük.

Interaktív térképért kattints ide!

légszennyezettség1023

Forrás: Országos Közegészségügyi Intézet

A gondot elsősorban a nitrogén-dioxid (NO2), valamint a szálló por/kisméretű részecske (PM10) okozza. A szennyező anyagok részben a közlekedésből, például a magyar utakon jelentős számban futó régebbi dízelüzemű autók, teherautók, valamint az autóbuszok kipufogójából származnak, elsősorban azonban az úgynevezett lakossági szilárd tüzelés termeli ezeket újra és újra nagy mennyiségben. A lakossági szilárd tüzelés a fával való fűtéstől kezdve sok mindent jelenthet. A baj alapvetően nem a fatüzeléssel van, sokkal inkább azzal, hogy Magyarországon a lakosság elavult, a korszerű környezet- és egészségvédelmi követelményekkel köszönőviszonyban sem levő berendezésekkel fűt, ráadásul sokszor nem (kizárólag) fával, hanem mindenféle, műanyagokat is tartalmazó hulladékkal.

A napokban az Agrárminisztérium témában tartott sajtótájékoztatóján Rácz András környezetügyért felelős államtitkár az MTI beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy a légszennyezettségért nagyrészt a helytelen lakossági tüzelés "felel". A megfogalmazás csalóka, hiszen a felelősség a kormányzati kommunikáció ellenére nem hárítható kizárólag a lakosságra. Ezt a lakosság egy része is így gondolhatja, miután a politikus egy közvélemény-kutatás eredményeiből idézve elárulta, a megkérdezettek 25 százaléka szerint a légszennyezettség mint legsúlyosabb környezetvédelmi probléma ellen a kormánynak tennie kell figyelemfelhívással és tájékoztatással, ezért elindították a "Fűts okosan!" tájékoztatási kampányt. Ez nyilván pozitív fejlemény, de szakemberek szerint a jogszabályi környezet és a törvények betartatása, illetve jelentős állami támogatások hiányában érdemi eredmény nem várható.

Kerti és háztartási hulladékot égetni, farostlemezzel, laminált lapokkal tüzelni és a lignittel való fűtés már jelenleg is tilos. Ezt azonban sokan vagy nem tudják vagy ha tudják is, mégis megteszik. Az interneten rákeresve az "eladó lignit" vagy "lignit eladó" szókapcsolatokra több mint hatezer találat ugrik fel. Visszatérve az említett közvélemény-kutatásra,

A VÁLASZADÓK MEGLEPŐEN NAGY ARÁNYA, 14 SZÁZALÉKA HULLADÉKKAL IS TÜZEL, MIKÖZBEN AZT JOGSZABÁLY TILTJA.

A fennmaradó 86 százalék első körben a kormányhivatalok területileg illetékes járási hivatalainál, Budapesten a kerületi hivataloknál tehet bejelentést a levegőszennyezésről. Súlyosabb környezetszennyezés észlelése esetén a rendőrséghez is lehet fordulni. Amennyiben nem történik semmi, a felettes szervet kell megkeresni a panasszal.

Említve sincs a hulladékok lakossági égetése

Kimondottan a légszennyezettség csökkentésére a kormány korábban intézkedési programot és PM10 Tárcaközi Bizottságot is alapított, tavaly nyáron pedig egy Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) elfogadásáról is döntött. Az OLP tervezetét a határidőt túllépve idén nyáron bocsátották társadalmi vitára.  A Levegő Munkacsoport szerint a tervezett intézkedések helyesek és támogatandók, de nem elegendőek, a konkrétumok pedig ezúttal is hiányoznak. A szervezet felhívta a figyelmet, hogy a kormány már 2011-ben is elfogadott egy nagyon is ígéretes programot a levegőszennyezettség csökkentésére, azonban ebből alig valósult meg valami. Sőt, közben a helyzet több tekintetben romlott, például nagymértékben elterjedt a hulladékok égetése a háztartásokban és sokkal többen fűtenek a rendkívül szennyező lignittel. A Levegő Munkacsoport szerint aggályos, hogy az OLP tervezete említést sem tesz a hulladékok – jogszabályokba ütköző – lakossági égetéséről, és így azt sem említi, hogy ezen jelenség felszámolásának egyik alapvető eszköze az illetékes hatóságok megerősítése, hiszen jelenleg képtelenek végrehajtatni a hatályos jogszabályokat.

tuzihely

A magyar lakosság körében elterjedt szilárd tüzelő berendezések zöme elavult és környezetkárosító módon működik, és sajnos semmilyen tervet nem látok arra vonatkozóan, hogy ezen a területen az emissziós előírásokat szigorítanák és ellenőriznék – fogalmaz Boronkai Miklós, a Magyar Épületgépészek Szövetsége biomassza-tüzelési tagozatának vezetője. A szakember szerint számos nyugat-európai országban igen szigorú, a levegőminőséget védő kibocsátási előírások vannak hatályban a lakossági szilárd tüzelésre, illetve a berendezésekre (kályhákra, kandallókra, kazánokra), és azokat be is tartatják – kívánatos lenne, ha a hazai szabályozás is ebbe az irányba mozdulna el. A korszerű, környezetbarát, szigorú emissziós normáknak megfelelő berendezések a hazai piacon is rendelkezésre állnak, vagyis a lehetőség adott ahhoz, hogy a környezetbarát fatüzeléses megoldások megvalósuljanak.

A régi, elavult szilárd tüzelésű kályhák és kazánok lecserélése korszerűbbekre nem csak a legszegényebbek, de a nem panelben lakó magyarok többsége számára sem reális lehetőség anyagi okok miatt. Számos háztartásnak egyszerűen nincs pénze a korszerűbb berendezésekre és a kevésbé szennyező szilárd tüzelőanyagokra. Vannak, akik a tűzifa árának emelkedése miatt kezdenek el szemetet égetni. A tűzifa drágulása miatt azok, akik megtehették, visszatértek a gáztüzelésre, de ez sokak számára gyakran az infrastruktúra hiánya miatt sem járható út.

tűzifaár

Ezért nagyon nagy szükség lenne olyan állami támogatásokra, amelyek elősegíthetik a családi házak komplex energetikai felújítását. E célra az elmúlt években a szükségesnél több nagyságrenddel kevesebb forrást szánt az állam, azt is nehézkesen igényelhető formában, és amikor az EU egy jelentősebb, 90 milliárd forintos tételt adott volna kifejezetten lakossági energetikai felújításokra vissza nem térítendő támogatásként, a kormány ezt a pénzt egyszerűen átcsoportosította közintézmények jóval kisebb eredménnyel kecsegtető modernizációjára. A hírek szerint most valóban készülőben van egy kifejezetten az úgynevezett Kádár-kockák komplex energetikai felújítását támogató program, de erről egyelőre semmit nem lehet tudni.

Részletes intézkedéseket ígérnek

A 2020-as évtized szempontjából meghatározó Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) első változata a legfontosabb tervezett intézkedések között említi a lakossági fűtőberendezések modernizációjának, hatékonyságjavításának és a korszerű biomassza alapú fűtőanyagok használatának ösztönzését. A NEKT alapján az új biomassza-tüzelésű távhőtermelő kapacitások építését is elő kívánják segíteni. Hogy a felhasználásban messze legjelentősebb lakossági biomassza tüzelő berendezések korszerűsítését hogyan kívánja támogatni a kormány, annak részleteivel a dokumentum adós marad. A fent említett komplex program kidolgozására utalhat azonban, hogy a NEKT szerint a berendezések hatékonyságjavításának az épületek energiahatékonyságának javításával egy időben kell megtörténnie. Az intézkedések részletes megtervezése az anyag szerint 2019-ben történik meg.

A hazai megújulóenergia-felhasználás körülbelül 80 százaléka jelenleg is a biomasszához kötődik, ám ez elsősorban az elavult, szennyező lakossági és a nagyerőművi fatüzelést jelenti. A korszerű helyi fűtési célú biomassza-felhasználás növelése olyan lehetőség, amely modern, alacsony kibocsátású berendezések alkalmazásával több szempontból is kívánatos lenne Magyarország számára is. A mezőgazdaságból és hangsúlyozottan fenntartható erdészetből származó alapanyagok bőségesen rendelkezésre állnak hozzá, és szélesebb körű alkalmazásával egy helyi gazdaságot erősítő, olyan megújuló energiaforrást lehetne bevonni a termelésbe és ellátásba, amellyel az ország külföldi földgázfüggősége mérsékelhető, a megújuló energiaforrások aránya pedig növelhető lenne. Nem beszélve arról, hogy a fenti lépések megtételével a levegő szennyezettsége is jelentősen csökkenthető lenne.


A legrosszabbak között
A hazai súlyos légszennyezettségi helyzet nem újkeletű, az időről időre közzétett jelentések szerint Magyarországon a levegőminőség nem csak az EU-n belül, de világszinten is a legrosszabbak között van. Az Európai Számvevőszék (ECA) körülbelül egy éve közölte, hogy egyes kelet-európai országokban, így nálunk is a helyzet még a kínainál és indiainál is rosszabb. Az Európai Bizottság már 2008-ban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt. Mivel az elmúlt tíz évben érdemi lépések nemigen történtek, a Bizottság tavaly májusban hat uniós tagállam, köztük Magyarország ügyét az Európai Bíróság elé utalta, amely akár nagyobb bírságot is kiszabhat az országra.


Címlapkép forrása: Pixabay

  Major András
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.