Azt tudjuk, hogy repülőgépen utazni nagyon környezetszennyező – de mi a helyzet a vonattal? A DW portál belevetette magát az adatelemzésbe, és három oldalról is megvizsgálta, melyik közlekedési módszerrel járunk jobban: melyik a környezettudatosabb, a gyorsabb, vagy éppen az olcsóbb választás. Aztán összevetette ezeket, és megállapította, hogy valójában mivel is kellene járnunk akkor, ha tényleg magunkat se szeretnénk rosszabb helyzetbe hozni, de a környezetet is óvnánk.

A portál több európai város közötti, viszonylag rövid utat vizsgált: megnézte, hogy hogyan jönnénk ki közlekedésben a Berlin-Varsó, München-Budapest, London-Amszterdam, London-Marseilles, Párizs-Barcelona és Zürich-Milánó távolságokon. Mindegyik akkora táv, amit már érdemes lehet repülőgéppel megtenni, de nem akkora, ami láttán a vonatra gondolva feláll a szőr a hátunkon.

Képek forrása: Pixabay

Az újságírók először az árakat vizsgálták meg, és megállapították, hogy repülni nem mindig olcsóbb, mint vonattal közlekedni, akkor sem, ha a fapados légitársaságokkal számolunk. Ezeknek a jegyeknek ugyanis viszonylag gyakran változik az áruk, arról nem is beszélve, hogy valahogy még a reptérre is ki kell jutnunk, amit érdemes belekalkulálni az árakba. Ha az utolsó pillanatban vesszük a jegyeket, az árak a repülésnél feljebb mehetnek, így pedig szinte mindig jobban megéri a vonatot választani.

Az utazási időnél általában érdemes arra gondolni, hogy bár a repüléssel töltött idő mindig rövidebb, mint a vonatos utazás, a reptérre még ki kell jutni, át kell menni az ellenőrzésen, várakozni kell, hogy megnyissák a kapukat, és még így is van, hogy a gép sokkal később indul el, mint ahogy azt előre megállapították. A vonatok ezzel szemben általában központtól központig visznek, nem kell a shuttle járatokkal időt pazarolni, ráadásul legtöbbször akkor indulnak, amikorra ki vannak írva. Az állomásra is elég az indulás előtt tíz perccel érkezni.

A környezettudatossági szempont az, amiben a repülőgépek jócskán alulmaradnak a vonatokhoz képest. Még úgy is, hogy a vonatok a jobbára szennyező módon előállított árammal mennek, a repülőgépek kerozinhasználata sokkal szennyezőbb. A rövid utak kevésbé érik meg ilyen szempontból, legalább is, ha repülővel megyünk, mert a legtöbb káros anyagot a gép a felszállás közben bocsátja ki magából.

Egy repülőgép teletankolásához 200 ezer liternyi kerozinra van szükség, és a repülőgép motorok nemcsak ezt, hanem más káros anyagokat is juttatnak a légkörbe. Ha pénzben kellene kifejezni, nagyjából 42 dollárunkba kerülne egy tonna szén-dioxid 2020-ban, 2050-ben már 69 dollárba. Így már rögtön minden téren a vonat kerül ki a versenyből elsőnek – még a sokat kritizált menetidő is jócskán lecsökken, ha a reptér körülményességére is tekintettel vagyunk.