A nukleáris energia területén kétfrontos küzdelem van: az egyik oldalon van egy harsányan atomenergiaellenes közösség a világban, a másik oldalon pedig az atomenergia támogatottság az atomenergiát használó országokban – mondta el Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza a Portfolio Energy Investment Forum 2019 konferencián.
Az átmenet a tiszta energia rendszerbe nem egy olyan esemény lesz, amikor minden eszközt lecserélünk egy hasonlóra, csak emissziómentesre, hanem egy nagyon mély transzformáció fog végbemenni. A közlekedés villamosítása a legígéretesebb ötlet, és az épületállomány energiahatékonyságának javítására is minden lehetőséget meg kell ragadni. És ott van a nehézipar, amely a világ szén-dioxid kibocsátásának egyharmadát adja.
Európában jelen pillanatban 20 százalék a villamosenergia aránya, a fennmaradó 80 százalék gáz, olaj, stb. felhasználásával termelődik. A villany szerepe évről évre nő, de csak lassan. Amikor modelleztük a 2 fok alatti klímastabilizációt, azt láttuk, hogy a villamosenergia szerepének meg kellett ugrania, exponenciálisan. Ez azt jelenti, hogy EU-nak meg a világ többi részének is masszívan fel kell skálázni – mondta el Varró László.
A ma meglévő energiapolitikai intézkedések mellett is jelentősen növekedhet az alacsony szén-dioxidkibocsátású villamosenergiatermelés, de jelenleg Európa nincs azon a pályán, amit a klímavállalás alapján el kellene érni, a fenntartható fejlődéshez mélyebben kell dekarbonizálni. Erős energiahatékonysági sztenderdek vannak Európában, például a hűtőgépekre, mosógépekre, de sokkal több villanyra lesz Európának szüksége ahhoz, ha a gázkazánokat lecseréljük, meg a 200 millió autót villamosítunk. Nem lesz elegendő, hogy a hűtők energiahatékonyan működnek.
Ha a gödör fenekén vagy, akkor hagyd abba az ásást, vagyis a ma meglévő alacsony karbon villamosenergiatermelést nem veszítsük el, ami már megvan. A nukleáris energia ma a tiszta energia második legnagyobb forrása (első a víz). A világ 60 milliárd tonnával több szén-dioxidot-t bocsátott volna ki, ha nem lennének atomerőművek.
A gond, hogy jellemzően a 70-80-es években épültek az atomerőművek, ezért az öregedési problémák is egy nagy hullámban jelentkeznek majd. Hamarosan elérik a 40 évet és sok reaktort ennyi idősre terveztek, ha nincs aktív beruházás, akkor azt le kell állítani. A beruházásokat nehezíti a költséginfláció, ami világszerte tapasztalható, úgy az Egyesült Államokban, mint Finnországban vagy Franciaországban.
HA A KÖLTSÉGINFLÁCIÓS FOLYAMAT NEM ÁLL MEG, AKKOR A NUKLEÁRIS ENERGIÁNAK NEM LESZ JÖVŐJE.
Az atomenergia olyan tipusú dolog lehet, amit csak kormányzati döntésekkel lehet életben tartani, mert magánvállalatok nem vállalják. Ha nem történik semmilyen lépés atomenergia kapcsán, akkor a harmadára zuhan az atomenergia termelés és Európában eltűnik az atomenergiatermelés, pedig az évszázad közepére EU egy zérókarbon rendszert akar.
A nukleáris energia eltűnésére reagálna a villamosenergia-piac. Már jelenleg is van egy jelentős piaci alapú nap-és szélenergiaberuházás, csak a nagykereskedelmi ár alapján, vagy nem energetikai cégek vásárolnak, például Amazon. A kieső, szűkülő kapacitás, feltolja az árat, így megéri a megújuló energiát termelni, kihasználatlan gázturbinás erőművek kihasználási óráit kitolni, de a széntüzelésű erőművek is túlélnek. Az atomenergia elillanása esetén 4 milliárd tonnával nagyobb széndioxid-kibocsátás lenne a következő 20 évben, ami nincs összhangban az EU fenntarthatósági céljaival.
Mindezek fényében van ígérete a nukleáris energiának, a technológiának és érdemes az innovációt gyorsítani, ez az utolsó esélye az iparágnak, ténylegesen működő technológiákra van szükség. Olyan villamosenergiarendszer kell, ami értékeli az atomenergia tisztakarbon jellegét.
"Érdemes egy utolsó esélyt adni az atomenergiának."
NRGreport
