Az egyik legjobb, leggyorsabban megtérülő energetikai befektetés a kondenzációs gázkészülék mellett a napelem, de a a hővisszanyerős légkezelők is az energiatakarékos megoldások közé tartoznak. Utóbbiak használatával jelentősen csökkentjük a szellőztetésből származó hőveszteséget, mind télen, mind nyáron – mondta előadásában Szilágyi Tamás.
Magyarországon a gázhálózat kiépítettsége a környező országokhoz képest igen fejlett. A gáztól eltérő, lényegében mindent égető megoldások pedig a szálló por koncentráció növekedéséhez vezetnek. A WWF jelentése szerint a hazai települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés – hívta fel a figyelmet Szilágyi Tamás.
Míg 2006-2007 körül Pest megyében még a lakosság csak öt százalékának volt alternatív tüzelési megoldása, és azt se nagyon használta rendszeresen, mostanra e kör 35-40 százaléka állított be valamilyen kályhát, fa-vegyes tüzelésű kazánt és többnyire használja is az elmúlt években.
A szakember szerint a magyar háztartások 68 százaléka nincsen tisztában az otthonában található háztartási gépek energiafogyasztásával, annak ellenére, hogy az egyre növekvő rezsikiadások mind nagyobb nyomást helyeznek a családok költségvetésére és ebből a legnagyobb részt pont a fűtés, hűtés, a melegvíz előállítása teszi ki.
A magyarországi háztartásokban működő gázkészülék (fali-álló) a környező országokhoz képest a legkorosabbak, átlagéletkoruk 16-18 év, s több mint 1,5 millió régi, elavult gázkészülék – például állókazán és vízmelegítő – működik a lakásokban. Ha ezeket például új kondenzációs készülékre, villanybojlerre cserélnék, a havi gázszámlán akár 20-30 százalékot is megspórolhatnának az emberek. A fűtési rendszerek elavultsága széles körben teszi indokolttá a korszerűsítést, cserét, ehhez azonban azonnali, sürgős állami beavatkozásra, szerepvállalásra van szükség – tette hozzá Szilágyi Tamás.
NRGreport
