Dr. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár tartotta meg az Energy Investment Fórum első előadását, melyben az egyensúlyra hívta fel a figyelmet a klímavédelem, versenyképesség és ellátásbiztonság háromszögében, és hozzátette, hogy a magyar GDP 2,5 százalékát kellene klímacélokra fordítani.
Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem professzora, illetve az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Tantestületének Mérsékléssel foglalkozó Munkacsoportjának alelnöke felhívta a figyelmet, hogy a 80-as évektől a mai napig az Északi-sarkon levő jégtömeg háromnegyede már elolvadt, de hangsúlyozta, hogy még van remény, hogy az évszázad végére csak 1,5 fokkal emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete.
Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadással foglalkozó partnere is megerősítette, hogy a jelenlegi intézkedésekkel és beruházásokkal kalkulálva nem lesz 2050-re karbonsemleges Európa. Hozzátette, hogy 2030-ra a széntüzelésű erőművek teljesen kiárazódhatnak az áramtermelésből a megugró szén-dioxid kvótaáraknak köszönhetően.
Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza szerint érdemes lehet egy utolsó esélyt adni az atomenergiának, azonban az EU 2050-es klímasemlegességi célkitűzését nukleáris kapacitások nélkül is meg lehet valósítani, a megújulók nagyobb súlyának használatával. Annak köszönhetően, hogy vannak atomerőművek, a világ megspórolta a 2050-ig még kibocsátható szén-dioxid mennyiség 10 százalékát.
Szabó Gergely, a MET Central Europe regionális elnökének előadásában a jövő energiavállalata volt fókuszban. A szakember szerint a mérethatékonyság és az adaptivitás lehet a jövő kulcsa, a megújulóenergia befektetéseket pedig a kötvényekhez hasonlította, hangsúlyozva a szabályozói kockázatokat.
Dervalics Ákos az InnoEnergy HUB Hungary country menedzsere egy jövőbeli utazáson vezetett minket végig, megmutatta milyen életet élhetünk mint fogyasztók annak köszönhetően, hogy jelentős innovációkat elősegítő vállalkozásokat támogatnak.
Dr. Bacsa György, Mol stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója a Mol 2030-as stratégiáját emelte ki, melyben csökkentenék a motorüzemanyagok előállítását, és a zöldülés kapcsán hangsúlyozta a fokozatos átállás szükségességét a hirtelen, sokkszerű intézkedésekkel szemben.
Ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója a globális versenyképesség fontosságát emelte ki, továbbra is a legfontosabb, hogy az ügyfelek legyenek a középpontban, és véleménye szerint nem lehet egyszerre olcsó, zöld, és kiszámítható energiatermelést előállítani, valamit el kell belőle engedni.
Králik Gábor, az Opus energetikai divíziójának vezetője szerint a következő évtizedben kifutnak a mátrai erőmű engedélyei, azonban a tisztább áramtermeléshez igazságos átmenetre van szükség. Az Opus inkább hálózati irányba mozdulna el, mint ahogy azt a Titász vétele is mutatja.
Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az MVM áramtermelésének 98 százaléka már a mai nap is karbonsemleges, azonban óriási szakadék tátong a brüsszeli elméleti javaslatok és a magyar gyakorlat között.
Szabó Gergely, a MET Central Europe régiós elnöke kiemelte, hogy bár a klímakutatók és az energiavállalatok vezetői is ugyanarról a témáról beszélnek, de mégis szakadék tátong közöttük. A reaktivitás lehet a jövőben rendkívül fontos, ugyanis nem Magyarország fogja meghatározni az EU klímapolitikáját.
Moldován Félix, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Energia és Klímadiplomáciai főosztályának főosztályvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy Magyarországon mindig lesz orosz gáz, csak a mennyisége kérdéses, illetve az olcsó termelési költségnek köszönhetően az árazásban is mindig alá tudnak vágni az egyéb gázforrásoknak.
Franck Neel, az OMV Petrom Downstream üzletágának Board tagja a szabályozói bizonytalanságokat tette felelőssé, hogy még nem indulhatott el a román Neptun mező kiaknázása. Bízik az új román kormányban, hogy képesek lesznek visszaállítani a befektetői bizalmat.
Fehér Róbert, az FGSZ üzletfejlesztési tanácsadója szerint sem versenyképes a horvát LNG, maximum egy ársapkát képes rakni az orosz gázra az eltérő árazási logikája miatt.
Szekeres Eszter, MET Central Europe nagykereskedelmi és optimalizálási igazgatója szerint a dízelt kiváltó végfogyasztói LNG-nek nincs Európában kereskedelmi potenciálja, azonban a visszagázosított LNG-nek már egyértelműen van.
Kovács Kristóf, a Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda energiapiaci tanácsadója szerint biztosan meg fog állapodni 2020 január 1-től az orosz és az ukrán fél, az egyetlen kérdés az időtáv és a feltételek.
Medvegy Zoltántól, a Főtáv műszaki fejlesztési és karbantartási igazgatójától megtudhattuk, hogy Bécs hőigényének 38 százalékát a távfűtés elégíti ki, és a Főtáv számára az osztrák példa a követendő tendencia.
Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal általános elnökhelyettese szerint pár éven belül a magyar naperőműkapacitás valahol 4000 és 7000 megawatt között lehet, és még 2020-as megújuló célok teljesítése kétségeket vethet fel Magyarország esetén.
Vinkovits András, Budapesti Erőmű elnök-vezérigazgatója szerint már közel lehet a válság, ugyanis mentek nyáron a gáztüzelésű erőműveik.
Horváth Péter, Dunamenti Erőmű vezérigazgatója elárulta, hogy a jövőben az igazi értéke a gázturbinás erőműveknek a rugalmasság lehet, és nem számít jelentősebb kompetitív beruházásokra a jövőt tekintve.
Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke kiemelte, hogy lassacskán és fokozatosan lejár a magyarországi szélerőművek támogatási periódusa, és így kikerülhetnek a szabadpiacra.
Gaál József, az MVM Zöld Generáció termelési igazgatója szerint a szélerőműveket fenyegeti az a veszély, hogy miután kikerülnek a KÁT rendszerből, akkor az öregedés folyamán növekedő határköltség miatt egy idő után már nem érheti meg a további áramtermelés.
Bosnyák Zsolt, Portfolio
