Nem állunk túl jól a párizsi klímaegyezmény betartásához szükséges intézkedésekkel, és ezt a most születő generáció fogja valóban megérezni – derült ki a Lancet tudományos folyóirat idei, a klímaváltozás ellen tett lépéseinket kiértékelő tanulmányából.

A Lancet minden egyes évben elkészíti azt a jelentését, amely kiértékeli, mennyi mindent teszünk azért, hogy a párizsi klímaegyezményben foglaltakhoz tartsuk magunkat, és ne engedjük az éves globális felmelegedést 2 Celsius-fok fölé az iparosodástól számítva. Az idei, Visszaszámlálás a Klímaváltozáshoz és Egészségünkhöz (Countdown to Health and Climate Change) jelentés különösen negatívra sikeredett: kiderült, hogy nagyon rossz irányba megyünk, vajmi keveset teszünk a vállalások betartásáért, és ha ez így marad, akkor a gyerekeink fogják megsínyleni a következményeket.

A jelentésből ugyanis kiderült, hogy a most születő gyerekek, ha minden így marad, egy éhínségekkel teli, alultápláltságtól szenvedő, beteges társadalomba fognak megszületni. Mivel a klímaváltozás teljesen átalakítja majd a mezőgazdaságot, kevesebb terményt hoznak majd a földek, és ami megterem is, kevésbé lesz tele tápanyagokkal – ez a tendencia egyébként már most is észrevehető.

A melegedő időjárás a vírusoknak és baktériumoknak is kedvez, ráadásul – a klímaváltozáshoz nem szorosan köthető – antibiotikum-rezisztencia is egyre komolyabb probléma, így a betegségek nagyobb veszéllyel járnak majd a jövő nemzedéke számára. A jelentés a Vibrio baktériumokat hozza példaként, amelyek hasmenést okoznak, és az egyre melegedő vizekben megszaporodó algákkal táplálkoznak. A Dengue, a kolera és a kullancsok terjesztette agyhártyagyulladás is gyakoribb lehet.

A fosszilis üzemanyagok további használata és a melegedő hőmérséklet a levegőminőséget is rontja, ez is hozzájárul majd az emberek rossz egészségi állapotához. A toxikus levegő a tüdő- és agyfejlődést is hátráltatja, valamint megnöveli a valószínűségét a koraszülésnek.

Az emberiségnek extrém időjárási jelenségekkel is szembe kell majd nézniük, olyanokkal, amelyek most is jelen vannak, csak sokkal ritkábban. A bozót- és erdőtüzek száma megnő, a hőhullámok intenzívebbé válnak, és a viharok is egyre erősödnek nagyjából minden égövön.

A jelentés legfontosabb mondanivalója talán mégis az, hogy ez már igencsak sürgető probléma: nem egy jövőbeli generációról beszélünk, hanem azokról a gyerekekről, amelyek már megszülettek – az ő jövőjük már veszélybe kerül akkor, ha nem tartjuk magunkat a párizsi klímaegyezményben leírtakhoz, és ugyanennyire félvállról vesszük a klímaváltozás problémáit.