Vállalatok

Magyar okosparkolási rendszer hódít Kínában

NRGreport | 2019.11.25. 13:03

Itthon viták és visszaélések kísérik a parkolási rendszerek működését. Pedig lehet ezeket korszerűen és transzparensen is működtetni. Igaz, egyelőre nem Budapesten, hanem a távoli Kína egy kisebb városában.

Január elsején indul Jangcsungban az új parkolási rendszer. A Sanghaj közelében levő 470 ezres kínai városban azt a magyar EPS Global Zrt. által kifejlesztett és megépített Cityzen okos parkolási rendszert élesítik, amely már kísérleti jelleggel hónapok óta működik. Az utolsó szükséges hatósági engedély október 31-i megszerzését követően, a helyi önkormányzati rendelet alapján az éles üzem 2019. november 30-án, míg a parkolási díjszedés 2020. január 1-én indul.

Hasonlóan jól áll egy belső-mongóliai tartományi város parkolási rendszere is. A négymilliós Csifeng városban az EPS kínai partnerével a ZTE kommunikációs céggel valósítja meg a fejlesztést, ahol már üzemel a rendszer, folyik a díjszedés, és hamarosan további kínai városokban is bevezetik a magyar okos parkolási rendszert. A két kínai városban az okos rendszerrel kialakított közterületi parkolóhelyek száma meg fogja haladni a 30 ezret.

Vége a céltalan keresgélésnek

A mobiltelefonos és forgalomirányító LED táblákkal is segített parkolási rendszer lényege az, hogy az útburkolatba épített geomagnetikus szenzorok érzékelik a parkolóhelyek foglaltságát és a virtuális szervernek megküldve az onnan kapott adatokat kijelzik a mobiltelefonokon és a kijelző táblákon is. A szenzorok, a kommunikáció és az áramellátás is kábel nélküli, mivel akkumulátorról működnek, és legalább öt éven keresztül biztosítják a szükséges energiát.

A rendszerbe bekötik a parkolóházakat, mélygarázsokat, tehát minden közterületen kívüli parkolóhelyet is. A Cityzen alkalmazásával a gépjármű vezetők pontosan tudják, hogy mely parkolóhelyek szabadok vagy foglaltak – vagyis megkíméli őket a céltalan parkoló kereséstől. A felhasználóbarát applikáció Kínában Baidu, egyéb országokban Google alapú térképes felületen is mutatja a parkolási lehetőségeket, és ezt kiegészítendő LED-es forgalomirányító táblák is segítik az eljutást a célpontjukhoz legközelebbi szabad parkolóhelyhez.

Amikor a rendszer küldi a parkolóellenőrt

Kínában is húsba vágó kérdés a fizető parkolás. Mivel azonban a motorizáció olyan robbanásszerűen fejlődött, hogy még a kisebb városokban sem találni könnyen parkolót, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt a lakosok tudomásul vették. Az applikáció segítségével a parkolási díjfizetés is gyorsan és könnyen történik, és a magyarországival ellentétben nincsenek bírságok.

Amennyiben az autóvezető nem indította el a parkolási díjfizetést, akkor a legközelebbi parkoló ellenőrt a Cityzen rendszere odaküldi, és ő a szenzoradatok alapján elindítja a parkolást a hanyag vagy feledékeny autós helyett. Továbbá emlékezteti az autóvezetőt, hogy állítsa le a parkolást, amennyiben a jármű elhagyja a parkolóhelyet, de a díjfizetést nem állította le. A rendszer minden fizetési módot elfogad – a készpénzen kívül. Az ottaniak többsége a WeChat mobil applikációt használja szinte mindenre – így a parkolásra is.

Minden nyomon követhető

Az okos parkolás előnyei szinte magától értetődőek: gyors, környezetbarát és költségtakarékos megoldás, és ami a legfontosabb teljesen transzparens. A Cityzennel az autósok időt és bosszúságot, a városok pedig beruházási és üzemeltetési költségeket továbbá munkaerőt takaríthatnak meg.

A Csifeng városi önkormányzati irányító központban megtekinthettük azt a vezérlőközpontot, amelyben valós idejű üzemmódban látszik a város minden parkolási helye, a parkolók foglaltsága, és a bevétel is. Percre pontosan megállapítható a még nem fizető autósok száma és helye, valamint a parkolóőrök mozgása és tevékenysége is. Az önkormányzat minden adathoz, így a bevételiekhez is közvetlen hozzáféréssel rendelkezik, amelyen keresztül valós időben, a számára fejlesztett kezelőfelületen látja az adatokat.

Ezen túl a Cityzen big data adatelemző modulja napi, heti és/vagy havi riportokat készít automatikusan, az önkormányzatnak, és az üzemeltetőnek is, az ő igényeik szerint összeállítva. Így az önkormányzatok a városfejlesztés és a közlekedésszervezés, szabályozás fejlesztéshez is nélkülözhetetlen adatokhoz, információkhoz jutnak. Például hol és milyen mértékűek a legnagyobb parkolási feszültségek, ahol be kell avatkozniuk. A városban jelenleg a kínai szokásoknak megfelelően 25 parkolóra jut egy ellenőr, de hamarosan ennek a tízszeresét is kontrollálni tudja egy ember, hiszen a szenzor a központon keresztül a nemfizető autóhoz irányítja az ellenőrt.

A kisegér és a mamut

A csifengi és jangcsungi projektek eddig körülbelül 5 milliárd forintos beruházást jelentettek az EPS Globalnak, amelynek meghatározó tulajdonosa az Exim Exportösztönző magántőkealap – ennek a működtetését a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő végzi. A projektek megvalósítása több mint 3 évbe telt és az EPS és a GB & Partners közös, feszített tempójú munkája volt szükséges ahhoz, hogy a kínai és magyar fizetési rendszerekhez illeszkedő, jogszabályi követelményeknek megfelelő megoldások szülessenek. A beruházás megtérülését 20, illetve 25 évre megkapott koncessziós üzemeltetési szerződés garantálja a magyar félnek.

Nem elhanyagolható szempont, hogy a kínai holding cégben társtulajdonos a ZTE konszern, amely részben állami tulajdonú kommunikációs óriás. A kis magyar kkv-nak, jelentős részben az Exim finanszírozása és a GB & Partners szakmai támogatása segítségével, sikerült elérnie, hogy a koncessziót birtokló projekttársaságokban ő van többségi tulajdonban a kínai mamutvállalati partnerrel szemben.

A projektek kivitelezése, üzemeltetése is magyar szakemberek részvételével történik, sőt a magyar menedzsmentnek irányító szerepe van a kínai céltársaságokban. Jangcsungban 20 éves, Csifengben 25 éves koncessziós időszak alatt a két városi projekttársaság 184 milliárd forintot meghaladó árbevételt fog realizálni, amelynek jelentős része az önkormányzatoké lesz, de a magyar vállaltnak ebből 22,4 milliárd forint exportbevétele keletkezik az üzleti tervek szerint.

Bár a teljes projektet a ZTE és az EPS által tulajdonolt projekttársaságok finanszírozták, a magyar parkolási üzemeltetési gyakorlattal szemben az önkormányzatok minden hónapban tételesen auditálják az üzemeltetést végző projekttársaságokat, valamint a koncessziós szerződés szerinti és mértékű költségeket és csak a szerződésben rögzített profitot engedik kifizetni.

Itthon is jól jönne

Furcsa, de a hazai viszonyok ismeretében nem meglepő, hogy a magyar fejlesztésű rendszer első üzemelő egységét nem Magyarországon vagy Budapesten helyezik üzembe. Márpedig az okos parkolási rendszerre itthon is égető szükség lenne. A tavalyi adatok alapján a parkolási díjbevételek nagyságrendje, csak Budapesten tavaly már meghaladta a 12 milliárd forintot. A sokat emlegetett visszaélések nagysága az elmúlt években, legalább a bevételek tekintetében alaposan visszaestek, mert a parkolások közel 80 százalékát Budapest több kerületében már mobiltelefonról indítják – vagyis egyre csökken a készpénzforgalom. A kínai-magyar módszerrel az autósok közérzete is javítható lenne, a bírság ugyanis megszűnne.

A Cityzen rendszerét ráadásul nem sarcként, hanem szolgáltatásként kezelnék az autósok, ami egy sor feszültséget és bosszúságot is megszüntetne. A budapesti és vidéki városok parkolási rendszerének költségei is csökkenthetők lennének, mivel nem kell darabonként legalább 2 millió forintért parkoló automatákat beszerezni – és azokat jelentős költséggel karbantartani-szervizelni illetve a pénzt üríteni.

A környezetvédelmi megfontolások sem elhanyagolhatóak: statisztikák szerint a budapesti autók 40 százaléka parkolót keres hosszabb-rövidebb ideig. Az okos parkolási rendszerrel a légszennyeződés is alaposan csökkenthető, hiszen a parkolóhely keresés ideje is a töredékére csökkenhet. Ez már az eddigi kínai próbaüzemek is igazolták – kérdés, mikor lesz erre lehetőség a magyar városokban.


A GB & Partners smart city koncepció melletti elhivatottságát mutatja, hogy nem az EPS az egyetlen hasonló befektetésük. Az alapkezelő portfóliócégei közé tartozik a mesterséges intelligencia-alapú videó analitikai szoftvereket fejlesztő magyar cég, az Asura Technologies is, valamint a a kínai WeChathez hasonló Moneytou szolgáltatást fejlesztő NeoPay is.


 

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.