NRGreport
Menü

Mit fogunk enni 30 év múlva?

Rezsi | Ifj. Chikán Attila | 2019-11-25 17:03

Aligha ér minket meglepetés annak hallatán, hogy a Föld nem sokáig képes már eltartani minket, tekintve, hogy hamarosan tízmilliárd ember fog rajta élni. A táplálkozás terén számos kihívás előtt áll az emberiség, az éhezés ugyanis napjainkban is egy rendkívül jelentős probléma. Az óriási ökológiai lábnyommal rendelkező hústermelés az egyre csak növekvő húsfogyasztással folyamatosan nő, a mai mezőgazdasági gyakorlatok pedig korántsem nevezhetők fenntarthatónak. Létezik egy egyre népszerűbb alternatíva, ami megoldást jelenthet a problémára: a rovarok fogyasztása.

A bolygónk népessége elképesztő ütemben növekszik, az ENSZ prognózisa szerint 2050-re már elérheti a 9 milliárd főt. Ennek kapcsán jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan bír el ennyi embert a bolygó, hogyan lehet 9 milliárd embert táplálni fenntartható módon – úgy, hogy napjainkban is több százmillióan küzdenek az éhezéssel.

Jelenleg a megművelhető területek 80 százalékán terem meg az az étel, ami a Föld lakosságának csupán 20 százalékát lakatja jól. A mértéktelen húsfogyasztásból adódó állattenyésztés, illetve a haszonállatok ellátására szolgáló takarmány termelése pedig súlyos problémákat szül a bolygónk számára.  

Mi lehet a megoldás?

Sokat írtunk már a húsfogyasztás visszaszorításának fontosságáról, emellett pedig sokan a növényi alapú húsban, illetve műhúsban látják a jövőt; továbbá egy másik irányzat is kezd egyre inkább elterjedni: az emberi szervezet számára szükséges fehérje pótlására egyre többen a rovarok fogyasztását látják megoldásként. A nyugati kultúrától ugyan távol áll a rovarevés, (legfeljebb egzotikus éttermek étlapján található meg a választékban), a világ országainak jelentős részében, napi kétmilliárdan gyakorolják a rovarevést: Ázsiában és Afrikában például 1900 különböző fajt használnak fel étkezési célokra.

rovarok fenntartható táplálékforrásnak bizonyulnak, segítségükkel pedig jó eséllyel felszámolható lenne az alultápláltság és az éhezés az elmaradottabb országokban. Az ENSZ szerint a rovarok tartása és élelmiszerként való felhasználása amellett, hogy jóval kevesebb üvegházhatású gázt termelne, mint a nagyüzemi állattartás, segítene abban is, hogy a szükséges földterület mérete is csökkenjen. Ezen felül fontos látni, hogy a rovarok fehérjetartalma a marhahúséval vetekszik: 100 gramm tücsökben például 21 gramm fehérje van, míg azonos mennyiségű marhahúsban 26 gramm.

Egyre többen látják benne a lehetőséget

A nyugati világban az alapvető probléma a rovaroktól való viszolygás, azok fogyasztása tehát igen nehezen megdönthető tabunak bizonyul; a rovarfogyasztásban lévő üzleti lehetőséget azonban egyre többen látják meg. A Global Markets Insights kutatása szerint a rovarok és csúszómászók piaca a következő fél évtizedben nagységrendileg 40-50 százalékkal nő majd. Továbbá a számok csak javulhatnak, ha a rovarokból készült termékeket állateledelekben, állati takarmányként és akár más mezőgazdasági célokra is fel lehetne használni.

Az általános vélekedés, hogy a viszolygás elsősorban úgy kerülhető el, ha a fogyasztók nem ismerik fel, hogy valójában mit is esznek: éppen ezért eddig jellemzően a por állagú termékek, mint például a rovarlisztek vagy fehérjeporok játsszák a főszerepet ezen a piacon. Azon startupok száma, amelyek a rovarevés meghonosításával foglalkoznak az Egyesült Államokban, illetve Európában, rohamosan nő.

Sokak számára rizikósnak tűnhetnek az efféle vállalkozások, ezen élelmiszerek fogyasztása, emellett pedig sokan meg is kérdőjelezik a rovarevés valódi hatékonyságát; az irányzat terjedése és népszerűsége miatt ugyanakkor nem árt nyitottnak lenni egy fenntarthatóbb és élhetőbb bolygó reményében.

Ifj. Chikán Attila | Forrás: Chikansplanet