Társadalmi konzultációs kérdőívet tett közzé a kormány a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról. A hét elején megjelent kérdőív nem kapott túl sok reklámot, viszont hétfőn le is zárják a válaszolási lehetőséget.

2020. január 1-jéig Magyarországnak is el kell készítenie és be kell jelentenie a Bizottságnak a legalább 30 éves kitekintéssel rendelkező hosszú távú nemzeti stratégiáját – olvashatjuk a kormány.hu oldalon, ahol azt is jelzik, hogy a tagállamoknak nyilvános konzultációt kell végezniük ezen hosszú távú stratégiák elkészítése során. Nem úgy tűnik, hogy ezt a kötelezettséget túlteljesítené a hazai kormányzat, hiszen a kérdőívet különösebben hatásos hírverés nélkül, itt-ott a minimális szerkesztést is megspórolva tette közzé az Energiaügyekért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárság. És még egészen hétfő délig várják a válaszokat.

A kérdőívezési kötelesség azért merült fel, mert 2015-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek 21. találkozóján elfogadott, és 2016-ban hatályba lépett Párizsi Megállapodás alapján az aláíró feleknek arra kell törekedniük, hogy az üvegházhatású gázok alacsony kibocsátásával járó hosszú távú fejlesztési stratégiákat fogalmazzanak meg és jelentsenek be, figyelembe véve közös, de megkülönböztetett felelősségeiket és eltérő képességeiket, tekintettel az eltérő nemzeti körülményekre.

Aki még gyorsan véleményt szeretne nyilvánítani olyan, kis jelentőségű ügyekről, mint hogy

→ Magyarország milyen területeken küzdjön leginkább a klímaváltozás ellen, vagy

→ hogyan lehetne környezetkímélő irányba formálni a közlekedést, illetve

→  milyen módon mérsékelje az üvegházhatású gázok kibocsátását,

az itt teheti meg.