A nyugat-balkáni országok vezetői 2005-ben tettek ígéretet arra, hogy igyekeznek csökkenteni a szennyező gázok kibocsátását, az európai uniós elvárásoknak azonban a legtöbb országban nem tettek eleget.
2018-ban a térség országai kén-dioxidból (SO2)és a szálló porból is túl sokat termeltek.
Fotó: Bankwatch Network
A jelentés szerint az uniós tagságra törekvő Szerbiában, Észak-Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban 2018-ban a megengedett 98,696 tonnás megengedett értéknél hatszor magasabb volt a kéndioxid-kibocsátás.
SZERBIÁBAN A KOSTOLAC B SZÉNERŐMŰ EGYMAGÁBAN TÖBB KÉN-DIOXIDOT TERMELT, MINT AMENNYI A NÉGY ORSZÁG SZÁMÁRA MEGENGEDETT ÉRTÉK LENNE ÖSSZESEN.
A környezetvédők szerint az Európai Uniónak meg kellene adóztatnia a széndioxid-kibocsátást, vagy vámot kellene kivetnie a szénre, hogy megakadályozza a térség nagy szennyezőit abban, hogy elmulasszák a szennyezés csökkentéséhez szükséges befektetéseket, ezzel előnyt szerezve más országokkal szemben az energia exportálásakor. A Bankwatch szerint a bécsi székhelyű Energiaközösségnek magasabb jogköröket kellene biztosítani, hogy hatékonyabban tudjon fellépni a hasonló helyzetekben.
A nyugat-balkáni térségben a szén a legolcsóbb energiaforrás, egyben a legszennyezőbb is, és a régió nagyon kevés pénzt fordít az egészségügyi következmények kezelésére.
2016 ÓTA, AMIKOR A NÉGY ORSZÁG 16 SZÉNERŐMŰVE KÖZVETETTEN 3900 EMBER HALÁLÁT OKOZTA, NEMHOGY CSÖKKENT VOLNA A KÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS, HANEM EGYES HELYEKEN NŐTT IS.
Emellett a bejelentések szerint nem is tervezik, hogy bezárnák az erőműveket, sőt kínai támogatással újabbak épülhetnének a következő néhány évben.
A térség 16 szénerőműve 2016-ban így terítette be kén-dioxiddal (SO2) a környéket.
Fotó: Bankwatch Network
Az utóbbi hetekben Belgrád és Szarajevó is felkerült a világ legszennyezettebb városainak listájára. A téli időszakban ez gyakran előfordul, a levegő minőségét az időjárási körülmények, a gyakran szénnel vagy fával történő fűtés és az ipari károsanyag-kibocsátás együttesen befolyásolja.
(Borítókép: A Kostolac B erőmű Szerbiában – fotó: Marius Besu / Bankwatch Network)