NRGreport
Menü

Már megint borsot törnek az amerikaiak az oroszok orra alá

Tegnap megszavazta az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat szankcióit az amerikai képviselőház. Várhatóan a szankciók kitolhatják az új vezeték elkészülésének céldátumát, mely jelenleg 2020 közepére van ütemezve. Azonban ez a projekt már meg fog épülni, ugyanis a németek és Európa érdekét is szolgálja a kontinens minél diverzifikáltabb gázellátása. Persze a helyzet ennél komplexebb.

A szenátus ígérete szerint még idén elfogadhatja a törvénytervezetet, melyet utána Trump aláírhat. 5 éven keresztül tarthat a tervezet szerint a szankció, hacsaknem valaki hamarabb eltörli.

Az amerikai képviselőház megszavazta, hogy az Egyesült Államok szankcionálhatja azon cégeket, akik az Északi-Áramlat 2 gázvezeték építésében segédkeznek. A tervezet úgy szól, hogy a tengeri szintnél száz lábnál mélyebben nem lehet segédkezni az oroszoknak a vezeték megépítésében, ugyanis Oroszország jelenleg nem rendelkeznek még azzal a technológiai kapacitással, amivel meg tudnák oldani a csővezetékek 100 lábnál mélyebbre történő lefektetését. Azonban csupán idő kérdése lehet, amíg Oroszország és európai partnerei találnak valamilyen alternatív megoldást.

Ukrajna lenne a legnagyobb vesztes

Amennyiben elkészülne az Északi-Áramlat 2, akkor az lehetővé tenné az oroszok számára, hogy nagyobb mennyiségű gázt tudjon eljuttatni Nyugat-Európába a kelet-közép-európai régió megkerülésével. Ezzel Ukrajna veszítené a legtöbbet, ugyanis az Európába érkező gázszállítások 44 százaléka rajta keresztül folyik át.

Minden egyes perc, amivel tolódik az Északi-Áramlat 2 átadása, annál jobban erősíti Ukrajna pozícióját, hogy még idén egy kedvező megállapodást írhasson alá 2020 január elsejétől kezdődő tranzitszállításokra az oroszokkal. Ugyanakkor kétélű a dolog, mivel a vezeték felét európai energiatársaságok finanszírozzák, így nekik az lenne az érdekük, hogy mihamarabb működésbe álljon a vezeték.

A középutas németek

Az Északi Áramlat 2 konzorcium helyzetét az EU is nehezíti, ugyanis a Gáz Direktívának megfelelően a Gazpromon kívüli feleknek is lehetne használni a vezetéket, és nagyobb transzparenciát kellene az orosz gázóriásnak gyakorolnia az árazási mechanizmusaival kapcsolatban.

Szeptemberben az EU Törvényszéke megtiltotta a Gazprom teljes hozzáférését az Opal gázvezetékhez. Ugyanez történhet az Eugal vezetékkel, mely épp az Északi Áramlat 2-őt kötné össze az európai piacokkal.

A németek érdekei, és emiatt álláspontjuk a kérdésben igen érdekes. Németország támogatja az Északi-Áramlat 2 projektet, azonban továbbra is ragaszkodna az Ukrajnán keresztüli tranzithoz, nem véletlenül szeretné korlátozni az EU a Gazpromot a teljes csőkapacitás használatában. Tehát Németország sem az Egyesült Államok szankcióival, sem az oroszok Ukrajnát megkerülő terveivel nem értenek teljesen egyet, egy középutas megoldásban érdekeltek.  

Címlapkép: Stefan Sauer/picture alliance via Getty Images

Forrás: Portfolio