A képen látható mezőgazdasági ingatlan Nerpeupben található. A Horizon Power új önálló energiarendszerének köszönhetően nem csatlakozik az ország villamosenergia hálózatához, helyette van 10,8 kW napeleme, 25 kWh akkumulátora és egy tartalék dízelgenerátora (forrás: reneweconomy.com.au)
Ausztrália népsűrűsége csupán 2,74 fő/km². Ennek velejárója, hogy hatalmasak a távolságok egyes lakott települések között. Természetesen az egymástól távol elhelyezkedő kis falvaknak, elszigetelt tanyacsoportoknak is biztosítani kell az áramszolgáltatást. Ennek mellékhatása, hogy gyakran hosszú kilométereken keresztül kell kiépíteni a távvezetéket azért, hogy néhány távoli családnál is legyen elektromos hálózat. Az ilyen rendszereknek nem csak a kiépítése, de a fenntartása is költséges, nem elsősorban a hálózati veszteségek miatt, inkább a karbantartások jelentenek kihívást. Ausztrália elektromos hálózata 918 000 km távvezetéket tartalmaz, ezért például a kontinens nyugati részén működő Western Power nevű áramszolgáltató hálózati költségeinek fele az ügyfélkör csupán 3 százalékának kiszolgálása miatt merül fel.
Tesla Powerwall egy ausztrál fogyasztónál (forrás: virtualpowerplant.sa.gov.au)
A kontinensre jellemző gyakori szeles időjárás, korrodáló sós levegő, viharok, villámlás káros hatásainak kitett kiterjedt távvezetékek miatt gyakoriak az áramkimaradások, melyek a fogyasztóknak kellemetlenséget, a szolgáltatónak pedig jelentős költségeket eredményeznek. Korábban már beszámoltunk a Tesla Dél-Ausztráliába telepített hatalmas akkumulátor telepéről, valamint a kiépülőben lévő, de még csak néhány százalékos készültségben lévő decentralizált virtuális hálózatáról is.
Ausztrália jelenleg is zajló kísérleti projektjében 57 ügyfélnél építenek ki mikróhálózatot a korábbi 230 km hosszú elavult távvezeték helyett (forrás: Western Power)
A Western Power nevű szolgáltató azonban felismerte, hogy egyes elszigetelt fogyasztók esetében nem érdemes fenntartani a távvezetéket, az áramszolgáltató és a fogyasztó egyaránt jobban jár, ha mikróhálózatokat építenek ki, helyi áramtermeléssel és akkumulátoros tárolással. A kormányzat támogatását nem volt könnyű megszerezni, de miután sikerült a politikusokat is meggyőzni arról, hogy ezzel az állampolgárok is jobban járhatnak, elindult néhány kísérleti projekt. Az egyikben először 6, később 13 egymástól és a hálózattól egyaránt távol elhelyezkedő fogyasztónál építettek ki egyéni mikróhálózatot. A kísérlet sikereit jól példázza, hogy az ügyfelek energiaigényének 91%-át sikerült közvetlenül napelemekkel megtermelni és a sziget üzemű rendszer egy év alatt 90 napnyi áramkimaradástól kímélte meg a programban részt vevő fogyasztókat.
A Tesla dél-ausztrál akkumulátora, Forrás: Quartz
Egy másik projektben 57 olyan fogyasztó számára alakítottak ki helyi hálózatot, akiket korábban több mint 230 km hosszúságú távvezeték szolgált ki, azaz minden egyes fogyasztóra 4 km hosszú elektromos távvezeték jutott. A kiválasztott fogyasztók további jellemzője az elöregedett távvezeték rendszer volt, amelyre rengeteget kellett volna költeni a közeljövőben. Ez a projekt 2019 júniusában kezdődött és 2020 első felében értékelik ki az eredményeket. Amennyiben ez a projekt is hasonlóan sikeres lesz, akkor a közeljövőben összesen 15 000 fogyasztót, valamint 100 kisebb közösséget választhatnak le az országos elektromos hálózatról, akik természetesen szintén nem maradnak áram nélkül, helyette kiépül a saját mikróhálózatuk.
A Hawaii szigetcsoporthoz tartozó Kauai szigetén 55% a napelemes áramtermelés aránya, ezért olcsóbb lett az elektromos áram (forrás: ilsr.org)
Szintén a megújuló energiára alapuló sikertörténet a Hawaii egyik szigetén, Kauai-n végrehajtott reform is, melynek során 10%-ról 55%-ra növelték a megújuló energiatermelés arányát. Itt azonban nem szeretnének megállni, a következő években 80%-ra kívánják növelni ezt az értéket. Ráadásul mindezt úgy sikerült elérni, hogy a rendszerük nincs összeköttetésben a szomszédos országok energiaszolgáltatóival, egyszerűen azért, mert a sziget üzemet itt szó szerint kell érteni: egy szigetről van szó, tehát nincs ésszerű megoldás a szomszédos területeken lévő elektromos hálózatok összekapcsolására. Gondolhatnánk, hogy ez a gyors átállás a megújuló energiákra jelentősen megnövelte az áram árát, erről azonban szó sincs: az elmúlt 5 évben az elektromos áram ára a fogyasztók számára 15%-kal alacsonyabb lett, bár még mindig 35 cent/kWh az ár, ami háromszorosa az Egyesült Államokban jellemző áraknak. A szomszédos Oahu szigethez képest azonban a korábbi 80%-os fogyasztói felár 10% alá csökkent.
Talán nem meglepő, hogy a Tesla keze ebben a projektben is benne van: 2017-ben itt épült a világ első nagyszabású napenergia termelő és tároló rendszere. A 13 MW teljesítményű napelemes erőműből és 52 MWh kapacitású akkumulátoros tárolóból álló projekt a sziget elektromos áram igényének 5-6%-át, az éjszakai energiaigény 20%-át képes kiszolgálni. Idén üzembe állították a második, kétszer ekkora kapacitású rendszert is, amely ellátja az éjszakai igények 40%-át.
Naperőmű Kauai szigetén (forrás: ilsr.org)
Egy sziget esetén, ahogy fentebb is említettük, sokkal nehezebb a rendszer megbízható üzemeltetése, hiszen nem számíthatnak a szomszédok segítségére. 2019 júliusában volt is egy hatalmas áramszünet, ezt azonban nem a borús időjárás és az akkumulátorok lemerülése, hanem egy korábbi, fosszilis erőmű meghibásodása eredményezte. Amennyiben az erőmű leállása éppen napsütéses időszakban következett volna be, akkor megúszhatták volna több órás áramkimaradás nélkül a szigetlakók, azonban az éppen borús időjárás miatt az 50%-os naperőmű arány nem volt elegendő a teljes lakosság ellátásához. Talán, ha elérik a kitűzött 80%-os célt, majd nem jelent problémát egy hagyományos erőmű kiesése sem?
NRGreport
