50 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot pöfékelt Németország a levegőbe 2019-ben, mint tette azt tavaly. Az egy év alatt elért 7 százalékos visszaesés oka nem az éghajlati változásban keresendő – állapította meg az Energiamérleg munkacsoport (AG Energiebilanzen). A kutatók a megújuló energiák növekedésének és a szénhidrogán alapú villamosenergia-termelés hirtelen visszaesésével magyarázzák a dolgot, ugyanakkor azt még vizsgálniuk kell, hogy mi okozta a központi energiafogyasztás 2,3 százalékos visszaesését.
Németországban az idén a barnaszén (lignit) felhasználása drasztikusan csökkent. Erről a Napi.hu év közben, több tételben is beszámolt már. Februárban megjelentek az első számítások és kalkulációk arról, hogy bár a berlini kormány iparpolitikai játszmáinak eredőjeként csak 2038-ra tűzte ki az ország majdan utolsó szénerőművéenk a bezárását, az elindult folyamatok azt jelezték, hogy nem húzzák már ki addig a szenesek…
A Napi.hu júniusban készített egy interjút azzal a Martin Kaiserrel, aki elmagyarázta: amint kiderült, hogy a hambachi erő megmentése kapcsán 2018 őszén indult, szénbányák és szénerőművek elleni megmozdulások mögött jelentős részben a német középosztály áll, az összes politikai erő zöldenergiás stratégiákat kezdett kidolgozni – és a megvalósításukat sürgetik. Egy hónappal később már azt tudtuk megírni, hogy Németországban szabadesésbe került a szén arányának csökkenése az energiamixben; s hogy csak az első félévben rekord méretű, 20 megatonnányi szén-dioxiddal kevesebbet pöfögtek a levegőbe, mint korábban.
A 2018 őszi, hambachi erdőért indult tüntetéseknek politikai következményei is lettek
Greenpeace
Nos, az AG Energiebilanzen számításai szerint a 2019-es szumma 50 megatonna lett.
A barnaszén 20,7 százalékos zuhanást volt kénytelen elkönyvelni (a lignit aránya az energiamixben 7 éve folyamatosan csökken). Az intézet jelentése szerint a 7 százalékos kibocsátási limit csökkenésnek a legfőbb oka a magasabb energiahatékonyság mellett az energiaszerkezet változása is – amibe értelemszerűen az ipari fogyasztás csökkenése beleszámolandó.
Érdekes adalék, hogy a tavalyi év németországi forróságához képest idén a kissé hűvösebb időjárás, illetve a népesség növekedés elvileg felfelé kellett volna, hogy eltolja a fogyasztást, de mégsem így történt.
Az AG Energiebilanzen rámutatott arra is, hogy miközben 2019-ben újabb lignit erőműveket kapcsoltak át készenléti állapotba, a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelés növekedése mellett (legnagyobb mértékben a szél, ami +15 százalékot produkált, miközben a napenergia csak egyet) a földgáz és az ásványi olaj fogyasztása is nőtt. Előbbiből 3,6 százalékkal, utóbbiból 1,7 százalékkal használt fel az ország többet, mint 2018-ben.
A Baden-Württemberg Napenergia és Hidrogén Kutató Központ (ZSW) és a Szövetségi Energia- és Vízgazdálkodási Szövetség (BDEW) jelenlegi adatai megerősítik az AG Energiebilanzen által kimutatott tendenciákat: előzetes számításaik szerint idén Németországban a megújuló energiák fedezték a villamosenergia-fogyasztás majdnem 43 százalékát.
NRGreport
