Az Egyesült Államok és Irán – A 40 éve tartó hidegháború
Az Egyesült Államok és Irán konfliktusa 1979 óta tart – ekkor tört ki az az iráni forradalom, amelyen elűzték az akkori iráni vezetőt, Mohammad Reza Pahlavit, visszatért az addig száműzetésben élő Ruholláh Homeini ajatollah, és népszavazással kiállították ki az Iráni Iszlám Köztársaságot.
A két állam között azóta is hidegháborús helyzet áll fenn, amelyet csak súlyosbított, hogy a 2000-es években kiderült: az országban urán dúsítására alkalmas nukleáris üzemeket építenek. Bár Barack Obama amerikai elnök elnöksége alatt a nagyhatalmak tető alá hoztak egy nukleáris megállapodást Iránnal, Donald Trump elnök ezt a megegyezést megválasztása után nem sokkal felrúgta, szankciókat vezetett be, a Fehér Házban pedig az Iránnal szembeni keményebb fellépést sürgető tanácsadók kerültek pozíciókba.
2020. január első napjaiban az Egyesült Államok likvidálta az iráni kémfőnököt, Kászim Szulejmánit, ezzel háborúközeli helyzetet idézett elő a két állam között. Irán előbb komoly válaszlépésekkel fenyegette meg az Egyesült Államokat, végül azonban „beérte” két Irakban található amerikai támaszpont áldozatok nélküli kilövésével, majd mindkét fél jelezte, hogy nem kívánják tovább eszkalálni a helyzetet.
Az első amerikai támadás hírére az Északi-tengeren kitermelt Brent olaj ára 4%-kal nőtt, míg az amerikai WTI olajfajta ára először a hordónkénti 61 dolláros szintről 64-re emelkedett, ami az október-november közötti 52-57 dolláros árhoz képest jelentős növekedés. Bár a megnövekedett régiós kockázat és a kitermelés csökkenését érintő félelmek miatt várhatóan a 70 dollárhoz közelíthet az olaj ára, a Reutersnek nyilatkozó elemzők szerint az elsődleges veszély nem a hirtelen emelkedésben rejlik, hanem abban, hogy a részvényárfolyamok túl gyorsan és túl sokat emelkedtek a tőzsdéken.
Azok a hangok, amelyek „csillagászati olajárról” beszéltek a támadás utáni első napokban, mára elhalkultak: egyértelműnek tűnik, hogy sem az amerikai, sem az iráni fél nem érdekelt a konfliktus további élezésében, így a kitermelés valószínűleg zavartalanul folyhat a régióban.
Orosz-fehérorosz konfliktus miatt csökkenhet az Európába irányuló tranzitszállítás
Oroszországot és Fehéroroszországot nyelvi és társadalmi kapcsolatok kötik össze, ezek a kapcsolatok a Szovjetunió felbomlását is túlélték. A Fehéroroszországot 1991 óta vezető Aljakszandr Lukasenka részben aköré építette fel autoriter rendszerét, hogy Oroszországgal jó kapcsolatot ápolt, emiatt pedig szinte ingyen kapta az orosz olaj- és gázszállításokat.
A két államot gazdasági érdekeik is összekötik: az Európába irányuló orosz olaj- és gázszállítások szempontjából kulcsfontosságú Oroszország számára Fehéroroszország, míg Lukasenka részben az energiaszállítások után járó tranzitdíjakból tudja fenntartani gazdaságilag a rendszerét.
Az elmúlt években azonban jelentősen romlott a kapcsolat a két ország között, elsősorban azért, mert az orosz vezetés többször utalt arra, hogy akár be is „kebelezhetik” Fehéroroszországot. A fehérorosz vezetés erre reakcióul elkezdett távolodni Moszkvától, amelyre Moszkva az olajár emelésével reagált. 2019 végére annyira elmérgesedett a viszony, hogy nem újították meg a két ország közötti egyezményt, így Moszkva leállította a Fehéroroszországnak szánt kőolaj szállítását. Egy pár napos kihagyás után aztán újraindult az olajszállítás, de csak csökkentet mennyiségben, a tárgyalások pedig tovább folynak a két állam között. Ezt követően január 13-án arról érkeztek hírek, hogy Moszkva és Minszk nem tudott megegyezni az orosz olajat érintő vámokról, és hogy a fehérorosz hatóságok az Európába irányuló olajszállítás felfüggesztését mérlegelik.
A konfliktus jelenleg nem érinti Európát: a Barátság kőolajvezetéken keresztül a vita ellenére továbbra is érkezik a kőolaj, így Magyarország, Németország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország ellátása is biztosított. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ha nem oldódik meg a konfliktus Minszk és Moszkva között, a fehérorosz kormány egyszerűen elzárhatja a Barátság kőolajvezetéket, jelentősen csökkentve így az Európába irányuló tranzitszállításokat.
Míg az iráni konfliktus enyhülni látszik, Moszkva és Minszk konfliktusának megoldására egyelőre nincs egyértelmű jel, sőt, akár egy éveken át tartó, tudatos geopolitikai játszmát kezdhetett meg Vlagyimir Putyin orosz elnök – aminek könnyen az európaiak ihatják meg a levét.
Címlapkép forrása: Pixabay
NRGreport
