Az Egyesült Államok és Európa évtizedeken keresztül, és egyre növekvő mennyiségben Kínába szállította a szemetét. Beszédes számok: a teljes nemzetközi hulladékkereskedelem 50 százaléka, és ezen belül csak műanyaghulladékból évi 7-8 millió tonna érkezett az országba. Az EU műanyaghulladék-exportjának a 95 százaléka, az USA összes hulladékának pedig a 40 százaléka.
A sokakat váratlanul ért kínai döntés megszüntette ezt a gyakorlatot, és ezzel az egész világ hulladékpiacát felforgatta.
Szemétválogató a bangladesi Dakkában.
Fotó: AFP
Az USA-ban például éppen a 2010-es évek elején nőtt meg a válogatott hulladékgyűjtés, ami lehetővé tette, hogy nagyjából szűrtnek vagy tisztítottnak tekinthető hulladékkal Ázsiában pénzt keressenek. De a kínai tiltás után az önkormányzatok képtelenné váltak eladni a begyűjtött hulladékot. A korábban tonnánként hat dollárt érő szelektív hulladék a tiltás után nemhogy bevételt hozott, hanem 125 dollárt kellett fizetni, tonnánként, az elszállításért.
Egy másik városban 63 százalékkal kellett volna növelni a szemétdíjat, hogy megérje az újrahasznosítás. A vállalhatatlan költségek miatt mindkét helyen felhagytak a szelektív rendszerrel, és az újrahasznosítható anyagok azóta a szemétégetőben végzik.
Kína döntése természetesen Európára is jelentős hatással van. Óriás hulladékhegyek halmozódtak fel az európai kikötőkben, a szelektív papírgyűjtés pedig összeomlóban van Magyarországon is – folytatja a G7.
A kínai korlátozás okai ismertek. A nyugat a nyolcvanas évektől szállított hulladékot Kínába, mert ekkoriban – és még jó ideig – a kézi válogatás nagyon olcsó volt. A bérek azonban az elmúlt 10-20 évben a sokszorosára nőttek, így a szemétkezelés munkaerő költségei is megugrottak. Emellett, korábban Kína a gazdasági fejlődésének nyersanyagigényét sokáig részben újrahasznosítható hulladékból fedezte, de azóta már modernebb technológiára váltottak, amiben kevesebb szerep jut a hulladéknak. A kínai gazdaság fejlődésével párhuzamosan többszörösére nőtt a fogyasztás, vagyis a saját szemét mennyisége is. Így egyre több lett a feldolgozatlan hulladék, ezért éppen a napokban jelentette be Kína, hogy egyáltalán nem fog beengedni semmilyen külföldi hulladékot a jövőben. A másik oka a korlátozásnak, hogy kijátszva a szabályokat, számos esetben érkezett szennyezett vagy akár veszélyes hulladék külföldről. Ez is jól jelzi, hogy Kína milyen szerepet töltött be az USA és Európa hulladékgazdálkodásában. “Konténerszám szippantottak ki minden szart Európából. Több hulladékkezelős dicsekedett nekem is, hogy mi minden ganét beleraktak ezekbe. Gusztustalan módon kitoltak a kínaiaknak mindent” – idézi a G7 egy magyar hulladékos szavait. Hogy milyen kiutakat találtak a piac szereplői azóta, megtudható a G7 további írásában.
Címlapkép forrása: Vietnami hulladékgyűjtő műanyaghulladékot szállít.
Fotó: AFP
NRGreport
