A Sandbag Intézet szerint a behozott áram EU-n belüli nagy részét Finnország (23%), Litvánia (17%), Görögország (17%) és Magyarország (13%) használta fel. De az adatok szerint ez a fajta „kibocsátás-racionalizálás” összesen 13 EU országot érint.
Tavaly több mint 20 százalékkal csökkent a szénalapú áramtermelés Európában, de 2017 óta hétszeresére nőtt a behozott villamosenergia mennyisége. Magyarország, Szlovákia, Finnország, Portugália, Olaszországé és Görögország ugyan kijelentette, hogy 2030-ig beszünteti a széntüzeléses energia-előállítást, ugyanakkor ezek a tagországok egyre több kapacitást az importból fedeznek.
Bár Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás az egyik legalacsonyabb Európában, ez, az elemzők szerint csak úgy lehetséges, hogy a teljes áramfogyasztás egy részét az Ukrajnából és Szerbiából érkező importáram fedezi – folytatja a Qubit. Az egyik legnagyobb szállító az ukrajnai Burstin erőmű, amely a szakértők szerint egyike a legrosszabb hatásfokon működő, erősen környezetszennyező szénerőműveknek.
A széntüzelésű burstini hőerőmű Ukrajnában
Fotó: Wikpédia
Az ukrán áram olcsó, mivel az ország nem része az európai kibocsátáskereskedelmi rendszernek (Emissions Trading System, ETS). Így az erőművek nem kötelesek fizetni a szén-dioxid-kibocsátási kvóták tonnánkénti 25 eurós árát, amely akár 25 százalékkal is olcsóbbá teszi az áraikat.
Az EU – folytatja az elemzés – a gyakorlatban ezzel nem megszünteti a szén-dioxid-kibocsátást, hanem exportálja. Mindemellett ráadásul a Balkánon és Törökországban új szénerőműveket is építenek.
Az importútvonalak sematikus rajza: feketével a már működő, kékkel a tervezett hálózati kapcsolatok
Forrás: Sandbag
A Sandbag számításai alapján tavaly, Európa áramellátása, az import okán, 11 millió tonnával több szén-dioxid-kibocsátással járt, mintha ugyanezt az áramkapciást az EU-n belül állították volna elő. Megjegyzik, hogy az európai kibocsátáscsökkentés értelmi mibenléte abban lenne, ha az EU-s áramimportot is terhelné a szén-dioxid-kibocsátás költsége. Megoldás volna, ha az áramimportőrök is részeivé válnának az ETS-rendszernek, vagy ha az EU-szintű éghajlatvédelmi, más néven karbonvámok (carbon border tax) vonatkoznának az elektromos áramra is. Az áramtermelés környezetterhelési költségeinek érvényesítése csökkenthetné az importot, amely egyébként beleillik a magyar kormány az energia importarányának csökkentését célul kitűző stratégiájába is – fűzi hozzá a Qubit.