Képek forrása: Pixabay
A körforgásos gazdaság fogalma egy olyan komplex modellt takar, amelyben a gazdasági részterületeken hosszú távon fenntartható anyag- és energiafelhasználás valósul meg. Ez praktikusan az összes elérhető, a lehető legtakarékosabb fogyasztást megengedő eljárás és technológia alkalmazását magába foglalja, mint például az újrahasznosítás, a megújulóenergia-felhasználás vagy a csomagolóanyagok kiiktatása.
Az energiafelhasználás nagy része a nyersanyagokkal való gazdálkodással függ össze, így az emberi tevékenységgel kapcsolatos CO2-kibocsátás mintegy 66 százaléka közvetlenül ehhez köthető a dokumentum szerint. Nem meglepő tehát, ha az akcióterv a Bizottság szándéka szerint alapvetően hozzájárulhat az EU 2050-es klímasemlegességének eléréséhez is, nem beszélve a globális szintű hulladékkrízist csillapító potenciális hatásairól. A körforgásos gazdaságra való törekvés hatalmas kedvező klímahatása miatt a Bizottság szerint a "körforgásosság" célját az egyes EU-tagországok Nemzeti Energia- és Klímaterveinek is magukba kellene foglalniuk.
A dokumentum szerint az Európai Bizottság szándéka a tervvel nem kevesebb, mint elválasztani a gazdasági növekedést a nyersanyaghasználattól, ehhez azonban változtatni kell a termelés, forgalmazás, fogyasztás és kereskedelem ma alkalmazott módjain. A terv fő célja az európai nyersanyagfogyasztás és hulladéktermelés jelentős visszafogása, az egyik legambiciózusabb célkitűzés értelmében 2030-ra felére csökkentenék a képződő települési hulladék mennyiségét. A Bizottság ezzel párhuzamosan a nyersanyaghasználatot is hasonló mértékben fogná vissza. A dokumentum egyelőre nem tartalmaz konkrét célkitűzéseket például a kereskedelmi hulladékok csökkentésére vonatkozóan, de zöld szervezetek hiányolják az egyes szektorokra, például a bútoriparra irányuló speciális intézkedéseket is.
2030-ban a terv szerint már csak biztonságos, a fenntartható és körforgásos gazdaság által előállított termékek kerülhetnének az EU piacaira, amihez a Bizottság egyebek mellett várhatóan meg fogja határozni a fenntarthatónak minősíthető termékek minimális kritériumait is. Az ütemterv a digitális technológiákra is hangsúlyt helyez. E szerint a cél egy európai körforgásos adattér kidolgozása a termékekkel kapcsolatos adatok minőségének, relevanciájának és elérhetőségének javítása érdekében. Ennek keretében kötelező digitális információkat határoznának meg, amelyek egy elektronikus termék útlevélben tennék hozzáférhetővé a termékek jellemzőit.
Az akcióterv előzményeként az EU-tagok tavaly októberben együttes állásfoglalást tettek a körforgásos gazdasággal kapcsolatban, amelyben úgy fogalmaztak, további ambiciózus erőfeszítésekre van szükség a fenntartható társadalom felé való szisztematikus átmenet ösztönzésére. Az Európai Tanács által elfogadott következtetések részeként a kormányok felkérték a Bizottságot, hogy fogadjon el egy új, a körforgásos gazdaság kiépítésére vonatkozó cselekvési tervet, amely célzott intézkedéseket tartalmaz az olyan ipari ágazatokban, mint például a textilipar, a közlekedés, az élelmiszeripar vagy az építőiparban.
A körforgásos gazdaság kialakításának célját még az előző, Jean-Claude Juncker vezette EB, konkrétan Frans Timmermans alelnök emelte be a kulcstémák közé, az új, Ursula von der Leyen elnökölte új Bizottság politikájában pedig magasabb szintre léphet az Európai zöld megállapodás (European Green Deal) részeként. Az akciótervet várhatóan márciusban mutatják majd be, a következő hetekben pedig még módosulhat, a már kijelölt irányok azonban jól mutatják az Európai Bizottság szándékait.
A tervben szereplő további érdekes kezdeményezések:
→ A csomagolási hulladékokra és a csomagolásra vonatkozó alapvető követelményeket meghatározó új jogszabályok kidolgozása.
→ Az akkumulátorokra és a forgalomból kivont járművekre vonatkozó szabályok aktualizálása az elektromos autók magas újrahasznosítási arányának biztosítása érdekében.
→ Az elektromos berendezésekben található veszélyes anyagokat érintő törvények felülvizsgálata.
→ A hulladékszállítás szabályainak felülvizsgálata a hulladékok és másodlagos anyagok kereskedelmének fellendítése céljából.
→ A másodlagos nyersanyagok kereskedelmének fellendítése regionális kezdeményezésekkel, majd az egész EU-ra kiterjedő kritériumokkal.
→ Átállás a biztonságos tervezésű vegyi anyagokra, melyek célja az emberi egészségre és a környezetre ártalmasnak tartott anyagok helyettesítése.
→ Szigorú ellenőrzési és címkézési szabályok bevezetése a bioalapú műanyagok valódi környezeti előnyeinek biztosítása érdekében.
→ Átfogó EU-stratégia kidolgozása a textil- és ruházati ipar számára, amelynek célja a körforgásos textilipari termékek piacának ösztönzése.
→ Az iható csapvíz hozzáférhetővé tétele nyilvános helyeken a "palackozottvíz-függőség" csökkentése érdekében.
→ Átfogó stratégia kidolgozása a fenntartható épített környezet biztosítása, illetve az ágazat emissziójának csökkentése érdekében.
→ Az információs- és kommunikációs technológiák környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények és egy, az egész EU-ra kiterjedő díjrendszer kialakítása a régi mobiltelefonok összegyűjtésére, mellyel élettartamuk meghosszabítható, újrahasznosíthatóságuk pedig javítható lenne.
→ A körforgásos globális értékláncok promotálása a kereskedelmi megbeszélések során egy, a termékek tervezésére és a hulladékgazdálkodásra irányuló globális műanyagegyezmény révén.
NRGreport, Major András
