Kathryn Kellogg zero-waste specialista és blogger egyszerűen játszotta ki a rendszert, ha a túlfogyasztásos nyomásról van szó: egész egyszerűen vár 30 napot azzal, hogy megvegyen valamit, és ha ennyi idő után is szeretné még, akkor tényleg visszamegy, és vásárol. Persze ez nem vonatkozik a legszükségesebb dolgokra, mint például az élelmiszerekre, de a 30 napos várakozási idő minden másra tökéletesen alkalmazható.
Képek forrása: Pexels.com
Ezt pszichológiai szakkifejezéssel félhivatalosan stratégiai késleltetett kielégülésnek hívják, és tényleg nagyon jó megoldást kínál az impulzusvásárlások elkerülésére. Ennek az az oka, hogy a hirtelen adrenalin löket, ami elönt minket akkor, ha valami újat vásárolnánk, általában később alábbhagy, és – még ha nem is vár az ember 30 napot a döntéssel – pár nap múlva már tényleg csak akkor vásárol, és akkor megy vissza az üzletbe, ha tényleg szüksége van arra, amit egyébként hirtelen felindulásból megvásárolna.
A tipp nemcsak a hulladékmentes életmódban segíthet, hanem abban is, hogy kevesebb kacatot tároljon az otthonában, és hozzásegítheti a minimalista életmódhoz is.
A hulladékmentesség, vagy legalább is az arra való törekvés nagyon fontos környezetvédelmi szempont: az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal szerint az üvegházhatású anyagok kibocsátásának 42 százaléka érkezik a javak termeléséből és gyártásából, ami egy kicsit csalóka statisztika, hiszen ide veszi az élelmiszerek előállítását is, amiben pedig ritkábban élünk az impulzusvásárlás kényszerével. A csomagolás és az egyéb javak előállítása azonban továbbra is nagy terhet ró a környezetre.
Szakértők gyakran érvelnek azzal, hogy nem a szelektív hulladékgyűjtés vagy a kevesebb műanyag használata kellene, hogy cél legyen a mindennapokban, hanem a teljes hulladékmentes élet, vagy legalább is az erre törekvés – így lehet ugyanis a legjobban nyomást gyakorolni a piacra a felesleges termékek, csomagolások gyártásának visszaszorításához. Az impulzusvásárlások visszaszorítása jó eszköz lehet a cél érdekében.