NRGreport
Menü

Rés a pajzson: mi lesz ha a metán bebuktatja a gázt?

Elemzés | NRGreport, Major András | 2020-02-18 06:11

Az olaj- és gázipar metánkibocsátásának visszafogását célzó stratégiát készít az Európai Bizottság, ennek érdekében pedig fel kívánja mérni a szektor metánemisszióját is. Megbízható mérési vagy jelentési módszer ma még nem áll rendelkezésre, így jelenleg senki sem tudja megmondani, hogy a szektor pontosan mennyi metánt bocsát ki, ezért ezt a területet sokan a klímapolitika vakfontjának tartják. A földgázra szokás a szénről a tiszta energiaforrásokra való átállás hídtechnológiájaként is hivatkozni, mivel égetése során kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, ám kiderülhet, hogy a teljes életciklus során felszabaduló metán miatt a szénhez képest sem feltétlen jelent előrelépést.

A klímavédelmi erőfeszítések világszerte többnyire a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fókuszálnak, míg a globális felmelegedésben szintén jelentős szerepet játszó metánról kevesebb szó esik. Pedig a a CO2-nél jóval agresszívebb üvegházhatású gázról van szó, egységnyi metán a szén-dioxidhoz képest többszörösen nagyobb felmelegedést okoz. Bár a metán jóval rövidebb ideig stabil a légkörben, mint a szén-dioxid, ezzel együtt a napjainkig végbement, az emberi tevékenységgel összefüggésbe hozott felmelegedés mintegy 20-25 százalékáért tartják felelősnek. A metán természetes úton, elsősorban szerves anyagok bomlásából is nagy mennyiségben kerülhet a légkörbe, azonban emissziójához jelentős mértékben hozzájárul az emberi tevékenység, például a fosszilis energiahordozók kitermelése is.

A földgáz jelentős részben metánból áll, de a kőolajban is megtalálható; így, bár a szektor klímahatásának számbavételekor eddig elsősorban a fosszilis energiahordozók égetése során felszabaduló szén-dioxidot vették figyelembe, a kitermelés, szállítás és feldolgozás során jókora mennyiségű metán is a légkörbe kerülhet. Ez pedig más megvilágításba helyezheti a fenntartható energiarendszer felé vezető úton még évtizedekig használhatónak vélt földgáz megítélését is. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi nagyjelentése (World Energy Outlook 2019) szerint, amennyiben a már megfogalmazott politikai szándékok és célok teljesülnének, a földgáz villamosenergia-termelési célú felhasználása 2040-ig stabilan tovább emelkedne, a világ pedig biztosan nem tudná teljesíteni a közös éghajlatvédelmi célokat.

Szakadék választja el a becsléseket és a valóságot

A metán emissziójára vonatkozó megbízható, standardizáld mérési vagy jelentési módszer ma még nem áll rendelkezésre, ezért a gázt sokan a klímapolitika vakfontjának is tartják. Jelenleg senki sem tudja megmondani, hogy az olaj- és gázipar mennyi metánt bocsát ki a kitermelés, a feldolgozás vagy a szállítás során, amikor is a gáz kiszivároghat a csővezetékekből és a tároló létesítményekből. A szektor becsült és valós klímahatása között ezért jelentős különbség lehet, amit valahogyan be kell tölteni - fogalmaz az IEA.

A problémával az Európai Bizottság is tisztában van. Az energiaszektor metánemisszióját feltérképező munka már elkezdődött, ennek részeként pedig az olaj- és gázkitermelés és -szállítás során megvalósuló kibocsátást is igyekeznek meghatározni, az ezek alapján elkészítendő stratégiai tervet pedig még 2020-ban bemutatná Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa, számolt be az Euractiv.

Maga a gázipar is elismeri, hogy létezik egyfajta szakadék a vonatkozó ismeretekben, ezért a földgáz-ellátási lánc több pontján jelentkező metánszivárgás feltérképezésére jobb mérési eljárásokat kellene bevezetni. Ennek nehézségét jól érzékelteti, hogy csak a szállítás egy részét képező európai gázvezeték-hálózat körülbelül kétmillió kilométer, az Egyenlítő hosszának durván ötvenszerese. A gázipar ugyan együttműködést ígér az Európai Unió kezdeményezésében, azonban még maga az iparág sem feltétlen láthat rá a teljes képre: a gázexportáló országok ugyanis nem jelentik szisztematikusan a metánszivárgásokat, ha pedig mégis, akkor hajlamosak minimalizálni a problémát.

Betehet az amerikai gázambícióknak

Az egyik legnagyobb kérdés az Egyesült Államok által Európába exportált cseppfolyósított földgáz (LNG) metánlábnyomára vonatkozik. Az USA energiaügyi minisztériumának Bloomberg által ismertetett jelentése szerint bár az európai és ázsiai LNG-export emissziója teljes életciklusra vetítve alacsonyabb, mint az Európában vagy Ázsiában helyben bányászott szén villamosenergia-termelési célú felhasználása esetében, azonban amennyiben a gáztermelés és -szállítás során szivárgó metán mennyisége húszéves periódust tekintve meghaladja a 3,1 százalékot, az LNG életciklus emissziója már összevethetővé válik a helyben bányászott szénével. Egy 2018, a Nature című magazinban közölt jelentés szerint az amerikai olaj- és gáztermelés során a kitermelt energiahordozó 2,3 százaléka szivárog el.

Európa egyre több LNG-t importál a tengerentúlról, ennek zömét pedig úgynevezett rétegrepesztésessel termelik ki, egy olyan vitatott eljárással, mely a hagyományosnál is nagyobb metánemissziót eredményez

Az Európai Bizottság hivatalosan nem foglal állást azzal kapcsolatban, hogy a különféle földgáz-kitermelési módok közül melyek a legszennyezőbbek. Nem hivatalosan azonban a tisztviselők elismerik, hogy a Norvégiából vagy Oroszországból csővezetéken az európai piacokra szállított gáz klímahatása jóval kisebb, mint a tengerentúlon rétegrepesztéssel kitermelt, majd óriási tankerekben az óceánon áthajóztatott amerikai LNG-nek.

Az energiaszektor metánemissziójának mérését célzó megbízható módszertan kifejlesztésére az EU 2019 januárjában tendert is kiírt "A földgáz ellátási lánc mentén egy 3 százalékos metánszivárgás már megkérdőjelezi, hogy a földgáz villamosenergia-termelési célú felhasználása kevésbé terheli a légkört, mint a széné" - fogalmaz az Európai Bizottság. Az egyik ígéretes módszert a műholdak bevonása jelentheti a feladat megoldásába, mivel ezek képesek lehetnek érzékelni és akár mérni is az olaj- és gázipari operációkból származó metánemissziót - állítja egy tavaly év végén publikált tanulmány.

Jöhet az emissziós teljesítmény szabvány?

Hogy az iparág számára milyen következményekkel járhat metánemissziójának feltérképezése, azt Thierry Bros, a Harvard Európai Bizottságnak is tanácsot adó munkatársa világította meg. Amennyiben sikerülne egy megbízható, jól működő eljárást találnia és bevezetnie, az EU akár egy emissziós teljesítmény szabványt is életbe léptethetne, amellyel egzakt módon megkülönböztethetné a különféle gázimportforrásokat a környezeti terhelés alapján. Ezek után az Európában gázt értékesíteni kívánó társaságoknak igazolniuk kell majd metánemissziójukat, ha pedig nem teljesítik a meghatározott kritériumokat, úgy várhatóan nem kapnak majd engedélyt az európai piacra történő értékesítésre; egy, a világ számára is mércét jelentő szabványos EU-módszertan felállítását követően pedig többé senki nem rejtőzhet el - fogalmazott.

Címlapkép forrása: Pixabay

NRGreport, Major András