NRGreport
Menü

Koronavírus: szeptember 11 óta nem történt ilyen

Elemzés | NRGreport, Major András | 2020-03-02 05:57

Jelenleg nem sok jel utal arra, hogy a COVID-19 koronavírus járvány csillapodna, sőt, újabb országokból jelentenek fertőzésgyanús vagy fertőzött eseteket és a járvány több országban is gyorsan terjed. Az egyik, a járvány által súlyosan érintett gazdasági terület a globális idegenforgalmi ágazat, ugyanakkor a félelmek ellenére egyelőre továbbra is viszonylag biztonságosan lehet utazni bizonyos szempontok figyelembevételével és ésszerű óvintézkedések meghozatalával. Egy tekintetben a járvány váratlan pozitív hatással is lehet a szektor teljesítményére, ugyanis aktivitásával együtt üvegházhatásúgáz-kibocsátása is érdemben mérséklődhet.

A globális turizmus legutóbb a 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően szenvedett el a mostanihoz hasonló nagyságú csapást, amikor a repüléstől való, széles körben elterjedő félelem hatására a légi közlekedésben 4-5 hónapos visszaesés következett be - írja a The Conversation

Kína immár a nemzetközi idegenforgalom területén is vezető országnak számít, az országból évente 150 millió ember indul nemzetközi útra, vagyis tízből egy nemzetközi turista Kínából jön. Külföldi útjaikon összesen 277 milliárd dollárt költöttek 2018-ban, amely messze a legmagasabb, egy küldő országhoz kapcsolódó érték és közel kétszerese az Egyesült Államokból érkezők teljes költésének. A kialakult helyzet azonban jelentősen visszavetheti nem csak a kínaiak utazási aktivitását, de a Kínába irányuló üzleti és turisztikai utazásokat is.

Számos ország, például az Egyesült Államok vagy Ausztrália felfüggesztette vagy jelentősen megszigorította a Kínából érkezők beutazását, aminek masszív hatásai lehetnek a turizmusra. Sok ország ugyanakkor a legmagasabb fokozatú figyelmeztetést adta ki a Kínába való utazásokra is, azt tanácsolva, hogy senki ne utazzon az ázsiai országba. A más ázsiai országokba - így például a Dél-Koreába, Japánba, Thaiföldre és Hongkongba - történő utazással kapcsolatban nem ritkán magas fokú óvatosságot javasolnak, illetve az utazási tervek újragondolását. Az egyes országok rendszeresen frissítik is a vonatkozó figyelmeztetéseket, amit az érintetteknek érdemes is komolyan venniük és figyelemmel követniük.

Már a foglaláskor felmérnék az egészségi állapotot

Bár a Diamond Princess, a World Dream és a Westerdam óceánjárok karanténja aggályokat keltett a járvány időtartama alatti hajóutakon való részvétel biztonságával kapcsolatban, ugyanakkor, a koronavírussal kapcsolatos félelmek ellenére egyelőre továbbra is viszonylag biztonságosan lehet utazni, már persze a megfelelő tanácsok figyelembevételével és az ésszerű óvintézkedések meghozatalával. Noha az előállt válság a hajózási ágazatban példátlan mértékűnek nevezhető, a hajóüzemeltetők kiterjedt tapasztalatokkal rendelkeznek a fedélzeten kitörő betegségek jelentette kihívás kezelését illetőn.

A turizmus összes területe közül ugyanis a légiipar mellett a hajózásban érvényesül a legszigorúbb egészségügyi és biztonsági kontroll. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organization) 1914 óta érvényes „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezménye (Safety of Life at Sea; SOLAS) és annak frissített verziói egy sor protokollt tartalmaznak a kabinok és a hajók más nyilvános helyiségeinek tisztítására, valamint az ételhigiéniára vonatkozóan. A hajózásban alapvető gyakorlatnak számít az utasok elkülönítése abban az esetben, ha egyiküknél vagy többüknél fertőző betegséget azonosítanak. A COVID-19 koronavírus esetében a helyzet annyival bonyolultabb, hogy a fertőzést követően akár két hét vagy még több idő is eltelhet, míg az első tünetek jelentkeznek.

A cikk szerzőjének értesülése szerint a CLIA (Cruise Lines International Association), a világ óceánjáró-üzemeltetőinek több mint 90 százalékát tömörítő globális iparági szövetség tagjai a járvány kitörésére reagáló közös válaszlépéseken dolgoznak. Ezek közé tartozik például az, hogy a társaságok által a kockázat és a vírusnak való kitettség minimalizálása érdekében tett intézkedésekről informálnák az utasokat, az utazási irodák munkatársai számára pedig valamilyen formában tréninget tartanának a témában. Az egyik, vizsgált intézkedés értelmében az utasoknak már a foglalás alkalmával viszonylag részletes jelentést kellene tenniük egészségi állapotukról és esetleges sérülékenységükről. Ez állítólag top prioritást jelent a CLIA számára.

Kifizeti a biztosító?

Jó hír ugyanakkor, hogy a három, ázsiai karantén által érintett óceánjáró kivételével mindeddig nem találtak bizonyítékot a COVID-19 jelenlétére más tengerjáró hajók fedélzetén. A globális óceánjáró-iparág viszonylag szerény kitettséggel bír Kína felé, ami szintén csillapíthatja a hajóutak biztonságával kapcsolatban felmerült félelmeket. A CLIA adatai szerint a világszerte érintett kikötők mindössze 10 százaléka található Ázsiában, míg a 2019-ben hajóra szálló összesen 30 millió utasnak csak körülbelül 15 százaléka volt ázsiai. A világ óceánjáróinak utazóközönségét mintegy fele részben Észak-Amerika, azon belül is elsősorban az Egyesült Államok adja. Ami pedig az útvonalakat illeti, a globális tengerhajózás csaknem egyharmadát a Karib-térségben, 28 százalékát pedig a Földközi-tengeren és Európa többi részén folytatják. A vírus olaszországi megjelenése ugyanakkor nyilvánvalóan aggodalomra ad okot az érintett hajótársaságok számára.

A járvány miatt értelemszerűen sokan inkább lemondják korábban foglalt útjaikat, így aztán felmerül a kérdés, hogy a biztosító fizet-e a befizetett, de a vírus miatt lemondott utak után kártérítést. A biztosítók csak abban az esetben nyújtanak szolgáltatást, ha a biztosított olyan térségbe utazik, amely a beutazás napján nem szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálata által kiadott, „Utazásra nem javasolt térségek” listáján - hívta fel a figyelmet a CLB független biztosítási alkusz cég. Amennyiben egy ország – vagy annak bármely régiója – azt követően válik nem javasolt úti céllá, hogy az ügyfél érvényes utasbiztosítással utazott az érintett térségbe, akkor a biztosítók a szerződési feltételekben rögzített szolgáltatásokat vállalják. Fontos tudnivaló, hogy az utasbiztosítások útlemondás kiegészítő biztosítása a koronavírus fertőzés miatti félelemből eredő útlemondásra nem térít, mivel a biztosítások feltételeiben nem szerepel, mint biztosító szolgáltatását kiváltó ok.

Váratlan előnyök

A turisztikai iparág profitabilitását ugyan egyértelműen kedvezőtlenül érinti a vírus megjelenése és terjedése, ám egy tekintetben váratlan pozitív hatással van a szektor teljesítményére, ugyanis aktivitásával üvegházhatásúgáz-kibocsátása is érdemben mérséklődhet. Azon túl, hogy a járvány a kínai iparban okozott zavarok révén február első felében mintegy negyedével csökkenthette az ország emisszióját, a globális - és kínai belföldi - turizmusban is hasonló hatásokkal járhat.

Hivatalos adatok ugyan egyelőre e téren sem állnak rendelkezésre, az azonban már most érzékelhető, hogy az óceánjárók forgalmában, illetve a foglalások alakulásában jó pár százalékos visszaesést okozott a járvány. Ami a légi közlekedést illeti, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) becslése szerint önmagában a járvány kitörése 4,7 százalékkal mérsékelheti a globális légi forgalmat, érvénytelenítve a korábban ez évre növekedést prognosztizáló előrejelzéseket - számolt be a CNN Ezzel az iparág 2008-2009, vagyis a globális pénzügyi válságot követő első visszaesést szenvedheti el. Kína nemzetközi és belföldi légi közlekedése együttesen a világ légiiparának teljes üvegházgáz-emissziójából mintegy 15 százalékkal részesül, a Kínából induló vagy ide érkező járatok emissziója a nemzetközi légi forgalomhoz köthető kibocsátásnak pedig 6,7 százalékát teszi ki. A vírus hatására a Flightradar24 adatai szerint a Kínából kiinduló légi forgalom 80 százalék körüli mértékben zuhant az év eleje óta.

Ez ugyanakkor paradox módon nehezebbé teheti az iparág számára a későbbi években a kibocsátáscsökkentési elvárásoknak való megfelelést - számolt be a Politico. Az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülési Szervezete (ICAO) ugyanis a 2019-2020-as időszakot jelölte ki bázisidőszakul a szektor emissziójának visszafogására életre hívott nemzetközi rendszer (CORSIA) számára. A terv szerint 2021-től a rendszerben részt vevő országokban székelő légitársaságoknak fizetniük kell majd a kibocsátásuk után, és minél alacsonyabb lesz a 2019-2020-as időszak kibocsátási bázisa - nagyrészt a koronavírus miatt - , várhatóan annál nagyobb összegű ellentételezést fizethetnek majd a társaságok a későbbi években.

Címlapkép forrása: Pixabay

NRGreport, Major András