Mindezt pedig úgy, hogy a csomagolást meg sem kell bontani. "Mikrobiológiai módszerrel vizsgáljuk az élelmiszereket, illetve a bennük zajló bomlási folyamatokat, meghatározzuk az illékony vegyületek koncentrációját, egyben érzékeléses elemzést is végzünk, minek során a szakemberek a szagok útján is vizsgálódnak” – mondja Lotta Kuuliala, a Genti Egyetem mikrobiológusa – idézi az Euronews.
Frank Devlieghere, a Genti Egyetem kutatója ismertette, hogy egy multidiszciplináris projektről van szó, "szükségünk van hozzá élelmiszerszakértőkre, de emellett olyan elemzőkre is, akik képesek a technológiát lehetővé tevő apró chipek elkészítésére".
A TERAFOOD elnevezésű projekt négy város szakembereit hozta össze, négy évre: a beruházás összértéke 2 millió euró, melynek fele az EU Kohéziós Alapjából származik – állítja az Euronews cikke.
Az érzékelő lekicsinyítéséhez a lille-i kutatók szilíciumot használnak, amely könnyen beszerezhető és olcsó anyag. A mikrochip már költségesebb.
"Ennek a mikrorendszernek a kifejlesztése végén egy olyan távvezérelhető eszközt szeretnénk kapni, amit nagyobb laborfelszereltség nélkül, terepen lehet alkalmazni” – mondja Marc Faucher, a Vmicro társalapítója.
Persze azért még időbe telik, mire a szaglószenzort a gyakorlatban be lehet vetni, ám a projekt koordinátora szerint, az első próbák sikeresek voltak. „Már az első teszteket végezzük valós élelmiszereken, azt nézzük, hogyan működik velük a szenzorunk. Reményeink szerint idén nyáron már nyilvánosságra hozhatjuk a tesztek eredményeit” – mondja Mathias Vanwolleghem. A kutatók szerint öt éven belül az első ipari célú berendezések piacra kerülhetnek, arra viszont még többet kell várnunk, hogy alkalmazásként telepíthessük a mobilunkra.